HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Trónterem

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Abarai Renji
Globális moderátor
Globális moderátor
Abarai Renji

Male
Virgo Pig
Hozzászólások száma : 394
Age : 35
Tartózkodási hely : Pont ott!
Registration date : 2008. Sep. 06.
Hírnév : 40

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Trónterem   Trónterem EmptyVas. Szept. 07, 2008 12:11 am

Itt adhatjátok le a jelentéseket az egyes küldetésekről. Ezeket általában szóban kéri Aizen mindenkitől.

Szóval Hueco Mundo ura mindenkitől várja a jelentéseket, észrevételeket és kérvényeket, hogy küldetésre engedélyt adhasson!

Sikeres munkát mindenkinek!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tadeo Dellomeurtre
Privaron Espada
Privaron Espada
Tadeo Dellomeurtre

Male
Sagittarius Snake
Hozzászólások száma : 175
Age : 29
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2008. Sep. 14.
Hírnév : 19

Karakterinformáció
Rang: 106. Privaron Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te25500/30000Trónterem 29y5sib  (25500/30000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyPént. Okt. 10, 2008 6:14 am

A nagy teremhez érve higgadtan viselem a kíváncsiskodó tekinteteket, hogy mit keresek itt. A terem hatalmas ajtaját ráérősen nyitom ki. A sötét teremben a közepén magasodó trónszék szinte vonzza a tekintetett,amit nagyban erősít a kintről érkező holdfény. Teljes lelki nyugalomban sétálok közel a székhez és hajolok meg tiszteletem jeléül.
-Mond mit találtál Tadeo.-szólít meg Aizen végletekig nyugodt hangja.
-Azonnal uram.-tekintetem bátran emelem a volt shinigamira, hiszen nincs mit titkolnom, egyes arrancarokkal ellentétben. -A többiek nem hallgatják meg a jelentést?-
-Ma csak én fogadom a jelentésed, Tadeo.-mosolyodik el barátságosan. Türelmesen kivárom, hogy ő kérdezzen a küldetésem sikere felől. Nem akarok vele szemben tiszteletlen lenni.

______________

Trónterem 244bfwz
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ootoribashi Roujuurou
Admin
Admin
Ootoribashi Roujuurou

Male
Hozzászólások száma : 277
Registration date : 2008. Sep. 06.
Hírnév : 20

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyPént. Okt. 10, 2008 7:00 am

- Üdvözöllek.
*Köszönti az érkező espadát barátságosan, majd ugyanilyen hangnemben folytatja:*
- Mondd, mit találtál, Tadeo.
*Szólítja fel nyugodtan. Már várta, hogy visszaérkezzen küldetéséről. Igencsak fontos felfedezés számára ez az ismeretlen energia, az azonban sajnos jelentősen hátráltatja a "begyűjtést", hogy nem tudják, Karakurán belül hol található... Csak annyit sikerült kideríteni, hogy egy régen élt shinigami rejtette el valamilyen tárgyban... Ezért is küldte el Tadeót az emberek közé...*
- Ma csak én fogadom a jelentésed, Tadeo.
*Mondja végül, amikor az espada a többiek felől érdeklődik, majd rákérdez a számára jelenleg legfontosabb dologra.*
- Nos, mit is sikerült kiderítened?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tadeo Dellomeurtre
Privaron Espada
Privaron Espada
Tadeo Dellomeurtre

Male
Sagittarius Snake
Hozzászólások száma : 175
Age : 29
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2008. Sep. 14.
Hírnév : 19

Karakterinformáció
Rang: 106. Privaron Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te25500/30000Trónterem 29y5sib  (25500/30000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptySzomb. Okt. 11, 2008 1:56 am

-Nos, mit is sikerült kiderítened?-
-Ahogy meghagytad Karakura városába mentem ma délután. Egy különös léleknergiára lettem figyelmes az utam során. Nem sokkal később sikerült megtalálnom a forrást, ami egy nő volt. A húszas éveiben járhat és könnyedén vett észre a tömegben. Nem igazán lepődött meg azon, hogy lát...ebből gondolom, hogy nem két napja látja a szellemeket. Az ő személyében egy különös tárgyra bukkantam. Díszes nyakláncot viselt, amiből valamiféle furcsa energia terjengett. Ha nem csal a megérzésem az ő nyaklánca lehet az a tárgy, amit keresel Aizen sama.-tisztelettudóan meghajolok.-Még egy különös dolog. Az emberrel egy vaizard volt, aki elég vehemensen védte a nőt. Nem tudom a shinigami-k tudnak e a tervünkről valamit, de jobbnak láttam szólni róla. Szeretnél még valamit kérdezni, vagy távozhatok?-

______________

Trónterem 244bfwz
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ootoribashi Roujuurou
Admin
Admin
Ootoribashi Roujuurou

Male
Hozzászólások száma : 277
Registration date : 2008. Sep. 06.
Hírnév : 20

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptySzomb. Okt. 11, 2008 2:33 am

*Figyelmesen végighallgatja Tadeo jelentését, időnként bólogat is az espada beszéde alatt.*
~ Biztosan a nyaklánc hatására nőtt meg úgy a lélekenergiája, hogy látja a szellemeket... ~
*Gondolkozik el egy pillanatra. Örül, hogy ilyen gyorsan sikerült az espadának a különös energia forrását megtalálnia - meg kell szerezniük az ékszert, bármi áron... És lehetőleg minél gyorsabban.*
- Szóval egy vaizard...
*Jegyzi meg halkan, Tadeo-ra pillantva. Vajon hogyan kerülhetett oda az a vaizard? Puszta véletlen lenne vagy már mások is felfedezték volna a medált? Ez eléggé megkavarja a dolgokat... Egyetlen embertől könnyű lett volna megszerezni a láncot - még akkor is, ha magas a lélekenergiája -, azonban így már más a helyzet. A vaizard valószínűleg szintén felfigyelt az ékszerre, és megpróbálja kideríteni, mi olyan különös benne.*
- Nem hiszem, hogy tudják, mi lehet az a nyaklánc. Még...
*Szólal meg tűnődve néhány másodperc után. Meg kell előzniük a shinigamikat...*
- Köszönöm, Tadeo. Jó munkát végeztél, elmehetsz...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adán Scytacierto
Privaron Espada
Privaron Espada
Adán Scytacierto

Male
Capricorn Rooster
Hozzászólások száma : 231
Age : 25
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2008. Dec. 14.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: Privaron Espada | A Daitenshi tagja
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te15500/30000Trónterem 29y5sib  (15500/30000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyHétf. Ápr. 13, 2009 10:22 am

Nem sokkal aztán, hogy elintéztük a 89. Arrancart, Aizen- sama szemei elé járultunk. Persze átvettem a ruhámat, lemostam a vért testemről, ezt követően elindultunk. Előtte megálltunk az ajtő külső felében.
- Ishinomori! Óvatosan szólj Aizen- sama előtt! Leadom a jelentést, te addig maradj mellettem!- szólítottam fel a fracciónomat. Természetesen tartottam Aizen- samától, de mindig is úgy hittem, jobb félni, mint megijedni. Beléptünk a termbe, ahol sötét volt. Zsebre tett kézzel ballagtam, majd Las Noches ura előtt térdre borultam.
- Üdvözletem Aizen- sama! Fontos híreket hoztam.- mondtam, mialatt lehajtott fejjel guggoltam az ex- shinigamival szemben.
- Fracciónommal, Michinaga Ishinomorival, a 77. Arrancarral a Menosok erdejében jártunk, ahol furcsa dolog történt... Először két Bountoval találkoztunk, akiket elpusztítottunk, ám egyikük elárulta, nincsenek egyedül. Elkezdtük keresni a lélekenergiájukat, és sikeresen rájuk is találtunk a Pesquisa segítségével. Viszont amikor odaértünk, nem találtuk őket, hanem egy másik Arrancart. Ortiga volt az, a 89. Arrancar... Hirtelen megjelent mögötte négy másik Bounto, akik valószínűleg a talpnyalói voltak. Ezen a ponton minden világossá vált kettőnk számára. Ortiga Gargantanájával jutották át Hueco Mundoba. Mint a későbbiekben kiderült a hougyokut akarta ellopni az áruló társunk. A négy Bounto lélekenergiáját elszívta, amitől ereje óriásira növekedett. Sikeresen likvidáltuk Ishinomorival, de kérek engedélyt, hogy jobban kinyomozhassul az ügyet az emberek világában.- fejeztem be mondanivalómat. Lassan felemeltem a fejemet, s Aizen- samára tekintettem.

______________

Trónterem 15gwhmh
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tiberio Grijan
Arrancar
Arrancar
Tiberio Grijan

Male
Cancer Dog
Hozzászólások száma : 50
Age : 25
Registration date : 2009. Apr. 10.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 77. Arrancar, Adán Scytacierto fracciónja
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te8000/10000Trónterem 29y5sib  (8000/10000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyHétf. Ápr. 13, 2009 10:50 am

Gyorsan átöltöztem, mert nem akartam véres ruhában Aizen szeme elé állni.
- Ishinomori! Óvatosan szólj Aizen- sama előtt! Leadom a jelentést, te addig maradj mellettem! – mondta Kodama majd beléptünk a terembe. Aztán amint közel értünk Aizenhez Kodama köszönt neki.
- Üdvözlet Aizen! – köszöntem Aizenek és letérdeltem. Majd Kodama elkezdte mondani a jelentését és aztán pár perc múlva Aizentől azt kérte, hogy jobban utána járhassunk a történteknek
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ootoribashi Roujuurou
Admin
Admin
Ootoribashi Roujuurou

Male
Hozzászólások száma : 277
Registration date : 2008. Sep. 06.
Hírnév : 20

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyCsüt. Ápr. 23, 2009 3:00 am

- Üdvözöllek titeket!
*Fordul az érkező espada és fracciónja felé, amikor azok belépnek a terembe. Tekintetében kevés érdeklődés csillan, miután meghallja, hogy valami különös eseményt akarnak bejelenteni... Reméli, hogy nem zavarják feleslegesen. Ez aztán be is bizonyosodik, amint Kodama elkezdi mesélni a menosok erdejében tett "kiruccanásukat"... Figyelmesen hallgatja végig a beszámolót, miközben jelez, hogy nem szükséges tovább maradniuk térdre borulva.*
~ Ortiga... vajon mit képzelhetett az a szerencsétlen bolond...? ~
*Gondolja, miközben arcán egy alig látható mosoly fut át néhány másodperc alatt, majd Kodama felé fordulva kijelenti:*
- Az engedélyt megkapjátok. Indulhattok!
*Int fejével az ajtó felé.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Szayel Aporro Granz
Admin
Admin
Szayel Aporro Granz

Virgo Snake
Hozzászólások száma : 712
Age : 29
Registration date : 2010. Aug. 04.
Hírnév : 45

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptySzomb. Jan. 07, 2012 5:22 am

Zsarnoki elnyomás

Ó, hatalmas Las Noches, mivé lettél? Hová tűnt régi pompád, miért nem ragyog fényed úgy, ahogy hajdanán? Valóban, egy vezető elbukott, egy vezér csődöt mondott, de ki lesz az, ki átveszi helyét, ki az, ki igazán alkalmas arra, hogy vezesse Las Noches népét? Talán Ő megfelelő. Ha más nem, majd ő kezébe veszi az irányítást, s újra megtanítja mindenkinek, mit jelent lidércnek lenni.
Vezetőre van szükség, ez tény. Ám ez a csőcselék még ha tartalmaz is egy-két erős egyedet, hiányzik belőlük valami, ami miatt alkalmasak lennének arra, hogy a hadsereg élére álljanak. Az espada? Ugyan! Csak katonák ők is. Erősek ugyan, de katonák. Egyszerű fegyverek egy vezér kezében. Azonban most, hogy nincs vezér, szükség van valakire, aki olyan, mint ő. Ő pedig pontosan tudja, mi a dolga, hiszen alighanem intelligensebb minden lénynél, akik valaha is megfordultak a palotában, még volt mesterénél is túlszárnyalt talán.
Nem foglalkozik azzal a semmirekellő csőcselékkel, akik a hatalmas trónterem közepén civakodnak. Nem öli meg őket, mert az nem az ő stílusa. Nem mintha ismerné a könyörületet, hiszen ő más, számára az élet nem egy csoda, csupán egy tény, aminek ő már megfejtette titkát. Azonban kevesen maradtak, hiszen háború sújtotta őket, szinte teljesen felemésztve seregüket. Helyzetük tulajdonképpen sokkal rosszabb annál, mint aminek első látásra tűnik, de talán, talán az intelligensebbek már rájöttek arra, hogy ha nem szereznek meg valamit, ami nekik kell, akkor nekik véglegesen befellegzett, hiszen olyan védtelenek, olyan nyitottak, mint egy magára hagyott madárfióka megannyi ragadozó közt. Ha pedig más nem, majd ő felnyitja mások szemét. Majd ő vezeti seregüket. Nem másért, a tökéletesedésért.
Int egyet egyik lapátkezével; végtagjai olyannyira aránytalanul hosszúak testéhez képest, hogy úgy tűnik, mintha tenyere szabályosan duzzadt, dagadt volna. Az intéssel egy irányban söpör félre néhány, a trónterem előtt ácsorgó arrancart, hogy tűnjenek útjából, neki nem kellenek. Mozdulatai határozottságot sugallnak, groteszk módon fennkölt kisugárzása pedig egyesek számára ijesztő, másoknak inkább dühítő lehet.
- Te ott! Értesítsd az Espadát és az Exequiast. Vége a lazsálásnak. – int rá az egyik arrancarra, aki némi értetlenkedés után útra is kell. Nincsenek most sokan a trónteremben ugyan, de akik épp itt tartózkodnak, megpróbálhatnak rátámadni, persze sikertelenül. Az arrancar – már ha valóban az, hiszen valami furcsa, valami nem stimmel a külsejében – dölyfösen pöffeszkedik a trónon, amit valaha Aizen foglalt el. Mostantól azonban az övé, mert ő úgy döntött, hogy az övé lesz és kész. Kell neki ennél több magyarázat?
Nem szól senkihez egyetlen szót sem, amíg meg nem érkezik az Espada, valamint a Kivégzőosztag tagjai is helyet foglalnak. Tudja jól, hogy lesznek olyanok, akik megkísérlik majd letaszítani őt önkényesen elfoglalt helyéről, de felkészült erre is. Ő mindig mindenre felkészül. Kimérten mér végig minden jelenlévőt, ugyanis nem csak az Espada és a Kivégzőosztag tagjai jelentek meg köztük; nem kell szólnia ahhoz, hogy ne hallja így is a hozzá szegezett kérdéseket, hogy mégis mit keres ő a trónon. Mégis nyugton marad. Megvárja, amíg egy kicsit leülepszik a zaj, mielőtt elmondhatná, hogy fognak mostantól működni a dolgok Las Nochesben.
- Mától én vagyok az Úr. Az én parancsaimat követitek, és azt teszitek, amit én mondok nektek. Ellenjavaslat? – ajánlja fel jóformán, hogy aki akar, az most támadjon, mert később már nem ad rá lehetőséget. Azok, akik megpróbálnának ellenszegülni, azok hamarosan az egyik falra kenődnek; az alak jóformán ismét csak legyint egyet, mire mindannyian, akik felemelnék szavukat, a levegőbe emelkednek és a mögöttük lévő falnak csapódnak. Nem öli meg őket, hiszen szüksége van rájuk. Egyelőre biztosan. Nem lepődne meg rajta, ha főleg az espadák közül kerülnének ki lázadók.
- Nem csak egy háborút vesztettünk. Egy olyan vezetőt is, aki képes volt fajunkat felemelni, képes volt elérni, hogy erősebbek lehessünk általa. Mondjon bárki bármit, nagy tetteket vitt véghez. – néz körbe a jelenlévőkön; szemei fejéhez képest kicsik, s gonoszan villognak. Látszik rajta, fontos az, amit mond, és teljesen komolyan is gondol mindent abból, amit elprédikál. Bár… a politikusoknál ezt sosem lehet tudni.
- Mit gondoltok, mihez kezdünk nélküle? Mennyi időnk lehet hátra, míg újra lecsapnak ránk és végleg lemészárolnak? S mi lesz a fejlődésetekkel? Miért rekednétek meg ezen a szinten? – teszi fel kérdéseit. Tudja jól, hogy a legtöbben nem fognak egyetérteni vele, azonban ez az arrancarok természete, az lenne a furcsa, ha nem így lenne. Tekintete egy ideig nővérén állapodik meg, hiszen ő talán már tudja jól, hogy hova akar kilyukadni. Ellenben a legtöbb másik arrancarral, de hiszen nem mindenkit teremthetnek olyan zseninek, mint amilyen ő.

______________

Trónterem Amfhqb
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliziana Aberquero
Espada
Espada
Eliziana Aberquero

Female
Cancer Pig
Hozzászólások száma : 167
Age : 107
Tartózkodási hely : Hueco Mundo
Registration date : 2010. Jun. 22.
Hírnév : 6

Karakterinformáció
Rang: Quinta Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te21950/30000Trónterem 29y5sib  (21950/30000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptySzomb. Jan. 07, 2012 7:15 am

~[Zsarnoki elnyomás]~


- Micsoda?! - a hirtelen felforrt agyvizemnek köszönhetően megerősödött hang ami elhagyta a torkom. Mégis ki lehet az az elvetemült féreg, aki úgy gondolja, hogy csak úgy ugráltathatja az espadat és legfőképpen engem?!
- Lizi... - kezdett bele valamibe fraccionom de egyetlen intéssel hallgatásra utasítottam. Most nem voltam kíváncsi arra, hogy hogy akar megnyugtatni, különben is lenyugodtam. Ennek pedig az oka roppant egyszerű dolog volt. Kíváncsivá váltam.
- Ángel, szedd össze magad. Hamarosan indulunk. - adtam ki a parancsot a férfinek, aki erre csak egy banba képet tudott vágni, olyat amilyen a férfiakra olyannyira jellemző én pedig a fürdőszobába siettem. Szándékomban állt kipróbálni valamit ami sok helyzetben segíthet nekem és most jött el az alkalom erre. Különben sem akartam magam oly egyszerűen felfedni ezelőtt a valaki előtt és a többi espada is csodálkozhat nyugodtan majd. Jobbomat az arcom elé emeltem, majd elkezdtem koncentrálni annak felületére a lélekenergiámat. Pár pillanat múlva az arcomra materializálódott a megkeményedett hófehér hierró maszk, ami leginkább ahhoz hasonlított ami ressurectionom aktiválása alatt keletkezik. Így most már készen álltam arra, hogy tiszteletemet tegyem az ismeretlen személy valamint az espada tagjai előtt.
- Ez mit jelentsen, Lizi? - lepődött meg Ángel mikor meglátta az arcomon helyet foglaló maszkot. Úgy tűnik, hogy hiába olyan idős az az arrancar mégsem látott még eleget.
- Mondjuk úgy, hogy személyes védelem és elterelés a célom vele. - válaszoltam miközben helyet foglaltam a vállán miután kiértünk a szobámból. A korábbi arrancar, aki a hírt átadta már nem volt a közelben. Bizonyára elszelelt. Gyáva férgek.
A trónterem felé vezető utat roppantul élveztem. Mindenik arrancar aki mellett elmentünk örömmel támadt volna rám, hisz ennek a maszknak a felvételével sikerült megcsapolnom a lélekenergiám mennyiségét, viszont mivel Ángel mellettem volt, így egyikőjük sem mert megmozdulni. Persze én ezt hangos és gonosz nevetéssel jutalmaztam.
- Várj. Innen gyalog megyek. - ugrottam le a férfi válláról, viszont nem adtam ki az utasítást, hogy maradjon. Ha valami esetleg nem tetszik ennek a személynek, hogy a leghűségesebb fraccionomat is elhoztam akkor majd közli, de ez a tényen úgysem fog változtatni.
- Engem érdekelne, hogy ki az ördög vagy. Mégsem várhatod el, "ó fenséges úr", hogy kövessünk anélkül, hogy tudnánk ki vagy. Anno Aizen is volt olyan kedves és "nagy lelkü", hogy legalább a nevét közölte velünk, bár már ez is biztos kifárasztotta lévén, hogy egy olyan alantas fajnak volt a tagja. - kötöttem bele a "vezetőnkbe" az első alkalommal amikor tudtam, bár igaz, hogy késésemnek hála épp ezen bejelentése alatt sikerült benyitnom, ráadásul a gúny itt-ott nagyon is felütötte a fejét a szavaimban. Te jó ég, hogy én milyen udvariatlan vagyok. Neutral
- Ó! Ne érts félre, nem vagyok Aizen párti, de itt igazat kell adnom neked. Ha ő nincs, akkor nem lett volna alkalmam egy élvezetes harcra az egyik shinigami féreggel. Ezt köszönhetem neki, valamint ha már így nézzek, akkor igen, a rangomat, azt hogy arrancar lettem és azt, hogy van ez a hely, ezt is neki köszönhetem. Viszont ha nem tévedek az egojának köszönhetően kellett összecsapnunk a shinigamikkal és igen vesztettünk. De nem olyan nagyot, mint azt mindenki gondolja. - válaszoltam csak úgy félvárról. Igaz, hogy Aizennek sok mindent köszönhetek, de ezek nagy részében nem igazán volt túlságosan nagy szerepe, mert sok mindent saját magamtól értem el és nem az ő kis ügyködései árán.
- Már elnézést, e megint kénytelen vagyok közbeszólni. Az előbb jelentetted ki, hogy a "vezetőnk" leszel. Ez esetben nem értem, hogy miért gondolkozol azon, hogy mit tennénk nélküle. Gondolom nem csak viccből ültél arra a trónra. Megfelelő terved is kell legyen arra, hogy mit akarsz. Engem érdekelnének ezek a tervek. A támadásról pedig annyit, hogy légy oly kedves és mutasd meg nekem azt az agyament és őrült shinigami férget aki tud gargantanát nyitni és bemerészkedik a mi dimenziónkba. Biztosíthatlak, hogy örömmel fogom kioltani az életét. - válaszoltam hűvös nyugalommal, majd féltérdre ereszkedtem újdonsült vezetőnk előtt, valamint egyetlen intéssel jeleztem Ángelnek, hogy hasonlóképp tegyen. Aizen nem tudta kiváltani belőlem ezt a reakciót, hisz már csak abból kiindulva sem tiszteltem az egykori vezetőt, hogy az shinigami volt. Ez a férfi viszont képes volt ezt kiváltani és ezzel szert tett két hűséges követőre. Egy espadara, valamint annak a fraccionjára.

Spoiler:
 

______________

Trónterem Eli_sign
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Eliziana_Aberquero
Lluvia Blizniat
Exequias
Exequias
Lluvia Blizniat

Hozzászólások száma : 15
Registration date : 2011. Jul. 31.
Hírnév : 8

Karakterinformáció
Rang: 82. Arrancar, az Exequias tagja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te7500/15000Trónterem 29y5sib  (7500/15000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptySzomb. Jan. 07, 2012 7:48 am

Egy pók. Egy pók lépked a padlón, hosszú lábaival óvatosan lépked a hideg kövön, nem messze tőlem. Ernyedten fekszek a földön, arcomat oldalra fordítva szemlélem lakótársam próbálkozásait. Elbotlik, nem először. Valaki kitépte a lábait, nem tudom ki tette ez. Miért tesznek ilyeneket az emberek? Aprócska teste halkan rogy a földre újból és újból. Halálra van ítélve, lényegtelen, hogy küzd, vagy sem. A halála elkerülhetetlen. Kedvesen mosolygok rá, segítek neki. Eldöntöttem, meg fogom menteni az életét. Nem bírok mozogni, erőtlen vagyok, mintha nem is élnék. Épp olyan helyzetben vagyok, mint ő. Akár küzdök akár nem, az elmémet akkor is felemészti az őrület. Meg kell ölnöm, meg KELL. Megmentem, véget vetek a szenvedésének. Eltaposom! Mint egy férget, elpusztítom, a többi lábát is letépem, és kettévágom, elfelezem!
Megmozdítom a kezem. Nem érzek semmit, mintha nem is mozdulna. Üvöltést hallatszik, hangos, kétségbeesett jajveszékelés, egy kislány, vigasztalhatatlanul zokog, visít, sipákol. Kismadár, kismadár miért vagy ilyen szomorú? Nem tudsz repülni? Letörjem a szárnyad? Elmebeteg vigyor ül ki az arcomra, felemelkedek, ám azonnal a földre is zuhanok. Döbbenten nézek arra a csonkra, melyet egykor kéznek szólítottam. Rohad, minden elrohad. A kezeim, a lábaim, már nem léteznek. Mióta fekhetek itt? Sikítanék, de nincs hangom… Rángatózni kezdek, elveszítem az önuralmam, ugyan hang nem préselődik, számat mégis üvöltésre nyitom. Vergődök, mint egy féreg, egy dögevő, mások hulláján élősködő alantas lény. Valaki szabadítson meg! Felnézek, valami közelít, sáros, piszkos… Sötétség……
Egy hangos visítás, hörgésbe torkolló jajveszékelés, mely csak akkor marad abba, mikor a levegő végleg kifogy a tüdőmből. Rettenetes, rémes, borzalmas rémálom, melyből most sikerült felébrednem. Felébredtem? Ébren vagyok? Ez már nem az a borzalmas álom? A földön fekszek, mintha még mindig álmodnék. Kapálózni kezdek, a kezeim és a lábaim mozognak. Azonnal felülök és a szoba sarkába húzódok. Remegő testemen nem tudok úrrá lenni. Körmeimet a számhoz emelem, és rágni kezdem, mintha napok óta nem ettem volna semmit, a saját ujjaimat kezdem habzsolni. Tépkedem, csócsálom a körmöm csonkjait, alattuk kiserken a vér. Nem bírok nyelni, a véres nyál kicsorog a számon, végigfolyik a kezemen a könyökömig, majd beszennyezi a ruhámat. Zokogásra leszek figyelmes. A Másik sarokban, ott zokog ő. Mit művelek? Mellette kéne lennem, cserbenhagyom a nővéremet? Ez nem én vagyok! Gemini szedd össze magad! Ne hagyd őt sírni! Ne engedd! Felpattanok, és a lányhoz rohanok, ő az, ő sír, ő zokog!
- Lluvia! – Elkapom a vállait, enyhén megszorítom, hogy felfigyeljen. – Semmi gond! Csak egy rossz álom! – Könnyes szemekkel néz rám. Összefüggéstelenül hablatyol, rémült, összezavarodott. – Fejezd ezt be! -
- De te nem értheted! Eltapostam! A kis pókra, akinek nem voltak lábai! Eltapostam! – Fejét előre dönti, nem tartja magát, izmai elernyednek. Elájult.
Felriadok. Tágra nyitom hatalmas szemeimet és körbenézek. Fény, világosság. Az ágyam. Csak álmodtam. Csupán egy rossz álom! Megkönnyebbülten dőlök vissza hófehér, puha párnáim közé. Kézfejemet tenyérrel fölfele a homlokomra teszem. Nem emlékszem mit álmodtam. Vajon Gemini-chan jól aludt? Ideje lenne megkérdezni tőle. Felülök, az ágy szélén még meredek magam elé egy kicsit, majd felállok. Nyújtózok egy kiadósat, még a szemem is összecsukom.
- Jó reggel Ge… - Hatalmas sikítás hallatszik a szobámból. Rémületemben hátra esek. A szobámban… vér, és egy pók, akinek a lábai el vannak választva a testétől. A Kezemet a szám elé emelem. Vér… valaminek vér szaga van! Remegő kezemet a szemem elé emelem. A körmeim… mi történt a körmeimmel?! Véres körömágyam elborzasztó látványt nyújt.
Az ajtó kicsapódik. Egy szemmel láthatóan zaklatott arrancar zavar meg minket, így kora reggel. Gyilkos összeszűkült szemekkel nézek rá. Dühösen kérem számon rajta, hogy mégis mit képzel, esetleg meg kíván halni, hogy így ránk tör? Zavartan tekint körbe a szobában, mintha keresne még valaki. Talán nem elég neki két személy a többes számhoz? Dühödten pattanok fel, majd kardomat a kezembe véve lépek felé
- Ki vele, mit akarsz! Beszélj, vagy kikanyarítok belőled egy darabot! – Az arrancar rémülten hátralép. – Válaszolj a kérdésre! Vagy elvágom a torkod, fültől fülig! – Rémülettől elborult arccal kezd összefüggéstelenül magyarázni. Mindössze annyit sikerül leszűrnöm, a kétségbeesett léleknek a mondandójából, hogy az az arrogáns nőszemély, akit egyesek főnöknek hívnak, a trónterembe parancsol. Nem mintha nagyon érdekelne, hogy hová akar csicskáztatni, az a kattant tyúk, de Lluvia érdekében, engedelmeskednem kell… Egyszer isten bizony kinyírom és a helyére lépek, hogy majd én dirigálhassak. Nem tudom mire olyan nagy a pofája… Arrogáns ku…
- Ejnye Gem ilyet nem szabad mondani! Gondolni sem szabad ilyesmire! – Teremtem le bosszankodva a kishúgom. Elhallgat, úgy tűnik még mindig van egy kis tekintélyem! Pufogva, sértődötten fordít nekem hátat. – Tudod, hogy nem rosszból mondtam. – Kutakodni kezdek, a kedves kis asztalkámon, valami törlőrongy után. Találok is egy szakadt rongyot. Magamhoz veszem és törölgetni kezdem a földről az alvadásnak indult vért. Végül összeszedem a kicsi pókot, és rongyostul a kukának kinevezett tárolóedényembe dobom.
- Ideje lenne felöltöznöd, nem gondolod? Az a banya nem örül, ha elkésünk. – Milyen igaz, majdnem ki is ment a fejemből. Öltözködni kezdek, felhúzom egyesével a zoknimat, majd a ruhámat. Ezek után a kis tükröcskémhez lépek, megfésülöm gubancos hajam.
- Ennyi kész is volnánk. Gemi te nem szeretnél egy kicsit rendezettebben kinézni? Már napok óta ugyanabban a ruhában vagy. Komolyan csak akkor mész be a fürdőbe, ha veled megyek? – A fürdőszoba, mindig kellemetlen kérdés a számára, nem szívesen lép be oda. Azt sosem mesélte el miért nem, azt mondta, ha elfelejtettem mi történ, mikor kiskorunkban egyedül hagyták a fürdőben, akkor úgy kell nekem. Ez igazán nem fair, de ha egyszer nem tudom kihúzni belőle, akkor nem tudom. Nem erőltetem. Mielőtt kilépnék az ajtón, Gemini megállít, megfogja mindkét kezemet, majd egyenként mindegyiket ragtapasszal ragasztja le. Olyan gyengéd, olyan kedves. Miután befejezi, megcsókolja a kezeimet. Én csak pirulva toporzékolok, hogy induljunk már.
A trónterem előtt pillantjuk meg Eras-samat. Zavartan, félve lépek oda hozzá. Legszívesebben elbújnék, hogy ne kelljen rémisztő, zavaros szemibe néznem. De nem merek nem köszönni neki.
- Jó napot! – Hajlok meg enyhén, ám mégis tiszteletteljesen, egy pillanat erejéig felpillantok és a szemébe nézek, ám tekintetemet gyorsan arrébb kapom. Nem szeretném, ha a tekintetünk találkozna. Azok a szemek, rettegéssel töltenek el.
Ne hunyászkodj meg neki! Gyerünk, egyenesedj ki! Légy büszke! Ő nem több nálad! Nem több egyikünknél sem! Nem érdemli meg, a te alázatodat! Járj egyenes háttal! Előtted kell meghajolniuk! Dühösen nézek abba a visszataszító szempárba. A rosszullét kerülget, attól a kiszámíthatatlan tekintettől. Egy őrült tekintete, kiolvashatatlan, érthetetlen. Egyszer eltaposom, mint egy végtagjaitól megfosztott pókot!
Belépve a trónterembe, egy különös alakot látunk meg. Ki lehet az Aizen-sama székében? Miért ilyen rémisztő. Hogy veszi a bátorságot? Abba a trónba senki más sem ülhetne. A halál rettenetes dolog, nem könnyű túllépni rajta, még akkor sem, ha a halottat nem ismerem közelről. Aizen-sama volt az, aki egy új életet adott nekem, ezért örökké hálás leszek. Sokan közülük nem éreznek hálát. Nem ismerik el, amit tett. Ez a lény sem lehet kivétel. Eras-sama mögé bújok, és a válla fölött nézek a trón felé. Nem merem megnézni a trónoló lény arcát, csak a lábát nézem. Már azt is elég rémisztőnek találom, nem szeretnék ennél jobban megrémülni. Zavartságom leplezése végett inkább körbenézek, sok ismeretlen, vagy látásból ismert arcot látok. Innen is látszik, hogy az időm nagy részét bezárkózva töltöm.
A trónuson pöffeszkedő felfújt hólyag megszólal. Azonnal odakapom a tekintetemet. Szúrós szemekkel nézek abba a felfújt pofájába. Ocsmány szemei már-már vetekednek főnökasszonyom szemeivel. Ugyanúgy gyűlölöm, mint ebben a teremben bárki mást, akit csak meglátok. Ocsmány, torz népség. Egytől egyik meg kellene őket ölni, eltörölni még a múltjukat is. Undorító, visszataszító hangja, mint kígyó tekereg a földön. Ne merészeljen nekem parancsolni! Megölöm, belefojtom a saját testnedvébe, csak kerüljön a kezem közé! Még hogy engem leuralni! Na ne nevettessen! Azt a homokos zsíros hajú taplót is csak azért tűrtem meg, mert Lluvia hálás volt neki!
- Semmi okunk sincsen eltűrni téged! Végre megszabadultunk a homoktriótól… basszus az a trón vonzza a melegeket? -
- Gemini-chan! Fejezd ezt be! – Szólok rá dühösen a testvéremre! Félve nézek körbe, ahogy többen is felénk néznek… - Remek… - pufogok halkan, miközben még jobban összekuporodok Eras-sama háta mögött. Ezért még számolunk Gemini-chan! Nem mosom meg a hátad! Tovább folytatja a beszédet. Többen is közbeszólnak, de én inkább létezésem elrejtésével vagyok elfoglalva. Mintha ott sem lennék, elmerülök a gondolataimban. Eltűnök, egy másik világba…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliana del Barros
Arrancar
Arrancar
Eliana del Barros

Female
Hozzászólások száma : 304
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2010. May. 21.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 24. Arrancar, Desmond fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te25900/30000Trónterem 29y5sib  (25900/30000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptySzomb. Jan. 07, 2012 2:04 pm

Zsarnoki elnyomás (Én ugyan be nem hódolok)


A harcban vereséget szenvedtem. Nem is csoda, hisz ellenfelem sokkal erősebb volt tőlem. A tetőről való lezuhanáskor egyszerűen eszméletemet vesztettem. Megvoltam győződve, hogy meghaltam. Viszont később arra ébredtem, hogy a sérülésem nagy része begyógyult és annak az épületnek a tövébe fekszem, aminek a tetején harcoltam. Felnéztem, és láttam, hogy vesztésre állunk. Én már képtelen voltam harcolni, ezért visszavonultam. Annyira nyerni akartam. Annyira meg akartam mutatni, hogy igen egy olyan személy, mint én igenis tud győzni. Igen is vagyok olyan jó, lehet annyira rám számítani, lehet annyira észrevenni, mint egy Espada-t. Viszont ezt nem sikerült bebizonyítani. Úgy érzem elbuktam, megszégyenültem. A mai nap sem indult sokkal felhőtlenebbül. Egy újabb rémálomból riadok fel, és a bekötözött kezemmel a fejemhez kapok, majd fájdalmasan kikászálódok az ágyamból. Odamegyek a tükörhöz, és mélyen belenézek. A mellkasomon a kötés szinte egészen a nyakamig felér, emlékeztetve a nemrég végetért csatának, vagyis az én vereségemre. Még mindig nagyon fájnak a sérüléseim. Érdektelenül bámulok magamra, majd felöltözök, magamhoz kapom a fegyveremet, és elindulok. Magam sem értem, hogy mégis mit keresek még itt. Talán csak megszokásból. Már rég nem tartozok senkihez, nem fűződik senkihez. Csak egy idegen, ismeretlen lélek vagyok, aki nem találja a helyét. Aizen már nincsen. Nincs irányítója a Las Noches-nek. Már megszűnt az az erő, mely összetartotta ezt a közösséget. A hűség, melyet a nagyobb erőért tettük Aizen-nek, ami mindenkit idekötött. Most mehetne mindenki isten hírével. Nem tartozik senkinek sem kötelességgel. Az Espada is nyugodtan eltűnhet. Nincs olyan erő, mely egybe tarthatná ezt a társaságot. Nem is csodálkoznék, ha már sokan elmentek volna. Még olyan is megfordult, hogy egyesek nagynak hiszik magukat, és csatáznak, hogy kiveszi át a mostanra már megszűnt uralmat. Akik azt hiszik, hogy uralhatnak egy tömeget, melyet Aizen jól magához láncolt, a hatalommal és a félelemmel. Megyek a folyosón, és látom, hogy nagy tömeg, és annál nagyobb hangzavar van a trónterem előtt. Közelebb megyek fájó testrészekkel, és akkor egyszer csak egy kis Arrancar elsuhan mellettem. Közelebb megyek, és akkor látom, hogy Aizen trónusában egy alak kényelmesen berendezkedett.
~ Mégis ki ez? Mit képzel magáról?... Ugye nem hiszi, hogy átveheti Aizen volt helyét. Engem nem tud megtéveszteni. Én ennek nem fogok engedelmeskedni. Mégis … Ki ez?
Szép lassan megérkeznek az Espada tagok, meg egy két személy a Exequias-ből. Remélem ők majd helyre rakják ezt a fickót, aki azt hiszi parancsolhat bárkinek.
- Mától én vagyok az Úr. Az én parancsaimat követitek, és azt teszitek, amit én mondok nektek. Ellenjavaslat?
~ Mi? – vízcsepp – Ez nem viccel…. Tényleg azt hiszi ő a Jani….
- Engem érdekelne, hogy ki az ördög vagy. Mégsem várhatod el, "ó fenséges úr", hogy kövessünk anélkül, hogy tudnánk ki vagy. Anno Aizen is volt olyan kedves és "nagy lelkü", hogy legalább a nevét közölte velünk, bár már ez is biztos kifárasztotta lévén, hogy egy olyan alantas fajnak volt a tagja.
Szólalt meg egy lány. A hangja ismerős volt, viszont nem tudtam, hogy kicsoda. Valami furcsán sok maradt meg a maszkjából. Viszont ahhoz képest viszont erősebbnek nézett ki. Csak a hangról egy személy jutott eszembe, az Eli. Mióta legutóbb találkoztunk és beszéltünk, azóta teljesen megváltozott. Már nem ugyan az a személy, akivel egykor beszélgettem. Ő már rég az Espada tagja, míg én még mindig egy senki vagyok, aki egy erős ellenféllel képtelen harcolni, és megint veszít. Ökölbe szorított kézzel kicsit mérgesen nézek magam elé. Haragszom magamra, amiért képtelen voltam győzelmet aratni a küzdelmemben. Nem tudtam bizonyítani, hogy már nem vagyok az a senki, aki először belépett Las Noches falai közé. Még mindig senki figyelembe sem vesz. Bár nem is csodálkozom. Hisz még mindig ugyan ott tartok, mint mikor megérkeztem. Még nem teljesítettem a célomat.... Majd a férfira nézek, akinek szokatlan az alakja és a kisugárzása is. Egyszerűen nem tetszik. Ahogy annak idején Aizen-é sem. De az, hogy nem mutatkozott be, azt jelenti, hogy még arra sem méltat bennünket, hogy megmondja a nevét. Ennyire lenéz… Ez rendesen feldühít. Mégis… Miért tartja olyan magasan az orrát? Nem látszik olyan nagyon különlegesnek.
Egy-két felszólaló, aki nem értett egyet, hogy a híres trónban ül az új főnök, hirtelen röppályára tévedt, és a falba csapódott. Nekem elkerekedett a szemem, hisz a pöffeszkedő csak a kezét lendítette… Akkor mégis…? Egyáltalán nem értettem a helyzetet. Megbénultam egy pillanatra.
~ Mégis ki lehet? Lehet tényleg olyan erős, mint Aizen? De mit akar? Mi lehet a célja? És mégis hol volt eddig? ... Bár nem mintha olyan sok személyt ismernék...
- Nem csak egy háborút vesztettünk. Egy olyan vezetőt is, aki képes volt fajunkat felemelni, képes volt elérni, hogy erősebbek lehessünk általa. Mondjon bárki bármit, nagy tetteket vitt véghez. …
~ Azt elismerem, hogy erősebbé tett, és ezért hálás lehetünk neki. Viszont hogy ez nagy tett volt-e? Azt erősen kétlem.
- Ó! Ne érts félre, nem vagyok Aizen párti, de itt igazat kell adnom neked. Ha ő nincs, akkor nem lett volna alkalmam egy élvezetes harcra az egyik shinigami féreggel. Ezt köszönhetem neki, valamint ha már így nézzek, akkor igen, a rangomat, azt hogy arrancar lettem és azt, hogy van ez a hely, ezt is neki köszönhetem. Viszont ha nem tévedek az egojának köszönhetően kellett összecsapnunk a shinigamikkal és igen vesztettünk. De nem olyan nagyot, mint azt mindenki gondolja.
~ Hát... Engem konkrétan laposra vertek, és úgy hallottam, hogy a többiek sem szerepeltek olyan rózsásan.... Bár ezzel nem magamat akarom nyugtatni, hogy azért nem én vagyok az egyetlen, aki miatt veszthettünk....
- Mit gondoltok, mihez kezdünk nélküle? Mennyi időnk lehet hátra, míg újra lecsapnak ránk és végleg lemészárolnak? S mi lesz a fejlődésetekkel? Miért rekednétek meg ezen a szinten?
~ Ahelyett, hogy célokat, terveket mondana, mint ahogy Aizen tette, ahelyett inkább kérdéseket vetett fel. Igaz Aizen nem mondott el mindent, de amit egy csökött agyú gyalognak tudnia kellett, azt mindenki tudta a tervéről... Igaz lehet, hogy ezek a kérdések számára ilyen költőiek voltak, de attól még szerintem egy vezérnek nem így kellene kezdenie a pályafutását. Ettől azért bővebben is mondhatna valamit, hogy mégis miért terül szét abban a trónban.
- Már elnézést, de megint kénytelen vagyok közbeszólni. Az előbb jelentetted ki, hogy a "vezetőnk" leszel. Ez esetben nem értem, hogy miért gondolkozol azon, hogy mit tennénk nélküle. Gondolom nem csak viccből ültél arra a trónra. Megfelelő terved is kell legyen arra, hogy mit akarsz. Engem érdekelnének ezek a tervek. A támadásról pedig annyit, hogy légy oly kedves és mutasd meg nekem azt az agyament és őrült shinigami férget aki tud gargantanát nyitni és bemerészkedik a mi dimenziónkba. Biztosíthatlak, hogy örömmel fogom kioltani az életét.
A lány egyben hajbókol, de mégis érezhető egy bizonyos gyilkolási vagy benne. De ez persze nem a vezér iránt, hanem a Shinigami-k iránt. Mit mondjak, én is szívesen harcolnék újra azzal a lánnyal, aki úgy helyben hagyott. Most én törölném fel vele a padlót... A lány már jóformán vakon követné mindenhova az új méltóságot. Szavai hűvösek voltak, viszont ezután féltérdre ereszkedett, és a mellette álló személynek is jelzett, hogy ő is ugyan így tegyen. Nem hittem a szememnek. Még egy páran követték a példáját. Egyszerűen nem értettem, hogy miért hajolnak meg csak úgy. Egyértelműen erős, de ezért én nem fogok senkit követni. Aizen-nek sem a két szép szeméért engedelmeskedtem. Akkor most miért pont vele tennék kivételt.
Két halovány hangra lettem figyelmes, ami megint inkább arra terelt, hogy elmondjam, amit gondolok, és ne törödjek a következményekkel.
- Semmi okunk sincsen eltűrni téged! Végre megszabadultunk a homoktriótól… basszus az a trón vonzza a melegeket?
- Gemini-chan! Fejezd ezt be!... Remek
A bénulás után összeszedtem magam, a gondolataimat, és bátorkodtam, felszólalni. Nem érdekelt túlzottan, hogy most a falra kenődve végzem. Bár van egy olyan érzésem, hogy így lesz. "Hogy mert ellenkezni, vagy kérdőre vonni az új ura" alapon.
- Már megbocsáss, de kérdezhetek egy-két dolgot? … Mégis mért gondolod, hogy képes lennél bennünket iránytani? Miért is hallgasson rád bárki? Azzal, hogy megmutatod, hogy erős vagy, nem fog mindenki behódolni neked. Aizen az ittlévők nagyszázalékát úgy tudta irányítani, és maga mellé állítani, hogy erőt adott nekik. Miatta lettünk azok akik. Nélküle még talán egyesek most is azon rettegnének, hogy visszafejlődnek Gillion-ná. Olyan erőt adott nekünk, amit magunktól soha nem szerezhettünk volna meg. Ez volt az oka, hogy behódoltunk, és itt maradtunk. Nem feltétlenül azért, mert erős volt. … Te csak eddig megmutattad, hogy van elég erőd, hogy félelembe tartsd akár az Espada tagjait is. Viszont nem értem, hogy ezért miért kellene téged követnünk, hallgatnunk rád. Miért kellene melléd állnunk? Miért ne menjen mindenki a maga dolgára? … A Shinigami-k nem hiszem, hogy idejönnek egy már nem létező egységet szétverni… Ugyanis, Aizen hozta létre ezt a társadalmat. Nélküle a törékeny egyensúly megszűnt... Mik a céljaid?... Hogy értetted, hogy megrekedtünk ezen a szinten?A fejlődésünkben vagy egy határ… Ezt a határt nem léphetjük át…
Remélem válaszol a kérdéseimre, és nem végzem én is szétlapítva a falon. Jó lenne tudni, hogy mégis kivel állunk szemben. Ha csak agyatlan túl sok erővel, akkor senki nem fog rá hallgatni, senki nem fog mellé állni. Nem tudom hova megyek, de akkor nekem sincsen maradásom. Ha ugyan azzal próbálja ismét összetartani a társadalmat, az sem feltétlen jó. Rengetegünknek elege lett Aizen-ből. Sokan szívesen láttuk volna inkább holtan. Valahogy ebben az emberben sem tudok megbízni. Nem tudom, hogy pontosan mit tegyek. Van egy célom, és ha ez az ember tud abban segíteni, hogy erős legyek, akkor mellé állok. De ugyan úgy, ahogy Aizen nem fogok meghajolni előtte. Vagy ha mégis, akkor undorral teszem.


A hozzászólást Eliana del Barros összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 08, 2012 6:05 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Karasu Vex
Espada
Espada
Karasu Vex

Male
Sagittarius Cat
Hozzászólások száma : 479
Age : 31
Tartózkodási hely : Itt is, meg amott is.
Registration date : 2010. Aug. 11.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: 4. Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te43000/45000Trónterem 29y5sib  (43000/45000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyVas. Jan. 08, 2012 5:09 am

Zsarnoki elnyomás, vagy valami olyasmi.


Újév, új napok, új lehetőségek, és ami a legfontosabb, egy új vezér. Legalábbis a jelek szerint most az történik. Trónfosztásnak nem nevezném, hiszen az előző vezérünk már nincs velünk. Legyőzték, és vagy meghalt, vagy bezárva sínylődik az idők végéig. De mi itt vagyunk, szétszórva, gyengén, egymás torkának esve, és marakodva a maradékokon. Legyen, ha valaki elég erős ahhoz, hogy összekovácsoljon minket, és ismét egységet alkotunk, akkor szolgálni fogom. Legyen akármekkora farok.
Itt vagyok a teremben én is, a hátamat a falnak vetve, lehunyt szemmel, a karjaim pedig összefonva a mellkasom alatt. Hallgatom a szavakat, amik elhagyják az új fiú ajkait. Majdnem elnevetem magamat. Értesítsék az Espadát? Nagy jelentőséget tulajdonítanak nekik, ha annyira erősek lennének, akkor talán most a shinigamik lenének azok, akik új vezért akarnak választani, vagy valami változás lépne életbe. Nem pedig mi, de hát sajnos nem dobtunk dupla hatost, és egy körből kimaradtunk. Így jártunk, de ami új, nem feltétlenül rossz. Ellenjavaslatom pedig nincs, azt tudom, hogy nem lennék alkalmas vezérnek, és a legtöbb arrancar se, még az Espada közt is talán, csak egy olyan valaki van, aki alkalmas lenne rá.
Egyetértően bólogatok, igen, Aizennek sokat köszönhetünk. Kiemelt minket, erőt kaptunk, célokat, sőt, még ruhát is. Bár kicsit zavar, hogy fehér, remélem az új Aizen majd engedékenyebb lesz a ruhák terén. Bár a fejlődés megakadásával nem nagyon értek egyet. Lelkeket zabálunk, erősebbek leszünk, edzünk, fejlődünk. Talán csak be akar ijeszteni most. Lesz, aki bedől majd ennek, de akadnak olyanok is, akik úgy gondolhatják, mint én.
S egy új hang lép elő, nem kell kinyitni a szememet, felismerem, hogy kihez is tartózik ez az édes kis „zaj”. Egyem a nem létező szívét, már most ellenkezik egy kicsit. Lassan felnyitom a szemeimet, és már látom, hogy Eli térdel, és Ángel is.
Volt, aki még élénkebben ellenkezik, kérdéseket tesz fel, de ez mind nem érdekel. Én már döntöttem. Elég hangosan nevetni kezdek, majd ellököm magamat a faltól, és elindulok a trónoló alak felé. Nem egy világszépe, de nem is kell annak lennie.
- Hát, ha már faszt kell szopni, akkor szopom egy olyan valakiét, aki legalább hollow. Ha az íze nem is más. Engem megvettél kilóra, ha tudsz célt adni, erőt, és rendbe rakni ezt a bandát, akkor támogatlak, és hűséges leszek hozzád.
Közöltem elég vidám hangon, az meg nem érdekel, hogy ezért lehet, kapok pár csúnya pillantást. Nem fogták még fel, ha máshogyan nem, de erővel rá fogja bírni a többieket is az engedelmességre. Nem feltétlen a hűségre van szüksége, korántsem, inkább az engedelmességre, és abban rám nem volt panasz. Legalábbis ami Aizent illeti. Kiadta a parancsokat, én pedig csináltam a dolgomat, arra most lesz gond. Csak ne üres szavakat kapjunk, váltsa be azokat, amiket mondott, és akkor barátok leszünk. Ami még lényeges számomra, találjon új Espadákat is, hiszen pár hely üres, és ez talán másoknak is bizonyíték lesz, hogy tényleg törődik a boldogulással. Espadáról jut eszembe, remélem lesz egy bizonyos kis vörös, aki ellenkezni fog, és megkínálják majd egy harapással a falból. Akkor nem csak jó munkás leszek, de még a cipőjét is kifényesítem az új Aizenek.
Végre odaérek Eli-ék mellé, fél térdre ereszkedek (természetesen Eli mellett Razz ), hátranyúlok Orgoért, és leteszem magam elé. Jelezve, hogy rendelkezzen velem, a fegyveremet és magamat is, a rendelkezésére bocsátom. S remélem, ez nem fog gondot jelenteni Fredékel kapcsolatban.
Eh… ez kínos, három helyre tartozok húséggel. Ez hogy fogom megoldani? Arról fogalmam sincsen, csak reménykedhetek abban, hogy nem lesz semmi ütközés, is, ha mégis történne valami, akkor pedig mérlegelnem kell, hova is kötnek szorosabb kapcsok. De addig is, csak imádkozhatók azért, hogy ne így történjen. Akkor is, ha nem hiszem semmiben, ha máshoz nem, akkor az ágyam alatt élő valamihez, a Mumushoz. Talán megsegít, és nem fogok három szék közül a földre esni.

______________

Trónterem 2crrfh3
Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natalie Salazaar Granz
Espada
Espada
Natalie Salazaar Granz

Female
Aquarius Rooster
Hozzászólások száma : 160
Age : 26
Registration date : 2011. Mar. 24.
Hírnév : 31

Karakterinformáció
Rang: Tudós
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te40550/65000Trónterem 29y5sib  (40550/65000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyVas. Jan. 08, 2012 9:30 pm

Láthatatlannak tűnő, látható dolgok ~ Avagy az úr elfoglalja helyét a trónon


*Hosszú ideje már az egyik kémcső felett kuporodva tanulmányozok egy új fajta anyagot. Az eddigi kutatásaim alapján ezzel az anyaggal képes leszek megalkotni önmagam fejlesztésére egy új tárgyat. Ha minden a legnagyobb rendben lesz vele, hamarosan talán kiadhatóvá válik. Hát tök jó? *_* Teljesen felesleges volna, ha ereimben több hatalom folydogálna! Hiszen folydogál, csak éppen nem oly' formában, mint itt Las Noches pár espadainak. A tudás, a tudás bizony pedig rengeteget ér. Számomra rengeteget adózott már Nii-sama tanításai. Mai napig "szeretettel" gondolok vissza azokra a napokra, midőn együtt alkottunk. Együtt emeltük a tanulmányozandó alanyokat az asztalra. De változtak az idők, és változtak a dolgok. Azóta kicsit előre léptem, de csak kicsit. Primera Espada? Kit érdekel, egyszer úgy is megakarnak majd fosztani tőle. Igazából én már nagyon- nagyon várom azt a napot, mikor valaki esetlegesen megpróbálná. Várom azt a pillanatot, mikor a legnagyobb szeretetben megfogant pillangóságosan pillangóvá avanzsálódott pillangót csinálok eme személyből. Sötét, ámbár őrült mosoly fut végig arcomon az eddigi eredményeken átfutva. Ezzel menni fog, neki látok a szer elzárásának. S éppen pár perc múlva, mikor végzek a belépő rendszer holopanelján egy közeledő objektumot vélek felfedezni. Rá csodálkozva a dolgokra billentem oldalra a fejemet, és megnyomom a gombot, hogy bejöhetnek.
Hatalmas mosolyra kerekednek ajkaim, mikor meghallom Kiyotól, hogy az imént egy gyűlésre invitáltak minket. Akkor ez most azt jelenti, hogy új főnököt kapunk? *>* Előre terelem a fraccikámat, s átmegyek az öltöző kamrába, ahol egy szokványos felszereléstől eltérő öltözetet öltök magamra. Legalább is mióta Aizen nincs azóta sokan másfajta öltözékben mászkálnak ám. Én viszont egy fekete köpeny alá rejtem az arrancar uniformisomat, hiszen úgy illik felöltözni nem? természetesen az egy pár fekete kesztyűmet és egyéb felszereléseket a köpeny alá rejtem. Valamint egy rózsaszín keretes olvasó szemüvegnek tűnő szerkezetet illesztek arcomra. Oldalamon a köpeny alatt zanpakutom is talál magának helyet, habár Ékkő Pillangót ritkán szoktam használni. Butuska arrancarok, a resu csak is aduászként jelenhet meg egy hadviselésben. Habár most főnököt kapunk, szóval nem is lesz hadviselés. S míg Kiyo már előre ment, addig én a kesztyűmet nyomkorászva az egyik folyosón haladva zárom le a laboromat. Sajnos súlyos bajba esne az, aki engedély nélkül beteszi a lábát. Vannak ott mérgező anyagok is, elég sok. T_T
A centrumi lépcsőn haladok fel a trónterembe, ahol már azért gyülekezünk. Én fel sem pillantok a panelemről, csupán elfoglalom helyemet az egyik lerombolt oszlop csúcsán. Tehát egy gyöngécske sonidoval ülök le, és nyomkorászom a dolgaimat. Aztán mikor észre veszem, hogy mindenki elhalkult, felpillantok. Lehervaszthatatlan mosoly kerekedik el arcomon, s oldalra billentett fejjel demonstrálom, hogy Nii-sama egy befuccsolt, avagy legjobb találmánya vette át az uralmat Las Noches felett. Természetesen mosolyom egy pillanatra sötét, ravasz pillantásra módosul át, de eme pillanatban a "lény" éppen az egyik lázadó féllel van elfoglalva. Megkönnyebbülten sóhajtok egyet. Ezek az arcsimarcsik sosem tanulják meg, hogy aki a trónon ül, az nagyon- nagyon klassz? *_* Hátul támasztom ki kezemet, és egy kicsiny mosollyal az arcomon himbálóztatom lábamat, mi alatt sokan bizony bele-bele szólnak az új jövevényünk mondandójába. Ám szemfülességem okán, rá kacsintok az egyik kérdezőre tudván, hogy halálos ítéletét írta alá az imént. Ide- oda pásztáznak szemeim, míg végül az ő szemeibe pillantok. Egy biccentést intézek felé nem többet. Hiszen jól tudjuk, számomra nincs szükség a félrevezetésre. Kis huncutok, de jó, letérdeltek. *_* Apró kuncogás lesz úrrá rajtam Eli espudát hallgatva. Kicsiny sajnálattal tölt el, hogy pillangócska lelke nem lát tovább a számokon. Billegetni kezdem a fejemet, és róka mosolyommal szólalok feléje.*
- Urahara Kisuke. *Egy pillanatra felnyitom a szemeimet felé, s eme pillanatban összpontosul az álarcom mögötti valós szándék. De nincs itt semmi baj, sem ellenségeskedés. Ugye így van? Úgy sem akarom, hogy megharagudjon rám. Nem tehetek róla, hogy tudok egy ilyen shinigamiról, aki történetesen az emberek világában él. S ugyan nem tudom, hogy mennyire igazak azok az árva információcskák, hiszen egy hasonlóan hatalmas elméről van szó. Mindenesetre, mikor megkíséreltem feltörni a számítógépes rendszerét, találtam egészen érdekes információkat. Vállamat rántom erre képlékenyen, ez nem az én ügyem. Én inkább azt tanulmányoznám, amit imádott öcsém lehet, hogy megakar szerezni? Ajkaim elé teszem ujjamat, és színlelt értetlenséggel forgatom meg szemeimet. Szórakozottságom mellett lepillantok fracciónomra, és intek neki, hogy jut ám mellettem hely, nem kell a földön ácsorognia. Nem szeretném, ha elkapna valami fertőzést. T_T*
- Nekünk nem Aizen kell, a gonosz bácsi helyett számokra, és törvényekre..folyamatokra van szükségünk. Nem mehetünk "x"-ből az "y"-ra a varázspálca nélkül. Surprised *Tudós nyelven kifejezeve magamon mindössze annyit mondtam, hogy a tudás majd segít megalkotni azt a szerkezetet, amivel megalkothatóvá válik. Vagy ha nem is válik megalkothatóvá ama szerkezet, ami segít a továbbfejlődésben, akkor bizony meg kell találnunk azt, ami eddig is régi urunk kezében csücsült. Tehát x-ből menni az y-ra, eme gondolatra Erasra pillantok egy kicsit. Megdörzsölöm alsó ajkam szegletét. A karja alkotásom egyik gyöngye, remélem vigyáz rá annyira, hogy legközelebb is benéz hozzám. Néha el kísérletezgetnék rajta egy cseppet. Remélem, majd megint megengedi. *_* Sokáig csak nézelődök, s mikor számomra egy idegennek tűnő arrancar szólal meg pillanatok alatt mellette termek, és kedvesen vállára teszem kezemet. Sokaknak morbid lehet ez, de eme pillanatban nem érdekelt, hogy felfedem gyorsaságomat. (Eliana) Az arrancar szemeibe mélyesztem szemeimet, és gondterhelten felsóhajtva engedem el.*
- Aizen ravasz volt, és erős. Választásunk? Nem volt, arrancar néni. A gonosz bácsi Hueco Mundo királyát győzte le, innentől kezdve a döntés a kezében állt. S noha huncutságokat művelt, azért aranyos volt. Wink *Jó nagyot kacsintok rá, s majd csalódottan forgatom meg szemeimet.* - Azt ne mond, hogy elfelejtetted honnan indultál. Lényünkben lévő kémiai folyamatok hatására a mohóság számunkra ösztön. E miatt az ösztön miatt tartottunk össze. Hatalom, tudás..számunkra értékesnek tartott fennmaradásunk megvédése. Minket nem Aizen tartott össze, hanem a vérszomjunk, amit a shinigamik felé irányítottunk. A gonosz bácsi erőt adott, hogy a vérszomjunkat csillapítsuk. S nahát, nahát...melyik arrancar viseli el a veszteséget? Mondjunk le felszínes egységünkről, erőnkről és váljunk veszett korcs lénnyé? *A fejlődésnek sosincs vége, ez olyan maszlag, amivel a pici intelligenciával ellátott lényecskék dobálóznak. Surprised Felsóhajtok, és megnyomok egy szerkezetet a kesztyűmön, melynek segítségével a köpenyem egy apró kapszulává avanzsálódik. Az alatta lévő félszárú fehér uniformisom hatására pedig a lábamon láthatóvá válik a Primera címet szolgáltató "1-es" tetoválás. Lassan Ő mellé sétálok, és néhányunkkal ellentétben, én nem ereszkedek féltérdre. Csupán a trón mellé állok, és onnan kémlelem a többieket. Bizonyára nem tudnak arról az apróságról.* - Egyébként, a kezdettől fogva a vérszomjunk tett arról, hogy elbuktunk. Mindenki tudta, hogy Aizen bábúi vagyunk, s mégis vele mentünk, mert nem volt más választásunk. Így hát a bukásunkat magunknak köszönhetjük. De fogj egy pálcát, törd ketté, és kend a főnökre, mert ő alkotott téged. Az alkotónak csak a folyamat végéig van behatása az alanyra. *Itt megakadnak szavaim, hiszen nem szeretném ama titkot akár burkoltan is kiadni. Egy pillanatra "öcsémre" pillantok, tudjuk, hogy éppen miről is beszélünk. Elmosolyodom.*
- Ti egyébként miért térdeltek? A főnök úr nem kérte, hogy térdeljetek. O.o" *Elcsodálkozom, tényleg nem mondott ilyesmit. Vagy csak én nem figyeltem kellőképpen? Rengeteg kérdést tett fel, s néhányat én magam válaszoltam meg. Nekem nem kellenek ezek a kérdések, nem kell ahhoz kérdés, hogy tudjam mit akar voltaképpen öcsém nekünk mondani. Remélem nagyon szuper kísérletezési lehetőségekkel szolgál, én már kíváncsian várom a jelenlegi céljait. Habár abban is biztos vagyok, hogy ezekből sokat nem is fog elárulni, mi már csak ilyenek vagyunk.*

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Desmond
Espada
Espada
Desmond

Male
Sagittarius Rat
Hozzászólások száma : 87
Age : 58
Registration date : 2010. Dec. 01.
Hírnév : 32

Karakterinformáció
Rang: Segunda Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te45000/65000Trónterem 29y5sib  (45000/65000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyKedd Jan. 10, 2012 4:20 am

Zsarnoki elnyomás

S ím eldöntetett. Aizen nagyurat megfosztották az őt illető trónjától, maga után egyszerűen káoszt és nyomort hagyva. Bár amennyi nyomort én láttam – vagyis ők láttak - , igazából nincs min meglepődnöm. Voltak, igen, voltak, akik megpróbálkoztak azzal, hogy egyszerűen elhagyják a palotát, sorsukról pedig az Exequias gondoskodott. Csodálom, hogy vannak még, akik mernek szembeszállni velük, én inkább kerülöm a konfliktusokat. Nem gyávaság, csupán kellő előrelátás. Nem vállalkozok arra, amiről tudom, úgy sem tudnám betartani.
Aizen trónja tehát üresen maradt, egészen mostanáig. Talán nem voltam egyedül, aki kigúvadó szemekkel nézte, hogy ez mit merészel. Egy másik arrancar bökött oldalba, hogy figyeljek arra, hogy mégis mit művel, magamban pedig keresztet is vetek rá, hiszen biztos vagyok benne, hogy ezt sem a kivégző alakulat, sem az espada nem fogja tétlenül nézni. A pletykák szerint – már ha hihetek nekik – így is elég sok a marakodás a legjobbnak ítélt tíz, avagy jelenleg egészen pontosan nyolc között. Így, hogy még tartós üresedés is van az espada sorai között, még az a maradék biztonságérzete is eltűnik az arrancarnak. Nem mintha amúgy sok lenne belőle egy olyan helyen, ahol bármikor az étlapra kerülhetsz, ám Montero-sama kezei alatt szerencsére jó sorsom van, már amikor nem éppen hajcsatokat kell keresnem a könyvtárban.
Miután a mellettem lévő arrancar hirtelen felszívódik – egy csattanásból és gusztustalan roppanásból ítélve a szemközti falon leli nyughelyét - , a trónt elfoglaló alak felém nyújtja egyik méretes ujját, hogy felszólítson arra, összehívjam az Espada és az Exequias tagjait. Egy pillanatra járni is elfelejtek a döbbenettől, minden olyan gyorsan, szinte észrevétlenül történt, hogy feldolgozni is alig van időm. Mindent pedig nekem kell majd közölnöm az Espadával és a kivégzősökkel is, amit talán nem kell mondanom, de végtelenül kínos feladatnak találok. Ugyan személyesen csak Montero-samát ismerem, biztos vagyok benne, hogy van az espadák között olyan, aki helyből tépné el a torkomat, ha kijelentem nekik, mi történt.
Egyenként járom végig a tornyokat, hogy röviden közöljem mindenkivel a hírt, valaki a trónteremben várja őket. Egy pillanatra sem szeretném siettetni az espadát, de nekem sürgős ügynek tűnik, valamiért pedig nagy bajt szimatolok a levegőben. Az utolsó tornyoknál már igencsak kapkodom a levegőt, hiszen nem hírnöki munkára teremtettek, így végül már csak az Exequias marad hátra, hogy ők is megjelenjenek. A gondolatra nyelek egy jó nagyot, szívesen végigjárnám inkább újra a tornyokat, mintsem hozzájuk kopogjak be. Azonban nincs más választásom…
Az utolsók között érek vissza a trónterembe, hiszen jóformán végig kellett járnom egész Las Nochest, hogy értesítsek mindenkit róla, valami történni fog. Egy fekete hajú nő (Eliana) mellé szegődöm, és csupán csendes megfigyelőként szemlélem a kibontakozó eseményeket. Egy furcsa maszkkal rendelkező arrancar – mármint az átlagosnál szokatlanabb, hiszen teljesen befedi az arcát – az első, aki válaszol, vagy talán inkább kérdez a trónfoglalótól. Tervek, tervek? Bizony tervek. Talán ha tényleg tud nekünk új célt adni… Talán ha valóban meg tudja nekünk mutatni, hol a rendezettség a magunk teremtette káoszban, s merre kell mennünk, hogy önmagunk lehessünk, akkor talán, talán mégis szükség lehet rá.
A mellettem lévő nő kérdéseire nem a magát vezérnek kikiáltó egyén, hanem valaki egészen más, maga a primera espada válaszol. Van benne valami, ami miatt fokozottan óvatos akarok lenni, ha akár csak egy légtérben van, és akárhogy is törném a fejem, sehogy sem jönnék rá, mi az, ami miatt sosem érzem magam biztonságban mellette. Kicsit hátrébb is lépek, amíg a közelben van, és kitartóan szuggerálom a mennyezetet azt várván, végre menjen vissza, mert azért remélem, nem szándékozik itt szobrozni. Amikor viszont visszafordul, utána pillantok, hogy megpillantsam társát. Talán a fracciónja lehet, nem tudom. Ami viszont zavar, hogy ismerős, nem hagy nyugodni. Elkap az a bizonyos érzés, hogy én ismerem őt valahonnan, éppen csak arra nem tudok rájönni, hogy honnan. Hosszú másodpercek telnek el, míg oldalra billentett fejjel figyelem apatikus ábrázattal, már magam sem tudom, hogy vajon elmém szórakozik-e velem, vagy valóban ott volt valamelyik emlékemben.
- Bocsásson meg… – lépek előre tétován egy lépést; a Primera már a trón mellé áll, ezzel is kifejezve, hogy ő támogatja az új vezért. - De mi a biztosítéka arra, hogy most nem fog az történni, mint egykor? Hogyan adhatja meg nekünk azt, amit Aizen, vagy Hueco Mundo királya adott annak idején? – szegezem hozzá kérdéseim. Valóban érdekel az, hogy miért gondolja azt, hogy jó vezér lehetne belőle. Már kezdek belezavarodni az egészbe, már én sem tudom, mire van szükségünk és mire nem.

______________

स्वावमानना
Karakterkép Mei-chantól

Trónterem 2ewmyxcTrónterem 2laucm8
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kiyo Phellera
Arrancar
Arrancar
Kiyo Phellera

Female
Hozzászólások száma : 55
Tartózkodási hely : Las Noches - azon belül keresd meg, ha nagyon tudni akarod
Registration date : 2011. Nov. 22.
Hírnév : 12

Karakterinformáció
Rang: 96. arrancar
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te14000/15000Trónterem 29y5sib  (14000/15000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyKedd Jan. 10, 2012 10:18 am

Zsarnoki elnyomás


Már nem mostanában volt, hogy utoljára a fáslival kellett bíbelődnöm egy kísérlet miatt, de most bizony így jártam. De hát ez van, ha az arrancar a saját bőrén teszteli a maró anyagokat, jobb híján. Bizony egyszerűbb lenne valami pótolható kísérleti patkányt alkalmazni, de jobb ismernem személyesen is a kísérleti anyagaim hatását. Most is ez a helyzet, így éppen ruhaujjszerű viseletemet feltűrve tekergetem alkaromra a védő anyag utolsó maradványait, hogy azt majd a ruhaujjam eltakarja, mikor egy arrancar kopogás után kinyitva szobám ajtaját közli az üzenetet, ami igazából az espadának szól. Még ilyet! Ha az espada kell, őket keresse! Gyökér. Egyébként sem adtam engedélyt, hogy belépjen… Modortalan tuskója! Minden esetre amúgy is időszerű lenne meglátogatnom Natalie-samat, így ez a kis bökkenő csak ad egy löketet a cselekvőkészségemnek.
Mindig furcsa érzések kerítenek hatalmukba, ha mosolyogni látom, de az üzenet hatása espadám arckifejezésére engem is vigyorgásra késztet. Érdekelne, ki az a lángész, vagy éppen agyament izomagy, aki bevette magát a trónterembe. Voltaképpen nekem mi is lenne a jó? Ha láthatnám, ahogy az espada kiiktat egy félkegyelműt, vagy ha végre egy méltó vezére lenne Las Nochesnek? Utóbbi feladatra én Natalie-samat is megfelelőnek tartanám, de végülis… Egyértelműen a méltó vezér jönne jobban. Felettébb bosszantó, hogy espadám előre küld, de mit lehet tenni, készülődjön csak, ha szeretne még, addig én megnézem magamnak azt a trónbitorlót. Vagy éppen pont odavalót, majd elválik.
Ahogy elnézem az összegyűlteket, sok a kíváncsi. Alantas egy banda, de van egy-két magasabb rangra kapaszkodott agyatlan marha is. Nem értem, ész nélkül, puszta erővel hogyan lehet espadaságra jutni… Natalie-sama ellenben megérdemelten van a helyén! A trónoló alak pedig szó, mi szó elég érdekes, de ameddig nem tudom, mi sül ki ebből az egész felhajtásból, inkább nem alkotok róla véleményt. Nem lenne tanácsos bárkit is félrekategorizálni. Mielőtt bármi történhetne, még egyszer körülnézek a teremben, és miután espadámat felfedezem, odamegyek az ő ülőhelyéül szolgáló oszlophoz, és karbatett kezekkel nekidőlök féloldalasan. Jobb nekem itt, az ő közelében, addig sem kell az aljanéppel érintkeznem. Hah, förtelem, ami itt van! A lázongók puffanásait szemlélve ördögi mosoly telepszik meg arcomon. A marhák! Olyan ellen lázadni, akit még nem is ismernek? Ostoba fajankók! Az ellenfelet előbb ki kell ismerni, és egyébként sem mondta senki, hogy rossz lesz nekik. A vérfrissítés amúgy sem árt meg ebben a fertőben. A többieket csak figyelem és hallgatom. Időnként felfelé pillantva elcsípek Natalie-sama reakcióiból egyet-egyet. A magam részéről megvárom az ő reakcióját is, új „urunk és parancsolónk” személyét illetően. Bár a fegyelmet elég jól statuálja az illető, és a kérdései is igen jók. Ebből kiviláglik, külsejének visszásságai ellenére azért tud gondolkodni. Ez máris egy jó pont a szememben.
Mikor meghallom a hangját, tekintetem végérvényesen Natalie-samara függesztem. Valami azt súgja, nem ez volt az utolsó megszólalása. Kisvártatva elkapom pillantását is, és jelzésére feltelepülök mellé az oszlop tetejére. Innen valóban érdekesebb a látkép. Kezdenek érdekesen alakulni az események. Tetszik ez a káosz, bár az ellentét, ami kialakult máris, némiképp visszás, azért kifejezetten élvezhető párbeszédek is következhetnek még. Ez egyre jobb és jobb lesz. A számomra idegen, és amúgy teljesen lényegtelen kilétű arrancar felszólalását egy olyan helyváltoztatás követi, melyet én magam sem hagyhatok figyelmen kívül, lévén Natalie-sama tűnt el mellőlem. Magamban morgok egyet, hogy a többiek, közé kell ereszkednem egy ilyen minden intelligenciát mellékelő megnyilvánulás miatt, de megteszem, hogy a földről tudjam szemlélni a további fordulatokat, elvégre espadám sem tudott a helyén maradni egy ilyen után. Micsoda móka! Ilyen is régen járta errefelé! Szinte nevetni lenne kedvem, de nem vagyok ostoba. Nem tudni, mit engedhetünk meg magunknak ennek a trónfoglalónak a társaságában, és még véletlenül sem akarom falikárpitként végezni, mint egyesek. Tudom, amit Natalie-sama mond mind-mind tények. Az ugyan meglep, hogy az új főnök mellé lépdel, de a magam részéről (hacsak espadám nem teszi) nem lázadtam volna ellene. Miért? Mert érdekes, és ami érdekes, ott mindig van kutatnivaló titok, rejtély, gondolkodnivaló, rombolnivaló, feltalálnivaló, és bizony kísérleteznivaló is akadhat. Hát lehet egy ilyen ajánlatra nemet mondani? Ameddig a laborom megvan, addig nekem jó. Bár az igazat megvallva, Natalie-sama személyéhez jobban köt a hűségem. Ezt nem fogja megváltoztatni egy hipp-hopp itt termett fura szerzet sem! De azért nem olyan ellenszenves, mint anno a bábmester, legalábbis nekem nem.
Csípőre tett kézzel szemlélődök, nézem úgynevezett társaim reakcióit a teremben. A számomra idilli helyzetet egy újabb hang töri meg. Kissé lenéző pillantással mérem végig.
– Hmpf. – kegyetlen, gonosz mosolyt villantok rá ahogy elhaladok mellette, nem törődve az arrancar fájdalmasan ismerős arcával. Most, mindenki előtt nem fogok jelenetet rendezni, de ezt az alakot egyszer még elkapom. Ezek után odalépdelek Natalie-sama mögé. Az én helyem mellette van, nem a földön hajlongók mellett. Mindent összevetve jó mókának ígérkezik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adora Luna
Arrancar
Arrancar
Adora Luna

Female
Libra Pig
Hozzászólások száma : 57
Age : 95
Tartózkodási hely : Hueco Mundo, Eli nyomában *.*
Registration date : 2010. Nov. 29.
Hírnév : 3

Karakterinformáció
Rang: 22. arrancar, Rinaaya kaguja *.*
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te8000/15000Trónterem 29y5sib  (8000/15000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptySzer. Jan. 11, 2012 1:29 am

~ Zsarnoki elnyomás ~


Nagy ma nyüzsgés… nem általánosan nagy, hanem furcsán. Épp az egyik étteremnél jártam és figyeltem a férgek vergődését szánalmas kis életük megvédéséért. Ne értsetek félre, én nem csináltam semmit, ők szólalkoztak össze valami ostobaságon, amin ezek az IQ-mesterek képesek összeveszni. Szánalmas… Már lassan fél órája üvöltöztek egymással, de tettlegesség nem történt. Furcsa volt, mert úgy általában azonnal egymásnak esnek. Végül csak megvontam a vállam és ellökve magamat a faltól, visszaindultam a szobámba. Itt soha nem történik semmi érdekes. Mióta Aizen-sama itt hagyott minket, a rend megbomlott, de szinte minden visszatért a látszólagos, régi kerékvágásba. Legalább az a rókapofájú kis shinigami senki nem lopja a napot Eli-sama szobájában. Szívesen megvertem volna, de Aizen-sama biztos nem díjazta volna, szóval inkább nem tettem, pedig néha tényleg nagyon viszketett a tenyerem.
Lehajoltam, nehogy eltaláljon a felém repülő korsó, de nem pazaroltam túl sok figyelmet arra, aki meg merészelte zavarni gondolataim és békés sétálgatásom nyugalmát, egyszerűen nem érdemelte meg és kész. A magát arrancarnak nevező senki még ordibált utánam valamit, de nem figyeltem rá, csak sétáltam tovább. Ezek a szánalmas, semmirekellő, gondolkodásra képtelen lények merészelik magukat arrancarnak nevezni…
Kissé meglepődve ismertem fel a robosztus alakot, aki elhaladt mellettem, valamint a vállán ülő, ismeretlen arrancart. Arcát nem láttam, de az, hogy Ángel cipelte elég volt ahhoz, hogy gyanakodni kezdjek. Vagy átpártolt egy másik espadahoz (éljen *>*) vagy… nem tudom. Felismerni véltem a nőben az espadat, akihez tartozom, de mégsem, mégsem ő volt. Távolról is látszott, hogy sokkal magasabb nála és a fekete haja ott hátul… Eldöntöttem, követem őket és kiderítem, mi ez az egész. Talán azt is megtudom, mi az oka ennek a furcsa feszültségnek ma mindenkiben. Aizen-sama trónterme felé mentek, én pedig (jó, nem tetszik, de el kell ismernem) a lehető legkisebbre és észrevétlenebbre húzva össze magam, osontam utánuk. Nem nézett hátra egyik, egyszer sem, de mikor újra feléjük néztem, a nő már saját két lábán ment be a terembe. Tétováztam, nem tudtam, mi legyen, mit tegyek, így mikor végre rászántam magam, hogy csak benézzek, már elég sok arrancar nyüzsgött odabent.
Csak egy értetlen, szúrós pillantással jeleztem a véleményem, hogy nekem egyáltalán nem tetszik az, hogy valaki csak úgy beleül Aizen-sama trónjába. Mert az az övé és senki más nem sajátíthatja csak ki úgy, hogy azt mondja, ebben mostantól én ülök, mert a vezetőtök nem létezik többé, ti pedig romokban hevertek. Igaza volt, valóban, társadalmunk szétesett a shinigami trió eltűnésével, de igazából Gin-t például egyáltalán nem bánom. Aizen-sama már más lapra tartozik, hisz’ ő teremtett mindannyiunkat, ő adott nekünk újra erőt és célt. Persze, mindenki tudta, hogy csak eldobható, pótolható katonák, használt rongyok, zsinóron rángatott bábok voltunk a kezében, én is nagyon jól tudtam, mikor hűséget fogadtam neki, de nem érdekelt, máig nem érdekel. Csendesen, a falnál meghúzódva figyeltem a jelenetet, ahogy a Primera kifejtette véleményét és meg is válaszolt pár kérdést.
A három térdelő arrancarra vezettem tekintetem és egyszerűen nem álltam meg nevetés nélkül. Salazaar-samának igaza volt, senki nem kérte, hogy térdeljenek, önként alázkodtak meg mind, ha ezt Eli-sama látná! Csak halkan, gúnyosan kuncogtam, egyik kezemet a szám elé emelve, hogy így is tompítsam a hangot, nem akartam magamra vonni a figyelmet. Alaposan végignéztem időközben minden egyes fajtársamat, de espadamat nem láttam köztük. Csakis Ángel miatt gondoltam, hogy valahol a közelben lehet, ráadásul az a nő, aki mögött letérdelt a trón elé… Nem, az egyszerűen nem Eli-sama és kész.
Végül, a pillanatnyi csendet kihasználva ellöktem magam a faltól és kiváltam a tömegből. Nekem is volt mondanivalóm, habár nem sok. Talán még jó is, hogy Eli-sama nincs itt, ki is gúnyolna, ha látná, megint behódolok valakinek. Remélem Ángel nem mondja el neki, különben beváltom egy korábbi ígéretem és megnyuvasztom >.> Fegyverem vége, felvéve teljes, 170 cm-es hosszúságát, hangosan koppant a padlón. Lélektükreim szigorúan, bizalmatlanul villantak rá a trónban pöffeszkedő alakra és meg is állapodtak rajta.
- Én nem fogok megalázkodni előtted, nem hajtom meg a fejem, azonban hűséget fogadok, ha képes vagy bizonyítani, nem csak a szád jár. Az erődet már láttam, nem állnék ki veled, de hogy össze tudj szervezni és vezetni is képes légy egy ilyen kaotikus világot, inkább ész kell, semmint erő. Én ezt tisztelem igazán bárkiben, legyen az arrancar vagy rongyos, shinigami féreg. Ha bizonyítasz, hát legyen, bár őszintén szólva, most sincsenek komoly fenntartásaim. Örülök, hogy végre valaki bele mer ülni abba a trónba és azt mondja, vállalja azt, amit Aizen megpróbált. – mondanivalóm ennyi lett volna, ezután hátrahúzódtam, vissza a falhoz.
Soha nem az én stílusom volt, hogy rivaldafényben szerepeljek, most is igyekeztem minél előbb kilépni belőle, hiszen azért örülök, ha rám figyelnek és a szónoklás is mindig könnyen ment, de inkább maradok a háttérben csöndesen, bábjaim hátának védelmében. Kíváncsi vagyok, mi lesz ebből.

______________

Trónterem Alsigg
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tadeo Dellomeurtre
Privaron Espada
Privaron Espada
Tadeo Dellomeurtre

Male
Sagittarius Snake
Hozzászólások száma : 175
Age : 29
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2008. Sep. 14.
Hírnév : 19

Karakterinformáció
Rang: 106. Privaron Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te25500/30000Trónterem 29y5sib  (25500/30000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyPént. Jan. 13, 2012 4:41 am

- Zsarnoki elnyomás -

Az érzelmek terhek. Elvakítják józan ítélő képességed. Bábbá tesznek mások színe előtt. Nevetség tárgyává válsz, s rá sem döbbensz. Az emberi létforma leleménye, melyre oly büszkeséggel gondol. Az indulat, bánat, szeretet, mind mind heves reakciókat kiváltó, felesleges tulajdonságok. Egyszerű takarók, ami mögé rejtőzködve akárki vallhatja magát embernek, mert meggyőződése szerint ez teszi azzá. Ostobaság. Az agy működésének köszönhető szánalmas életük. Alkalmatlanná válnának érzelmeik kifejezésére, ha nem létezne fejükben bonyolult közvetítő rendszer. Briliáns kettősség uralkodik hitvány felépítésükben. Elvégre az agy és érzékelési rendszer ugyanolyan ádáz harcot vív egymással, ahogy két mezei ember küzd az elnyomás ellen. Állandó konfliktusok dúlnak az uralkodó címért. Nevezhetnénk lázadásnak, de a menekülés helytállóbb hipotézis. Legtöbb szorongó, kényszerbeteg, lelkileg sérült egyén, pontosan agresszív, másokat sárba tipró viselkedésével kívánja takargatni félelmét. A lehetőséget magára hagyják, netán eldobják, mint egy lejárt szavatosságú cikket. Ki ne tartana a piacosodó világban attól értéktelen áruként végzi? Természetesen lappangó félelem. Mindenkiben ott él. Ám, vannak, akikben az érzés kényszeresen keresi a nyugtató hazugságot és mi másban lelne megnyugvást, mint abban a hamis ámításban, az alany önmagát valakivé kikiáltva gyakorol elnyomást másokon. Ezáltal növelheti primitív biztonságérzetét, szükség van rá és a körülötte lévő tömeg sorsa, csak az ő kezében pihen. Az euforikus érzés, markában tartja a világot. Hatalom, mely teljesen eltorzítja személyiségét, miközben végig figyelemre, szeretetre, megbecsülésre éhezett lelke. Hiú ábrándba ringatja magát, ezzel elnyerheti a neki járó kicsiny szelet részt az élet zűrzavaros tengerében, míg igazából azt fogadja el valóságnak, minden, amit tesz, úgy van rendjén. Szánalomra méltó, elveszett lelkek. Vezetők, akik szilárd elhatározásból követnek félelmükben felépített eszményt és azzal hitegetik nyugtalan érzéseik, mindezt magasztosabb cél érdekében, akár közösség fejlődéséért, netán felszabadulásáért teszik.
Lebilincselő, megnyerő szavak. Azok a hamis illúziók kerülnek terítékre, melyek az összes létformát foglalkoztatják. Hisz az ember önző, de közösség nélkül nem tud létezni. Számára, oly tökéletesen megférő paradoxon a népirtás és békében együttélés, mint az, lélegezik. Pusztán így látom, terem központjában ülő vezetőjelöltünket is. Egy szánalomra méltó pondró, aki emberibb, mint hinné és sebezhetőbb, mint a tökéletesen kivitelezett színjátéka. Szavai, mozdulatai tökéletesen megfontoltak, már-már hányingert keltően tökéletesek. Előre tervezett forgatókönyv alapján gesztikulál és mondatai nem szolgálnak nagyobb célt, mint kedve szerint kizárólag személyére irányítani a figyelmet. Visszataszító módon vágyik rá ne pusztán fizikálisan, de gondolati síkon is megszállhassa az előtte tolongó tömeget. Betegesen törekszik rá, ne csak látványával érjen el számára tetsző reakciókat, de szavaival is kívánt heves véleménycserére kényszerítse az ide érkezőket. Egyértelműen észlelhető a jelenlévő csőcselék érdeklődését, mely két mézes mázosan elhintett szavával tudja felkelteni. Köztudott tény Aizen személyére ki negatív, ki pozitív módon, de garantáltan indulatosan reagál, míg a szép jövőt sugalló fejlődés szóval, némi szimpatizáló figyelmet is kierőszakolhat. Igazán lenyűgöző. Mondhatni tapsot érdemlő komédia. Az így generált agresszív megnyilvánulások, pedig nem szólnak másról, csak róla, valamint Aizen bírálásáról és az ígéretként meglebegtet Las Noches felvirágoztatásáról. Bosszantó színjáték. Nincs több értelme egy beteges elme szórakozásánál. Ha valóban tartaná valamire az itt lévő hordát, netán a világot, melyet önkényesen vezetni kíván, most nem gyűlésen paródiázna.
Feltételezem, miután türelmesen végighallgatta ugyanazokat az unalmas megjegyzéseket és némiképp csillapodott gyermeteg irányítási vágya, nagylelkűen felkínálja a jelenlévő megbecsült vezetőség tagjainak, milyen lehetőséggel élhetnek. Ügyesen meghagyja az önálló döntés látszatát, hiszen úgy tálalja tervet, mint választható alternatívát. Had higgye az ide csődült balga alja nép, maguk kezeskednek sorsukról. Undorító, felszínes, látszat paródia. Ha nem lenne ránk szüksége, nem rendezi meg ezt az átlátszó trónfoglalást, s, ha nem lenne az egybegyűlt mihaszna csürhének szüksége rá, ők sem lennének jelen. Mindkét fél egymásra van utalva. A vezetőnek kellenek a szolgák, kiken kiélheti beteges rögeszméit, míg az elnyomottaknak egy balek, kit okolhatnak saját botor természetük okán. Akár igazat lehetne adni a vérszomjjal pedálozó espada-nak, hiszen az állati viselkedés juttatott idáig, s pont emiatt vannak vezetésre utalva. A vadat pórázon kell tartani, vagy előbb utóbb saját torkának ugorva pusztítja el magát.
-Kérhetném, miután kellőképp kiélvezte kertelő hízelgését, valamint az általa generált, roppant lealacsonyító okoskodási vitát, immáron saját szavaival fogalmazza meg. Mi szükség erre az egyenrangúságot hirdető, álszent viselkedésre? Mit óhajt?-
Nem kívánok részt venni a behódolási komédiában, s, ha azt nézem, indokolatlan lenne az espada köreibe lépnem. Hívatlan vendégnek számítok, tökéletesen tisztában vagyok ezen ténnyel. Trónfosztónk arra se méltatta a jelenlévők bizonyos köreit, egyáltalán meghívja a gyűlésre. Gyomorforgató szatíra, ezek után holmi demokratikus szavazásnak elkönyvelt vitát kezdeményez, hol meghallgatja az elégedetlenkedők szavait…

______________

Trónterem 244bfwz
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Desmond Phellera
Espada
Espada
Desmond Phellera

Male
Sagittarius Rat
Hozzászólások száma : 340
Age : 58
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2009. Jul. 25.
Hírnév : 56

Karakterinformáció
Rang: Segunda Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te48500/65000Trónterem 29y5sib  (48500/65000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyKedd Jan. 17, 2012 3:54 am

Zsarnoki elnyomás

Las Noches vezető nélkül maradt; ez ugyanakkora tragédia, mint amekkora felüdülés is, legalábbis számomra biztosan. Kezdenek kétes érzéseim lenni az egész espadaságot és úgy mindent illetően, s úgy érzem magam, mint egy nyakörvbe bújtatott farkas. Nem találom a helyem, de még mennyire nem! Nem tartozok ide, nem tartozok sehová, de mégis, sokkal inkább tartozok ide, mint bárhová máshová, tehát talán mégis itt a helyem, mint máshol. Legalábbis inkább itt, mint máshol. De ez, ez nem elég, nekem semmiképpen sem. Nem találom célom, helyem, nem találom önmagam. Mégis mit tehetnék azért, hogy ez ne így legyen?
Ambícióimnak azt, hiszem, lőttek. Én már nem akarok nagy lenni, se erős, én már senki sem akarok lenni. Régen nem vallott rám ez a gondolkodás, de most felvállalom, igen! Elcsesztem! Meg mindenki más is! Probléma van vele? Nem érdekel! Hagyjanak csak egyszerűen békén. ¬_¬
Az agyvizemnek egyetlen röpke pillanat elég ahhoz, hogy jóformán azonnal felforrjon, amint megkapom a hírt egy elég emósnak tűnő arrancartól, hogy mi történt. Első dolgom, hogy felkötöm magamra a bakancsom – seggbe rúgás céljára tökéletes – és a zanpakutom, és hangosan rikkantom el magam, hogy minden fracciónom kövessen, mert ez bosszút követel. Fel nem tudom fogni, ki volt olyan vakmerő, hogy képes legyen ilyet kijelenteni. Na megnézem én a képét, amikor megkóstolja egy kicsit a ceromat… Dúlok-fúlok, s nagyokat fújtatok, ahogyan végigtrappolok a folyosókon, láthatóan se kép, se hang. Én ugyan nem fogom egy senkiházi kis babaképű kölyöknek megengedni, hogy csak úgy utasítgasson! Engem legalábbis biztosan nem. Egészen biztosra veszem, hogy úgy végződik az egész, hogy kihúzom a beleit a kicsi száján. >.>
- Hogy ki vagy?! – lépek előre az elsők között hőbörögve; Elizianának meg gratulálok, hogy ott fetreng a porban, nem is vártam többet attól az IQ negatívtól. Arcszínem csak még jobban elsápad, amikor Nataliet látom meg, hogy nyíltan a magát vezérnek kikiáltó kis senkiházi mellé áll. Csalódtam benne, és csalódtam mindazoktól, akik máris behódoltak neki. Én ugyan nem fogok! Különben is, van valami, ami nem tetszik ebben a nyomorékban, ez pedig a külseje, még a szeme sem áll jól. Lélekenergiája alapján ugyan nyilvánvalóan hollow, de hogy nem arrancar, az tuti biztos.
- Mi az, hogy mennyi időnk? – mordulok rá ismét, gyakorlatilag rákiáltok. Fracciónjaim felé fordulok egy pillanatra, arckifejezésemből pedig valószínűleg lerí, hogy nekem nem tetszik ez az egész. Mutatóujjamat kissé megemelem, és egy erőteljes cerot kezdek el összpontosítani, ami majd tesz róla, hogy ennek a nyomoréknak ne legyen több ideje zsarnokosdit játszani. Vöröslő energiagömb kezd el materializálódni a trónon ücsörgő alak felé mutatott ujjamon, azonban még mielőtt kiteljesedhetne egy energiasugárként, félbeszakad manőverem, s egy erősen toló erőt érzek, hogy ezután a mögöttem lévő falnak csapódjak. A gerincembe nyilalló fájdalomtól felszisszenek, és egy darabig szólni sem tudok, azonban ettől én még nem adom fel. Még nem. Ha ő így játszik, akkor én meg úgy. Megfizet még a tetteiért, ezt garantálom.

______________

  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Diego Canino
Espada
Espada
Diego Canino

Male
Taurus Monkey
Hozzászólások száma : 304
Age : 27
Tartózkodási hely : Hatodik torony, Las Noches
Registration date : 2012. Jan. 04.
Hírnév : 5

Karakterinformáció
Rang: Sexta Espada, a Sanador Equipo parancsnoka
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te40100/45000Trónterem 29y5sib  (40100/45000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyKedd Jan. 17, 2012 9:59 am

Zsarnoki elnyomás

Megint egy gyönyörű napra ébredt Las Noches, amit egy balfasznak sikerült tönkretenni! Éppen egy szakácskönyvből csináltam tortillát, amit már sokadjára kezdtem el az ügyetlenkedésemnek hála, amikor meghallottam Slarin parancsát, hogy minden fracción-ja azonnal jöjjön hozzá. Ha történetesen nem vágynék valami eseményre, akkor sem ellenkeznék, azonnal elzárom a tűzhelyet, felkapom a kardom és az egyenruhám, és egy perc múlva már Slarin mellett is vagyok. Nem kérdezem meg, hogy mi történt, egy kicsit dühösnek tűnik, ráadásul úgyis megtudok mindent a maga idejében. Valószínű valami küldetésre megyünk.
Amikor meglátok, hogy egy kifejezetten furcsa külsejű fickó odapofátlankodott a trónra, én is elég dühös leszek, ugyanakkor megnyugszok, hogy mégiscsak jó napom van. Egyszerűen imádom a lincseléseket, és még a kajám sem fog kihűlni, ha ennyi arrancar egyszerre nekiugrik a fickónak, apró daraboknál nem marad belőle több egy perc múlva. Arra, hogy mit pofázik össze, nem is figyelek, mégis kit érdekelnek egy hulla szavai?
Ekkor veszem észre, hogy több, ájult arrancar is a falnak lett vágva, némelyik olyan durván, hogy a maga után hagyott mélyedésből még mindig nem esett ki. Több Espada is meghajol ezelőtt a fickó előtt, amit egyszerűen nem tudok felfogni. Még soha nem láttam, mégis mi a francért hajlonganak előtte? Egyszerűen felfoghatatlan. Természetesen Slarin rendet fog csinálni, pontosabban rendetlenséget. Nem láttam még a cero-ja erejét, de kizártnak tartom, hogy a fickóból egy nagy, a falra és a trónra kent vérfoltnál és egy kis pornál több maradna.
Megdöbbenek, hogy egy ilyen senkiházi kis féreg egyszerűen eldobta a legerősebb Espada-t valami telekinetikus szarral. Ez egyszerűen lehetetlen, még Aizen-sama-nak is legalább egy varázslatra vagy egy kis reiatsu megemelésre szüksége volt, hogy egy Espada-t csak így lefegyverezzen, ez a fickó meg csak integet a kezeivel. Ha most okos lennék, elsunnyognék, valahová a hátsó sorba, de egyrészt nem vagyok az, másrészt pedig a döbbenetemen most kezd áttörni a harag az idegen felé, amiért volt képe ilyesmire vetemedni. Ezért a pofátlanságért meg kell döglenie, nem számít, mibe kerül.
-A jó szerteszét //CENSORED, legalább három szó// anyádat!
Egy gyors mozdulattal előhúzom a kardom, és a sonidom-mal megpróbálok a fickó mellé ugrani, hogy aztán egyetlen vágással lenyakazzam. Nem is tudom, miért gondoltam, hogy meg tudok ölni valakit, aki ilyen simán elrepítette a létező legerősebb arrancar-t. Pontosabban tudom, nem gondolkodtam.
Nem mondom, furcsa érzés, hogy valaki teljes lendülettel elindul előre, és hirtelen azt veszi észre, hogy hátrafelé repül. Olyan sebességre gyorsultam, hogy teljes tehetetlenségbe került a testem. A becsapódást is valószínű azért éltem túl, mert valamennyi lendületet felfogott, hogy előre haladtam. Persze az is lehet, hogy simán csak nem akart megölni, de ezt nem hiszem, Aizen-sama ennél a beszólásnál jóval kevesebbért is kinyírt volna bárkit. Ha mást nem, remélem azért annyit elértem a kirohanásommal, hogy a többiek segítenek Slarin-nak kinyírni ezt a mocskot. Én most egy kicsit pihenek a magam ütötte kráterben a falon... jé, innen mennyivel jobb a kilátás...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mai Cabaniz
Exequias
Exequias
Mai Cabaniz

Female
Taurus Dog
Hozzászólások száma : 51
Age : 25
Registration date : 2011. Apr. 13.
Hírnév : 2

Karakterinformáció
Rang: 61. arrancar
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te15400/30000Trónterem 29y5sib  (15400/30000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyCsüt. Jan. 19, 2012 5:22 am

Zsarnoki elnyomás? Pfff....


Mikor híre kelt, hogy Aizen nem fog visszatérni Las Noches élére, Mai egyperces néma csenddel adózott az emlékének, amit evéssel töltött, hogy összekösse a kellemest a hasznossal. Mind ezidáig ő volt az egyetlen férfi, aki képes volt valamiféle tiszteletet kicsikarni belőle, de hiába az erő és a kényelmesebb élet, amit kapott, nem változtatott a tényen, hogy az uralkodó férfi volt, mi több, shinigami. És mint ilyen, nem érezte magát teljesen biztonságban tőle. Ha pedig kudarcot vallott a végeláthatatlannak tűnő hatalma ellenére néhány mocskos halálistennel szemben, akkor semmi tisztelni való nem maradt benne. Gyengének bizonyult, ő pedig az ilyeneket nem hajlandó követni.
Egyszer majd eljön az idő, amikor már nem kell senkit sem követnie, de addig még tanulnia és erősödnie kell, szüksége van egy példára, amit maga előtt lát. Jelenleg kettő is volt, így ő akár meglett volna új vezető nélkül is, ráadásul az Exequiasnak semmi beleszólása nem volt a hatalmi harcokba és eleddig senki sem kereste őket, hogy szüksége volna a támogatásukra a hatalomra jutáshoz. Lényegében így a napjai unalmasan teltek a nagy harcok óta, és minden idegszálával saját magára koncentrált, fejlődése pedig jól láthatóan mutatkozott meg képességeiben. Azonban még messze volt attól, amit szeretett volna elérni.
Ezen a napon is bokszzsákját püfölte jó szokásához híven, amikor kopogtak. A hírhozó megjelenésére szenvtelenül reagált, nem különösebben mutatott érdeklődést az újabb önjelölt vezető felé, akit minden bizonnyal az espada szét fog marcangolni. Törülközőjével letörölte magáról az izzadtságot és kiegészítette az edzéshez félig-meddig megritkított uniformisát, mielőtt útnak indult volna. Látni akarta, ahogy egy újabb idióta harap a fűbe, és persze abban reménykedett, hogy neki is jut egy falat belőle, és ezzel növelheti az erejét. Más célja nem volt, hiszen mint Exequias-tag, nem volt köteles csak úgy engedelmeskedni minden hívó szóra, amíg az a valaki, akitől érkezik, valóban nem válik Hueco Mundo királyává avagy királynőjévé. A trónterem elé érkezve társai közül mindkét beteg luvnya ott volt már, természetesen egymásba bolondulva. Hogy az Exequias egységét jelezzék, ő is igyekezett hozzájuk minél közelebb maradni, bár a különféle hímnemű entitások jelenléte miatt ez csak többé-kevésbé sikerült neki, hiszen szüksége volt a kellő távolságra ahhoz, hogy ne kapjon frászt tőlük. Legnagyobb csalódottságára az öngyilkos-jelölt is férfi volt, így csökkent rá az esélye, hogy falatozhat belőle, hiszen odamerészkedni hozzá akkor is félelmetesnek tűnt, ha már élettelenül hevert a padlón. Szó szót, tett tettet követett, erődemonstrációja pedig inkább dühöt, mintsem félelmet vagy tiszteletet ébresztett benne. Arcvonásai megkeményedtek, és egyre gyakrabban pillantott Erasra is. Utasítást várt, hiszen mégis csak ő volt a vezetőjük. Ha azt mondja, ebből elég, akkor szépen lelépnek mind, hadd szelektálja ki a gyengéket a belharcok és a káosz. Nem volt semmi okuk rá, hogy elismerjék vezetőnek ezt a undorító mocskos állatot, aki eddig csak annyit bizonyított, hogy képes a falhoz vágni a legerősebb espadát. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy valaki vezéregyéniség legyen és rendet tegyen Las Nochesben. Van annyi esze, hogy erre rájöjjön, és a hangokból ítélve nem ő az egyedüli, aki így véli.
- Nincs szükségünk olyanra, aki Aizen módszerével irányít. A shinigami kudarcot vallott, minek indulnánk el újra azon az úton? Ugyanoda vezet! Ne is emlegesd, idióta!
Rivallt rá az egyik arrancarra (Eliana), meg arra a hímre, aki a hírvivőt játszotta. Aizennek vége, mi a francért várják el, hogy ugyanazzal irányítsa őket, amivel egyszer már zsákutcába futottak? Az arrancar népség önző, széthúzó, és csak akkor képes felemelkedni, ha közös célt kapnak, amivel mindenki egyetért. Aizen uralkodásából ez hiányzott, csupán a saját céljaira használta az arrancarokat.
- Erről van szó! - mutatott a vörös hajú kiscsajra, aki pont erről beszélt, majd szemét lesütve "vezetőjükre" pillantott. - Máris ellentétet szítottál köztünk, így hogy akarsz minket vezetni, kusomushi? Kinyírod azokat, akik ellentmondanak neked? Mármint...
Szólt hozzá elbizonytalanodva, a végére már teljesen elhalkult. Nem gondolkozott, csak beszélt, márpedig rettegéssel fogta el a gondolat, hogy ez a hím szavai miatt esetleg hozzá akar érni, közel akar menni hozzá. Nem attól félt, hogy a falhoz vágják, vagy hogy valami más fájdalmat okoz neki, csupán a jelenlététől, a közelségétől. És mivel nem érezte magát biztonságban, megpróbált beleolvadni a legközelebbi árnyékba inkább.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Komoki Daniel Hiroto
Módosított lélek
Módosított lélek
Komoki Daniel Hiroto

Male
Sagittarius Goat
Hozzászólások száma : 75
Age : 27
Tartózkodási hely : Otthon, NTV
Registration date : 2009. Apr. 18.
Hírnév : 13

Karakterinformáció
Rang: Díszlettervező
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te4000/12000Trónterem 29y5sib  (4000/12000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyPént. Jan. 20, 2012 3:51 am

Zsarnoki elnyomás
figyelem:
 

A folyosón állok? Úgy, ám! Hosszú-hosszú folyosón álldogálok. Minek? Miért kerültem ide? Te tudod, édesem? Igen, biztosan tudod. Unatkozom. Igen, azért kerülhettem ide. Áldozatra van szükségem. Semmirekellő test után kutatok. Itt állok, mert széttéphető játékra várok. Becserkészem! Rávetem magam. Nyakába harapok és kitépem az ütőerét. Kirántom gerincét, egyesével töröm össze bordáit, lerántom körmeit, letépem füleit, kivájom szemeit, lenyeletem vele nyelvét. Élvezni akarok? Bizony, azt akarok. Keressünk valakit. Gyorsan, gyorsan! Sietnünk kell, mert nem untathatlak, igaz? Persze, hogy igaz. Látni akarom az eszement mosolyod. Te is szeretnéd? Nagyon szeretnéd. Induljunk! Máris menjünk! Előre, előre, csakis előre! Sétáljunk, sétáljunk, egy kis husit szétcincálunk, reccs! Alig várom, már alig várom, találjunk egy kis finomságot. Ezek a fehér falak úgy sem tetszenek. Neked se? Oh, hát tudtam, hogy neked se. Sokkal szebbek lennének csurom véresen. Mennyivel szebb lenne szétfröccsenő, tűzvörös foltokkal és sikolyokkal megtöltve ez a folyosó. Hmmm, finom! Úgy ám, nagyon ínycsiklandó lenne bokáig tocsogni egy, ki mondta, hogy egy? Az a fontos sok vér legyen és annál több darabkáira cincált testrész, amit tovább lehet aprítani. Ugrabugrálva hallgatni, miként roppan, reccsen, cuppan. AKAROM! Türelmetlenül vágyom rá. Nekünk szükségünk van rá! Mond, hogy szükségünk van rá! Mond nekem, hogy tegyük meg, édesem! Hallani akarom. Nyögd bele a fülembe. Duruzsolj bele a dobhártyámba és simogasd érzékeim, hogy megtehessem! Add meg a vezényszót! Tedd meg, értünk. Szeretnéd? Igen, szeretnéd. Érzem, mennyire szeretnéd. Szándékosan hergelsz, igaz? Igen, szándékosan matatsz a nadrágomban. Ez jó nekünk? Oh, igen, nagyon jó nekünk. Csináld még. Csináld, amíg fel nem üvöltesz a gyönyörtől. Nem, azt nem akarod. Miért nem akarod? Jön valaki? Látsz valakit közeledni? Igen. Igen-igen. Érkezik. Befutott a várva várt csomag. Mosolyogj! Igen, mosolyogj a vér szagára. Jobb ajánlatot kaptál. Sokkal jobbat, igaz? Úgy van!
Mit teszünk, édesem? Elbújunk. Remek ötlet. Meglepjük, igaz? Igen, lesből támadunk. Hátára ugrunk, leteperjük és ütjük, ütjük, végtelenségig ütjük fejét a márvány padlóba. Hallgatjuk a monoton koppanásokat, paff-paff. Miért? Hogy vért láthassunk. Patakokban folyó, bíborvörös tócsára várunk. Izgató látvány kell nekünk? Igen, az kell nekünk. Látni akarjuk, ahogy utolsó erejéből nyögve vergődik a padlón. Életéért sírna? Úgy ám. Könyörögne a túlélésért, de minket nem hatna meg, igaz? Persze, hogy nem. Miért kéne. Szenvednie kell. Sokáig kell szenvednie. Mit tépjünk le először? Mivel kezdjük? Legyünk türelmesek? Nem, ne legyünk. Sebesen kínozzuk halálra. Nem bírjuk ki, ugye? Nem bizony! Nem menne! A karja! Túl sokat mozog. Idegesítő? Igen, az. Eltörjük? Persze, hogy ezt tesszük. Egyesével? Oh, igen! Egymás után törjük vissza ujjait. Tapossuk meg csuklóját is? Tegyük meg! Igen, tegyük meg! Hallani akarjuk csontok gyötrődő kórusát!
Ripsz-ropsz, nyikk-nyekk! Ennyi volt, édesem? Úgy ám, ennyi volt. Megadta magát. Nem tetszik? Nem bizony. Könnyen ment. Nem ellenkezett. Elkeserítő? Igen az. Megbüntetjük? Meg-meg. Szorítsuk meg torkát, vájjuk bele körmeink és feszítsük hátra törzsét. Még. Még. Még. Még jobban. Húzzuk, míg nekünk nem ütközik. Szenvedtessük, míg bőrünkön nem érezzük vértől bugyogó leheletét. Tetszik? Igen, tetszik ez a kiszolgáltatottság. Kihasználjuk? Igen, kihasználjunk. Magunkévá tesszük? Úgy bizony. Kiadós orgiával küldjük halálba. Megkapja, amit érdemel. Emlékezetes perccel búcsúztatjuk silány életét. Kedvedre van, édesem? Örülsz a látványnak? Szereted nézni, igaz? Mond, hogy mennyire szereted. Vergődj, sikíts, nyögj fel! Jelezd, mire vágysz még…
-HÁÁÁÁÁÁH?!-
Hangzavar? Honnan jöhet? Te is hallod? Igen, hallod. Mi lehet? Ki mer minket megzavarni? Bosszantó? Úgy ám! Szörnyen idegtépő. Elrontják a mókát. Így már nem kell. Dobd le a testet. Nincs rá szükség. Elment a kedvünk? El bizony. Dühödten ráncoljuk homlokunk, mert ez nem volt tervben. Megnézzük? Igen, utána járunk. Ennyire érdekel, édesem? Persze, hogy érdekel. Bosszúra vágyunk. Megöljük őket? Lehet. Vigyorogj, te eszelős, mert felragyogott a vérengzés csillaga! Lépj a nehéz ajtóhoz és lökd be. Meglepő látvány, igaz? Igen, az. Sok. Sok. Sok. Nagyon sok apród csődült egy terembe. Tetszik nekünk? Még szép, hogy tetszik. Rengeteg jelölt, igaz? Igen-igen, úgy van. Játszhatunk. Sokáig szórakozhatunk velük. Végre nem fogunk unatkozni!
-Husi buli!- Kéjesen elhúzzuk szánkat? Igen, azt tesszük. Megnyaljuk, mert ínyünkre van a felfordulás. Üvöltözés, indulatok, verekedés és levegőben terjengő feszültség. Imádjuk? Nem kérdéses. Megőrülve marjuk végig arcunkat. Halált akarunk. Még több kínkeserves halált akarunk. Mit teszünk, édesem? Közbelépünk. Mi is be akarunk kapcsolódni. Lüktető fájdalomra vágyunk. Azt akarjuk, felizgasson a trónban pöffeszkedő alak. Ki ő? Érdekel minket? Nem, dehogy! Lényegtelen kicsoda, csak támadjon ránk. Üssön, szúrjon, rúgjon, harapjon. Mutassa meg az erejét? Igen, tudni akarjuk. Felhívjuk figyelmét? Úgy ám. Megtesszük. Ordítsunk rá? Igen, tegyük meg. Sétáljunk, sétáljunk, lépdeljünk, meneteljünk közelebb. Aztán? Mi lesz aztán? Megdobjuk? Igen, megdobjuk. Fogunkat ragadozóként kivillantjuk és neki hajítjuk a búcsúajándékként kiharapott áldozatunk nyelvét. Hergeljük? Igen-igen. Felpiszkáljuk kicsikét.
-Engem is üss, te nyurga féreg! Üss meg! Nem tudjuk ki vagy, de mutasd mire vagy képes. Akarjuk? Igen, mindennél jobban akarjuk a fájdalmat. Verd ki belőlünk az életet. Erőszakolj meg, te ocsmány csúszómászó!-

______________

Trónterem KomokibannerTrónterem E9xmxf
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Shiranui Kikyo
4. Osztag
4. Osztag
Shiranui Kikyo

Female
Capricorn Dragon
Hozzászólások száma : 93
Age : 90
Tartózkodási hely : Seretei, Shiranui-ház birtoka
Registration date : 2011. Apr. 09.
Hírnév : 10

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te5000/15000Trónterem 29y5sib  (5000/15000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptySzomb. Jan. 21, 2012 8:46 pm

Kehh…
Zsarnoki elnyomás

Nem hiszem el, hogy ezek a gyalázatos söpredékek sosem alszanak! >.> Mert mit hallanak újfent füleim, a kósza postagalambnak köszönhetően? Hát nem egy balga, unatkozó trónbitorlóról értesít? |-( Dehogynem! Most nem rontanak, bontanak, nem esnek egymás torkának, nem az espadát próbálják kitúrni helyükről… nem. Nem! Nem, most a tejfölösszájú, lenyalt hajú székére pályáznak! Mi másra? Az espadáknak sose legyen szabadidejűk, túlságosan ráérünk, mi? Kehh… na, majd jól bemutatom a padlónak ezt a kis merész mihasznát! Mad
Fortyogva szelem a folyosókat és térek be azon helységbe, melybe egykoron gyűlöltem belépni, nem mintha most is oly’ nagy lelkesedéssel tenném be ide lábamat. Lucifert markomban szorongatom már az ajtón való betérésnél is, minden eshetőségre felkészülve. Amint meglátom a székben tespedő barmot, azon nyomban rosszalló pillantásokat vetek felé. Mégis, ki lenne ő, hogy csak úgy fogja és leteszi magát erre a helyre? >___>
Idegesen furakszom át a felgyűlt tömegen, hogy első sorból hallgathassam végig számomra üres papolását. Még hogy ő az „úr”, hogy oda ne rohanjak! Aizent megtűrtem abban a székben, mert életet adott nekem; de ez a szememben egy kis senki! Nem tett értünk még semmit, mi okom lenne megtűrni, hogy ott henyél a trónban? Az üres szavak nem kellenek nekem! Ócska ígéretek sem, melyhez úgy sem tartja magát, mert miért is tenné? Értünk? Kehh… ne röhögtessen! Mad
Ráadásul a volt trón koptatóról ilyen magasztosan beszélni… sokat tett értünk, de csupán a saját malmára hajtotta a vizet! Népünk nagyobbik része ott hagyta a fogát a háborúban! Ő mitől lenne különb? Képes lenne a megmaradt arrancarokat is halálba taszítani! Még jó, hogy! Csak rá kell nézni, a szeme sem áll jól… grrr Mad
Morogva vizslatok irányába, s meghökkenve tapasztalom azon gyöngéket, kik képesek voltak odáig lealacsonyodni, hogy pár szó hallatán már a földön fetrengenek a galáddal szemben, mint egy ágyelő a kandalló előtt. >.>” Még mit nem, én idáig nem süllyedek le! De, hogy még Salazaar-sama is ilyen könnyen bekapja a csalit, na ne…! >.>” Miféle furcsa hipnózis ez? Tuti, hogy van valami a levegőben, mely ezt váltja ki az arrancarokból! Így eldobni a büszkeségüket, a szabadságukat! Egy hazug mihaszna szavaiért! >->
Türelmetlenül nézem végig a felmorduló tömeg azon felével történő megtorlást, kik fegyverüket emelték szavaira, nem pedig egyetértésüket dobták hozzá. Idegesség fényében csillogó szemmel vizslatok irányába, vicsorítva, várva a pillanatra, hogy kitörjek a sok balga közül és jómagam is torkának ugorhassak. Őrült hahotába kezdve, szinte köpve irányába a szavakat fejezem ki a magasztos ellenérveimet, melyet még az is csoda, hogy esélyt adott hangoztatni.
- Ellenjavaslat? Kehh… van elég csórikám! >.> Olvass ebből! >_> - kezemben megpörgetve Lucifert ugranék is már előre, hogy levághassam kezét, amivel olyan jóízűen legyeskedik. Amellyel volt mersze Sleryrrlyn'dreskel-samaból is freskót csinálni! Mad Kíváncsi vagyok, hogy ez nélkül is olyan jól menne e neki a falhoz csapkodás. Twisted Evil
Kellemetlen, de valamit jócskán csak benézhettem, hogyha még egy ilyen fordulatos vágást sem tudtam gond nélkül kivitelezni. Az ellenlöket már a csapásom előtt elért, s már repültem is a térválasztók egyikébe, hogy jómagam is nyomot hagyhassak benne. A falon nyekkenve érzem a kínzó, szinte csontrepesztő érzést végigfutni hátamban, miközben lassacskán lecsorgok róla. Szerencsémre Lucifer nem esett ki a markomból a röpke repülőgyakorlat során, így a komolyabb csattanást a talajon megúszhattam általa. Mint valami öreg a botjára, úgy támaszkodom most rá, hogy ne kelljen azt a gyalázatot is elviselnem, hogy a porban fetrengek előtte. Elég lesz azzal a tudattal élnem, hogy képes volt ennyivel eltenni az útból. >.>”
- Fejlődés? – hörögve, homlok ráncolva motyogom orrom alatt az általa hangoztatott, fülemet megütő érdekességet. Lehetőséget tudna adni a létra továbbhaladásán? Nem fél attól, hogy miután mindezt megadta nekünk fellázadnánk ellene? Kehh… milyen vicces is lenne hátba támadni, azután, amint megadta mindazt, mely kell nekünk. Twisted Evil Miket is gondolok? Biztos hazudik, hiszen miért is tenné?! Bizonyítson, utána esetleg fejet hajtok előtte! >_>

______________

Zanjutsu: 1 pont Hakuda: 1 pont Kidou: 11 pont Shunpo: 2 pont Zanpakuto: 4 pont Trónterem Kikyosigg02
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lucifer Curiel
Hollow
Hollow
Lucifer Curiel

Male
Hozzászólások száma : 36
Tartózkodási hely : Eras nyomában *.*
Registration date : 2011. Jul. 06.
Hírnév : 13

Karakterinformáció
Rang: Eras gazdi legtökéletesebb nyálzó utánfutója *q*
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Trónterem Cl0te8000/15000Trónterem 29y5sib  (8000/15000)

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyHétf. Jan. 23, 2012 5:00 am

[Biccsek világnapja! *.*] – Jó’ van… Zsarnoki elnyomás -.-” Remélem, most jobb. ._. xD

Nem hívtak, de attól még mennem kellett, nem a w és c re, azok várhattak, hanem oda, ahova mindenki meglépett totál pofátlanítva, és engem meg meg sem hívtak, mikor a csillagos eget is leimádkoztam a hétágú napsugárról, hogy hát ekkora szexisteni mivoltomat ennyire kifogásolhatóan semmibe vették. Már ezért is bojkottálni akartam a szexorgiájukat, meg hát, ha mégsem tenném, akkor is kell legalább egyetlen szerencsétlen, aki igenis iszonyatosan szexuállat lesz a tömegbe, mert a többieknek tudni kell kire veretni a nyálát, míg én Eras gazdira nyomulok, és ha megvolt, akkor még pár arcsi jöhet, mondjuk Májcsi, vagy álljcsi, mi ez a nagyon idegesítő izééé. ((o_O)) Olyan, mintha valaki… valaki beszélne! (O__________o)
Hát ez aztán, egy izééke, most úgy de totálisan megzavart, hogy azt se tudtam, hova legyek, meg hát szép remények is úgy épültek fel tökéletes fejemben, hogy huhúúú, repültem is kicsi forgatásra rendezőbácsi utasításait megszemlélni a fülemmel, de hiába ügyködtem olyan hiteles legjobbpasiazegészunivermajomészben lúkommal, valami Luki Szájvaker csücsült a trónon és nem azt mondta, amit én akartam, hogy halljak, egyszóval nem volt tömegpornóforgatási dirigencia a divergens emergenssel. (T-T) De nem ám, és ez akkora de hatalmas fájdalom volt nekem, heves szívem iszonyat dörgő sokkot kapott, pedig ha jól emlékeztem, nem is volt szívem, és kattant zombi bambulással tepertem végig a tömegen.
Kezeim lógatva tapogattam utam, merre menjek, mit találok, kibe ütköztem, itt bukkantam fel, ott vesztem el, ide lesüllyedtem, ott meg búvárkodtam egy keveset, de azt is olyan veszetten, belevertem tapadós mancsaimat minden pihe-puha popóba. Surprised Elbámészkodtam mindenfelé, keveredtem jobbra-balra, kézről-kézre adogatva, mert mindenki az én tökéletes istenségienszexuállatias testemet akarta megfogni, szó nem lehetett róla, aggattam volna bárkinek, azért lökdösnek, sokkal inkább kapkodtak utánam olyan hévvel, majd letépték rólam a ruhát, nem fájt volna, biztosan állítom, sokkal jobban örömködtem volna pucéran, hogy mindenki lássa, mennyire izgató, hatalmas, csodálatos, fenomanológiális, fényes, feszes, dörgedelmes izomzatom. xD
- Ihiggeen, megjöttem, Mindenki! ;P - örvendeztem nagyon szexin ventilátoroktól övezve, de mindhiába, biztos nagy baj volt, mégsem voltam pucér, pedig nem lombozódtam ám le én sosem, sőt olyan kitartott tó vagyok, hogy húú. szemöldökrángatás
De addig kavarogtam, egészen elcsatangoltam, csaholtam, és bamba bandati módjára cammogtam, hogy hatalmas hegyen ácsorogva lessek le a nép hívó szavára, merre mutat a galiba óra, hopp egy orr, de mit keres, jó hogy nem tartja, jól megfúrja, majd koppan akkorát, meglesi a bokros tortát. (o_O)∙∙∙ Igen áám, én is úgy voltam, csak elrepült fejem felett a kismadár, és potty, nagy kopp, és jól végezve dolgát hagyott hátra, hogy tátsam a számít kicsit nagyobb kapuba. De nem volt nagy a gond, csak apró szünet, gépleállás, újraindulás, aztán bruuum, kilőtt a motorka, és száguldottunk két keréken, csődöröstül, mindenestől. (*o*)
De alig, hogy körbenéztem a dísztelen izéén, ami ott ücsörgött a trónon, vagy mi is volt, és levigyorogtam a tömegre egy fehérneműmodell szépfiú mosollyal imádóimra, puszit nyomva az ismeretlen Nemmolyzen arcára lebucskáztam a mélybe. Bumm-bumm-áká-láká-láká-bumm, és már lent is voltam, olyan izzadt mellkassal, mint amilyennel egy zuhanás után illett rendelkezni a csábítómesterszexnagymestereknek, de nem estem, csak is én akartam guruló ágyúgolyót játszani, és milyen szépen csináltam, büszkék lehettem rám az imádóim. Very Happy
Épp a földön feküdtem és szépségkirálynős mosolyomat villogtattam világbéke integetéssel, mikor megláttam a Mennyet odafönn. \(*q*)/ Bár kiutasítottak villámlósan sebesebesen, és úgy csattantam el, hogy az lehetetlen lett volna, ha nem én vagyok, vagyis hogy nem sikálom végig minden létező oszlop és láb, és egyszóval, hogy ami csak volt, elkaszáltam volna, de helyette, csak fennakadtam az első oszlopban, és csatt-puff, kicsi színes alsók repkedtek fejem felett énekelve, hogy hé, missz mördör. Wink Éppen csak odalett a phenofém, tehát hogy is pont az, már másztam is véges végtelen a lábak között és sok szép hölgyemény kompatibilis ruházata alá leselkedtem befelé, mit találok, mit nem. Találtam szépet, még szebbet, de akárhogy néztem, Eras gazdi itt se, ott se volt, pedig pont azt néztem volna meg. Májcsit is kerestem, és jól meglestem, merrefelé lehet-e egyáltalány, igencsak hatalmas volt a találós kérdés, és nem lett nyitja, de nem ám, mert alig nézelődtem, olyan dögös pipit kémleltem ki, hogy kukorékból rontottam alá, meglessem, mi található merre. De csak nem úgy volt az, mert mintát vettem nagyon szépen, először pacsit adtam fenekének, tesztelni is kellett, kinek az alvázát ismerem meg újabb felfedezőutam során, meg merre is hogyan, mikor aztán csak úgy zutty a földre feküdtem, és már be is dugtam okos és szexis burámat két lába közé, nem ám csak oda, még annál is jobb helyre.
Ilyen dögös vöröst se most láttam, teljesen muszáj volt megnéznem, mit rejt az alsóruhája, ha rejt valamit, így volt a rajt, csillogó szemem csak száguldott a lábán egészen-egészen, bruuuummmm! (o___O) Na de nem volt ekkora a sokk, mert mikor aztán megláttam, milyen is az alsó kis szarvas cuncimókusomon, mosolyogva nézegettem, nézegettem, nézegettem, aztán durr a képembe sült egy cero, és ahol csak lehetett ott evett meg a fene. T~T Annyira vészes nem volt a helyzet, vagy nem tudom, mert a riadt-őrült-boldog pillanatomban csak a szexi Kelvin Klájn alsó, meg a dögös vörös képe lebegett, és össze is kötöttem őket a fáj, ez jó pillanatokkal, szóval kissé mosolyogva, aztán nagyon mosolyogva, utána meg nagyon szerelmetesen vigyorogtam Kelvin Klájnra, hogy ezt nem ússza meg, mert már az enyém lesz. A kis huncut, biztosan tetszett neki, meg csak kéreti magát, szóval minden idők legjobb hármasát sikerült IQ bajnok fejecskémbe feljegyezni, hogy majd viszem őket egyszerre.
Épp csak kigondoltam, teleszkópos fülem máris kiszabadult a sok-sok korom alól, amit a detonáció rajtam hagyott, és meghallotta a legszebb felszólítást, amit csak lehetett. Eszem megállt, hogy mégis jó helyre keveredtem, pedig előtte se működött, de most meg aztán még csak kaptam egy utast, akit meglovagolhatok, ennél több nem is kell, muhaha, gázt neki, meg kereke beizzítani, ott se voltam ahol, bár a kacsintásom azért hátrahagytam Kelvin Klájnnak, tudja, nem felejtem, nyugodtan jöhet, mert leszedem róla a cuki alsóját, és iszonyat vetődéssel loholtam a hang irányába, hogy kicsi ribancomat leterítsem. *o* Kívánt engem, mert olyanokat mondott, hogy azt is mondta, erőszakoljam meg, mert kötelező és mert ő kötelez, én meg kikötözöm, mert ha nem, szóval én meg nem hagyhattam ki egy ilyen helyzetet, ha kérnek, megyek, ott voltam, pácolt cserben senkit nem hagyok, aki kéri, azt meg véges térkép, hogy sohasem nem, így ugrottam nyakába kicsit sem magas, nagyon apró szőke pálcikának, és elnyalogattam, mint a fagyit. :p Finom ízletes, éppen pont nem teljes, de hát ha már ott volt, jól megcsócsáltam, kicsi nyakát elrágcsáltam, finom is volt, husii is volt. *o* Ha még el tudtam volna kapni hozzá egy pipit is, mér csibemellem is lett volna, de oh, Kelvin. Surprised Sose bánni, meg kell hágni, izééébizé, kell egy csaj estére, szóval muszáj volt arrébb állni.
Nem sok kellett, nem találtam azt, akit kerestem, bár senkit nem találtam, akit nem kerestem, olyat se szóval, hogy végül Rávcsi kicsilány közelében bukkantam fel, és részeg pingvint játszva álltam be, hogy nagyon nézzem, amit ők is olyan morcosan figyelnek. Mintha kicsit lemaradtam volna valamiről, mert úgy tűnt, a rendező, aki nem is az, szóval, hogy nem igazán csipázzák, mit mondjak, én sem, azok után meg nem lesz a haverom, hogy volt pofája nem tömegjelenetet gyártani, szóval nem is néz ki jól, úgyhogy nem viszem körre, ne is számoljon rá. Épp ezért volt olyan fejem, mint kicsi husi lánynak, meg hát nem hagyhattam, Rävcsi egyedül morogjon, dühös voltam én is az izébigyóra, amiért egy pont, hogy csúnya is volt, nem is volt meglepi, már sajnáltam, nem löktem le a fotelből, mert azt én is kipróbáltam volna. Very Happy

______________

Elérhetőségek *q*:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Szayel Aporro Granz
Admin
Admin
Szayel Aporro Granz

Virgo Snake
Hozzászólások száma : 712
Age : 29
Registration date : 2010. Aug. 04.
Hírnév : 45

Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem EmptyHétf. Jan. 23, 2012 6:00 am

Zsarnoki elnyomás

Elégedettséggel tölti el, hogy ennyien megjelentek. Ritka esemény, ha Las Noches népességének túlnyomó része egy helyen gyülekezik. Tervének pedig ez egy lényeges mozzanata, mert igen, van terve is. Talán valóban csak egy színjáték az egész, azonban szükséges eleme annak az egésznek, melyet ő már eltervezett. Természetesen a bukás lehetősége még így is fennáll. Tisztában van vele, hogy bárhogy is cselekszik, lesznek olyanok, akik nem értenek majd egyet vele, azonban mi más adná az összetartást, ha nem az, hogy ő maga osztja meg Las Noches társadalmát? Ez Aizen idején is így volt. Náluk ez így van rendjén.
Megannyi kérdés érkezik hozzá, ahogyan az várható volt, igaz, csupán ezek töredéke az, ami rátapint a lényegre. Holott meglehet az is, ő maga van olyan arrogáns, hogy egyszerűen ignorálja pont azokat, akik lényeges dolgokra világítanának rá.
Elsőként egy arcát maszkkal takaró arrancar vonja magára a figyelmét. Ismerős ismeretlen, nem tudja hova tenni kilétét. Azonban ez… lényegtelen. Embertelenül hosszú ujjaival finoman végigsimít állán, amit kicsit meg is emel, s apró, fekete szemei mögött ki tudja, miféle gondolatok cikáznak. Talán nem is fontos. Talán nem is az ő gondolatai fontosak. Talán csak az fontos, ő maga milyen gondolatokat ébreszt másokban.
Feltekint a mellé álló Nataliera, az egyetlen olyan espadára, akitől tartania kell. Fivéreként ismeri jól annyira, hogy tudja, a tökéletesített példány okozhat számára meglepetéseket. Éppen ezért kell közel, még közelebb, egészen közel tartania magához. Számít arra, hogy elég számító.
Valóban, nem érte azt, hogy térdeljenek előtte. Hosszú ujjakkal végződő lapátkezét mégis megemeli kissé, hogy csendre intse a zsibongó népet. Minden kérdést megválaszol, ami fontos. Szépen, lassan, nyugalmasan. Ezután jelez a három térdelőnek egy legyintéssel, hogy álljanak fel a földről. Méltányolja alázatukat, talán ők lesznek a legbizalmasabbjai.
- A nevem? Hát persze, modortalan vagyok. S. E. T. H. Seth. – betűzi először nevét, majd mondja ki egyből. A jelentés mögötte úgy sem tűnik fel senkinek. Vagy ha valakinek mégis, annak úgy kell lennie. - Valóban, valóban, rátapintottál a lényegre. Vannak terveim, ahogyan elődömnek is voltak. A különbség közte és köztem pedig… hogy én nem bukhatok. – gesztikulál kezével már-már gusztustalanul bájologva; vontatott beszéde tökéletesen illik fellengzős hangneméhez. – Ilyen shinigamiból kettőt is tudok. Melyiket kéred? – dől kicsit előre a trónon, gonosz tekintetével pedig egyedül Elizianát figyeli. Két shinigamiról tud, akik képesek a tudomány határait annyira kifeszíteni, hogy jóformán gond nélkül legyenek képesek egy átjáróval az ő világukba érkezni. Fejtörést, sok-sok fejtörést okoztak és fognak is még okozni nekik. Ennek pedig véget kell vetni. Kár, igazán nagy kár. Hisz mind a ketten nagy koponyák. – Az egyikük, ahogyan azt Natalie volt szíves tudtunkra adni, Urahara Kisuke, az Emberek Világában találhatsz rá. A másikuk, nevezzük őt amolyan utódjának, a Gotei egyik kapitánya, ki képes volt mindannyiunkat becsapni. Senki nem is sejtette, hogy ő pontosan kicsoda. Masamune Raiden; még a kivégző osztag is elbukott ellene. – tekintete itt az Exequias vezérén állapodik meg; a hírhedt nőszemély mindez idáig végig csendben figyelte a történteket, látszik rajta, addig nem cselekszik és nem dönt, míg nincs rákényszerítve. Seth viszont jogosan írta fel bűnlajstromára, hogy ilyen könnyedén megtévesztette őt a shinigami. Többet várt tőle, és az Exequiastól is.
- Mindkettőt megölheted, de egyedül kevés leszel. Natalie, remélem, bízhatok benned. A fracciónodra viszont máshol lesz szükségem. – a bizalom emlegetésénél hangsúlya kissé megváltozik, azonban ez alig kivehető, hiszen dallamos hangsúlya így is felettébb egyedi, s csak azok vehetik észre a változást, akik igazán odafigyelnek rá.
Megfordul a fejében ugyan, hogy az Eliziana mellett lévő két arrancart is elküldi, de végül meggondolja magát; az egyikük (Ángel) bizonyára úgy is vele tart, igaz, Seth maga nem ismeri fel, hogy egy espada lapul a maszk alatt. Másikuk (Vex) pedig reiatsuja alapján igen erősnek tűnik, de ez ellenük kevés. A brutális erő nem elég két ilyen szintű shinigami ellen. Indokoltnak tartja tehát, hogy nővére is csatlakozzon a szolgálatát felajánlott arrancar számára. Karasu brutális, nyers erejére egészen máshol lesz szükség.
- Á, az erő… – kezdi el ismét az állát simogatni. Ezúttal Karasu mondandójára szándékozik reagálni, igaz, láthatóan nem csak az ő fantáziáját piszkálja a dolog. A Tercera Espada ugyan épp a falon függ, amiért megpróbált rátámadni (csak azokat juttatott erre a sorsra ugyanis, akik megpróbáltak erőszakot alkalmazni ellene), de tekintetében észrevesz egy csillanást. Nem képes elkerülni a figyelmét, hogy van, ami tudja még őt is motiválni. - Az erőnk fogyóban van, ha nem cselekszünk, de erről majd később, hiszen ez is mind a terv része. Minden bizonnyal tudom jól, mennyire vonzó lehet, hogy elérhesd a következő lépcsőfokot fejlődésedben. Mondd csak, találkoztál már a Vasto Lordékkal? Tudod, merre lehetnek? Tudod, mire lehetnek képesek? – dől hátra kényelmesen a trónban, és teszi keresztbe lábait. Kezeit már az ölében nyugtatja, s kényelmes, lassú tempóban játszadozik az ujjaival. Több mondanivalója nincs számára, hagyja, hadd ragadja szabadon fantáziája. Mert hiába is oly erősek ők, van egy másik, egy nagyobb szint, amit egyikük sem ismernek. Még ő maga sem.
Következőként nővérére pillant újra. Az említett varázspálca jelentése számára nyilvánvaló, igaz, ez nem egészen egy pálca, hanem valami más, de valóban, szinte már varázslatos dolgokra lehet vele képes az arrancar, ha tudja, hogyan kell használni. Hisz Aizen rendelkezett vele, s lám, mennyi mindent elért vele! Csakhogy ő még ennél is többre lesz képes. Ehhez azonban szüksége van a seregre, szüksége van követőkre, szüksége van a megosztott egységre. Natalie önmaga is segített megválaszolni az egyik arrancar (Eliana) kérdéseit, kevesebb „munkát” hagyva neki ezáltal. Viszont természetesen neki is szeretne külön figyelmet szentelni, hiszen úgy látja, érdemes.
- Az erő a minden, az erő a semmi, kedves. – válaszolja meg ezúttal Elianának kérdéseit. Az erő számára másodlagos, hiszen a látszat ellenére nem erővel akarja megszerezni az arrancarok bizalmát. De mégis van valami ennek kapcsán, amire mindenképpen szüksége van. - S te magad rettegsz-e attól, hogy egyszer csak elfogy az erőd, elfogy mindened, s nem leszel más ismét, csak egy gillion az erdőben? Emlékszel arra, milyen volt? – szemeiben mohó fény gyullad, látszik rajta, kezd lassacskán kilyukadni egy kulcsponthoz, amit mondani akar. Mégis… még korainak érzi. Majd visszatér rá, ha mások kérdéseit is megválaszolta.
- Nincs biztosítékom, arrancar. – ezúttal Desmondhoz beszél; élvezettel nézte végig néhány perccel ezelőtt, ahogyan kiiszkol a teremből, hogy tudassa a fontos szervekkel a hírt, valaki elbitorolta a trónt. Kérdései egyáltalán nem lényegesek, inkább kételyeit szeretné csillapítani. Ha pedig ezt szeretné, megkapja. - Elégedj meg azzal, terveim biztosak, még ha a siker sosem az. – reagálja le a férfit, hiszen számára semmi olyat nem mondott, mely külön figyelmet igényelt volna. Annál jobban érdekli őt Tadeo-sama, hiszen ő rátapintott a lényegre. Nagy kár, igazán sajnálatos, hogy önként űzette magát a Tres Cifras nem éppen megtisztelő tagjai mellé. Noha a rang sosem oly lényeges, mint amilyennek mások azt beállítják.
- Az elevenemre tapintott. Valóban… – tart egy kis hatásszünetet, mielőtt folytatná - Egy szóval sem mondtam, hogy egyenrangúak vagyunk. – néz végig kényelmesen az összegyűlt arrancarokon. Tudja, tisztában van vele, hogy nem adott a Former Espadának kielégítő választ, azonban arra bizonyára ő maga is rájön magától, hogy mindezt szándékosan tette így. Hiszen ő maga az arrancarokkal szemben valóban felsőbbrendűbb. Hollownak hollow ugyan, de ő maga nem arrancar, ő valami egészen más. Csupán erről senkinek nem kell tudnia.
Miután szétnéz a tömegen, a soron következőn állapodik meg pillantása. Égővörös hajú, fiatal leányzó, láthatóan rendelkezik azzal a temperamentummal, ami alkalmassá teheti őt egy-egy aprósághoz, amit majd el kell végezni. Azonban nem teljesen érti kérdését.
- Bizonyítani? Mégis miképpen bizonyítsak? Fakasszak fájdalmat elmédben? Ugyan, azzal nem mész semmire. Ha erős vagy, attól még nem lehetsz feltétlenül hatalmas. – ekkor az egyik kezével a trón karfájára könyököl, s oldalvást nyugtatja lapáttenyerén óriási fejét. Talán leggroteszkebb megjelenésében a feje volna, annyira nem emberi, annyira hollow-szerű, mégis teljesen maszktalan. Koponyájának térfogata láthatóan és ijesztően nagy.
Újonnan az Exequias tagjai vonják magára figyelmét. Szinte szó szerint libasorban állnak azok, akikre Las Noches legfőbb védelmét hagyták. Nem ritka náluk, arrancaroknál a téboly és az elmebaj, s ennek a jeleit látja felfedezni a magához beszélő lányban. Nem hatja meg, hogy nemi identitását firtatják, hiszen ez csak az ostoba lények támadása. Válasza egyúttal Lluviának, valamint a falakra felkenődött arrancaroknak (Slarin, Diego, Räv, NJK-k) is szól.
- Felháborodásotok érthető. Tudnék nektek okokat adni, s hamarosan adok is, várjatok türelemmel. – válaszol nekik. Tudja jól, hogy nem fog tudni mindenkit jobb belátásra téríteni, de nem hajlandó olyanokkal tárgyalni, akiknek első dolguk nyílt erőszakot alkalmazni. Hasztalan próbálkozás lenne. Ezután a másik felszólalkozó Exequias tagra figyel, aki láthatóan – Lluvia mintáját követve – próbál mondatai után elbújni tekintete elől. Ő azonban így is éppen eléggé látja őt, s biztosíthatja őt arról, hogy figyel rá, észrevette létezését.
- Nem szeretném, ha Aizenhez hasonlítanál. A módszereim mások; hisz megadtam számotokra a lehetőséget, hogy változtassatok, nem igaz? – hazudja számára. Összezavaró hazugság, mely tartalmazza az igazság elemeit is. Hiszen ez ténylegesen csak egy színjáték. Itt nincs szabad akarat, sosem volt és nem is lesz. Csak a látszata annak, hogy ez meglesz. De tulajdonképpen ez még nem jelent semmit. Legfeljebb egy biztos hitet s nagyobb morált, ha mindenki azt hiszi, szabad akarata van.
A legnagyobb meglepetést egy szőke hajú arrancar (Balthasar) okoz számára; valóban, néha elképesztő, miféle tébolyodott elméket tud szülni mindaz a keserűség, ami egy emberi lelket hollow-vá torzít. Már-már kacagni van kedve ezen a csínyen, ajkain pedig olyan torz mosoly szalad végig, ami egy pillanatra talán megrettenthet egy-két személyt. Valami kitűnik, valami látszik a természetéből végre. Hiszen mint mindenkinek, neki is teljesen más a természete, mint a viselkedése. Hiszen éppen azért ülhet most itt, mert változtatott viselkedésén. Ezt jelenti olyannak lenni, mint amilyen ő maga is. Szabad kezével – amin eddig nem a fejét pihentette – int egyet, mire Balthasar egy húzó erőt érezhet. Közvetlenül a trónon ülő alak elé kerül, mintha egy mágnes vonzaná őt oda.
- Egyet se félj, megkapod, amit szeretnél. – emeli fel Balthasar arcának magasságába a kezét és simít végig arcán; magassága miatt kicsit ki is kell egyenesednie székéből, hogy elérje, azonban Seth maga sem éppen alacsony. Nem, természetesen nem szándékozik őt megrontani annál jobban, mint amivé már amúgy is romlott. Nevezzük ezt a tudósok kíváncsiságának, semmi többnek.
Visszadől trónján, amikor a már egy ideje mögötte settenkedő hollow kezd el parádézni; néma, feszült csönd követi magánműsorát, amibe neki már nincs beleszólása. Jobban mondva, nincs ingerenciája beleszólni. S míg Lucifer a szőke torony lefoglalásával köti le energiáit, ő egy zsebéből előhúzott, kis üvegcsébe rakja azt az apró meglepetést, amit néhány perccel ezelőtt kapott. Precízen rázárja a dobozra a fedelét, mielőtt újra felszólalna. Elérkezett az idő, hogy arról beszéljen, ami igazán fontos. Bizonyítékot akarnak tőle. Bizonyítékot arra, hogy alkalmas vezetőnek. Nem arra, hogy erős, hanem arra, hogy képes észrevenni dolgokat, amiket ők nem. S most… most megkapják azt.
- Egyik társatok kezdett kapizsgálni valamit. A félelem, hogy visszafejlődtök, ugyebár. – kezd el rátérni a lényegi dologra. Megvárja, míg teljesen elcsendesül mindenki a teremben, és csak azután folytatja. – Félelmetek nem alaptalan. Amikor Aizen elküldött titeket a háborúba, magával vitt egy tárgyat. Egy tárgyat, aminek köszönhetően most mindannyian, vagyis majdnem mindannyian - itt Luciferre pillant – itt lehettek. Talán mindannyian tudjuk, hogy a Hogyokuról van szó. Amíg az Las Nochesben volt, – kezével egy emelvényre mutat, ahol mindeddig a Hogyoku nyugodott meg – a puszta jelenléte elég volt ahhoz, hogy biztonságban lehessetek a természet rendjétől. De a Hogyoku eltűnt, nincs többé, a mi dimenziónkban legalábbis nincs. – tényeket mondott. Holott az érzelmekre is hatni kíván, biztos benne, a tény alapú kétségbeesést csak akkor képes elérni másoknál, ha végre felfogják, mit is jelent mindez.
- Natalie-chan, kérlek, ismertesd mindenkivel a hatásokat. Légy különös tekintettel a falon lógóakra. Gondoskodj róla, érthető legyen. Mindaddig ejtenék egy-két… bizalmas szót a fracciónoddal. – bízza meg nővérét a feladattal. Biztos benne, Natalie már észrevette a jeleket, s abban is, hogy rengeteg arrancar is, csupán nem vettek róla tudomást. Hierrojuk sokaknak gyengébb lehet, lélekenergiájuk fakóbb, erejük egyre kontrollálhatatlanabb; az első jelei a leépülésnek. Ha pedig nem szerzik vissza a Hogyokut, akkor egészen biztos, hogy mindenki, aki Aizennek köszönheti arrancar létét, egy gillian szintjére degradálódik vissza. Ő maga észrevette mindezt, és tökéletes tervei vannak arra, hogyan előzhetik ezt meg. S ha végre megvan a Hogyoku, a fejlődés következő szakaszába léphetnek. Csupán a Vasto Lordékat kell megtalálniuk hozzá…
Maga mellé hívja Natalie fracciónját, rengeteg jót hallott róla. Int neki, hogy hajoljon hozzá közel, ugyanis súgni szeretne neki valamit. Őt tartja a legalkalmasabbnak a feladatra, s biztos benne, hogy képes lehet áttörő sikereket elérni, hiszen megvan a magához való esze.
- Amennyiben ők elbuknak, a kutatást folytatni kell. Mit gondolsz, együtt rájöhetünk-e a Hogyoku elkészítésének titkára? – súgja meg a lánynak; lehet, ő irtózik attól, hogy Sethez közel hajoljon, hiszen nem kifejezetten szépsége az előnye. Hiába, ő maga egy befejezetlen, tökéletlen project. Ám éppen ettől olyan tökéletes.


//határidő: 2 hét
sorrend: nincs
ha valaki nem tud írni, nincs semmi baj, és ha valaki az előző körben nem írt, nyugodtan becsatlakozhat//

______________

Trónterem Amfhqb
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




Trónterem _
TémanyitásTárgy: Re: Trónterem   Trónterem Empty

Vissza az elejére Go down
 

Trónterem

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Hueco Mundo :: Las Noches ::   :: Centrum-