HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Az osztag kertje

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Yamasaki Shizuka
3. Osztag
3. Osztag
Yamasaki Shizuka

Female
Aquarius Pig
Hozzászólások száma : 187
Age : 24
Tartózkodási hely : Általában Anaot üldözve / a Raizer főhadiszálláson / a 3. osztag területén
Registration date : 2011. Feb. 06.
Hírnév : 36

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te30900/45000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (30900/45000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptyHétf. Jan. 30, 2012 7:01 am

Játék? Hiszen ez véresen komoly
Kérlek szépen ne sírj!

- WAAAAAAAAAA!!! – Hatalmas harci üvöltéssel veszem tudomásul, hogy a kis töpörtyű a fejemre ugrott. Yuko te átkozott! Ezért még eltángállak! – Miféle testvérről beszélsz? Te szórakozott némber! Én tőled kérek nem valami áltestvértől! – Rohangálok össze vissza, hátha a hírtelen sebességváltással sikerül leráznom a hátamról de csak nem hagyja. Többször hátra nyúlok, felülről, alulról, de mindannyiszor kikerüli. – A térdkalácsod a zeroshunpo! – Jelentem ki dühödten, majd hogy bebizonyítsam, sokkal jobb vagyok, hihetetlen shunpoderbibe kezdek. Mint egy megveszett musztáng próbálom ledobni a hátamról, de ez a kis nyavalyás sokkal, mint vártam… és kisebb is… valamit tényleg nagyon elbaltázott… kell neki ennyit kísérleteznie…
- Mássz le rólam, te csapnivaló tudós!! – Szólok rá fennhangon, majd megállok, hogy esélyt adjak neki ehhez. Yuko lemászik a hátamról, és hátat fordít nekem.. – Köszönöm… és most a tárgyra térve… - Kezdek bele, miközben helyre teszem az össze-vissza álló ruhámat. – Szóval, most hogy végre megálltál… Csinálj nekem egy robotot, amivel edzhetek! – Hát nem cicózok, a tárgyra térek, ám nem jön reakció… - Hé hozzád beszélek ám! – Szólok rá, á még mindig semmi, elkapom a vállát és magam felé fordítom, majd elkezdem előre hátra rángatni. – Héhahó! Shizuk hívja Yukot!! Yoshida élsz még? Félrenyelted a nyelved? – Mikor abbahagyom a rángatást, észreveszem, hogy a szemszíne tökéletesen elüt Yukotól, és most, hogy kartávolságra van tőlem azt is meglátom, hogy ez egy kilencéves kislány.
Holy Shit! Ez pityereg! – Jézusúristen! – rémülök halálra, hullasápadt arcomnál csak károgó hangom ijesztőbb. Robotmozgással engedem el. – Bo..bocsáss meeeegg! – Hajlongok előtte, mint egy eszement idióta. – Összekevertelek valakivel! Te nem is vagy béna tudós! – A béna szó megismétlése azonban egyáltalán nem segít a helyzeten. A kislány inkább még hangosabb búgásba kezd. – Nálad ügyesebb tudóst nem is ismerek. Sajnálom, csak hagyd abba a pityergést… - mondom én is majdnem bömbölve.. – Nézd, nézd adok neked cukorkát! – Kutakodok a zsebemben, s sikerül elővennem egy marék cukrot, eltekintve a ráragadt szöszöktől elég étvágygerjesztők. – Te sokkal ügyesebb, vagy mint Yuko! Annyira, hogy inkább téged kérlek meg, hogy csinálj nekem egy robotot… persze csak ha kedved van… - Kapálózok, s közben susogó hangot adok kii, hogy a kislány megnyugodjon, elég vicces látványt nyújtok. Utálom, ha egy kisgyerek szomorú, főleg ha miattam. Egy szörnyeteg vagyok! Hogy lehetek ilyen?
~ Ez az! Követ a nyakba, és folyóba veled! ~ Nos… ez egy igen liberális megszólalás volt.. köszönöm a bíztatást =_=… Remélem a kislány meg fog nyugodni, és abbahagyja a sírást, hiszen én minden tőlem telhetőt elkövetek. Ha nem fejezi be nagyon gyorsan, akkor én is elbőgöm magam.

______________

Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yoriko
12. Osztag
12. Osztag
Yoshida Yoriko

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 71
Age : 16
Tartózkodási hely : Seireitei - 12. osztag, családi otthon, látogatóban Kobaa-channál vagy Tsuki-nee-channál *.*
Registration date : 2012. Jan. 27.
Hírnév : 18

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag kapitánya *.*, ügyeletes hologramfelelős *.*
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te13500/15000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (13500/15000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptyKedd Jan. 31, 2012 9:52 am

Játék a kertben
Az első megrendelésem *o*


Nahát, nahát, Shunponuku-chan mégsem annyira Shunponuku, mint az hittem, hiszen amint a hátára kerülök sokkal jobban megy neki a fogócska. Hát csak ez a kis ösztökélés kellett, hogy rákapcsoljon picit? *-* Azt nem egészen értem, miért vádol mindenfélével, aminek a felét nem is igazán értem, meg amúgy is miért találnék ki áltestvért, mikor Onee-chan tényleg az unokatestvérem, csak ettől függetlenül én Onee-channak szólítom? Hiszen a vak is láthatja, hogy nekem ő a nővérkém, ahogy Tsuki-nee-chan is, nem? T^T És még a kérdésemet is valamiféle kihívásnak veszi kedves kis fogócskapartnerem. Nem szólt, hogy most rodeósat akar játszani, így alig tudok megkapaszkodni a hátán, de akkor is wíííí~! *-* Nagyon ügyesen csinálja, és rettentően élvezem, mert ez olyan jó móka! Kár, hogy ezelőtt csak abban a néhány filmben láttam ilyesmit, amit suttyomban töltöttem le a titkos kis otthoni gépemre, de nagyon örülök ám, hogy végre én is kipróbálhatom ezt a játékot. *o* Igaz, az eredeti bikák nem egészen így mozognak a megfigyeléseim alapján, de azért Edzésfan-chan is egész ügyes benne!
A kritikájára nem számítok, le is dermedek tőle. Honnan tudhatja, milyen vagyok, ha még nem is látott? T^T Vagy az Akadémián olyan rosszaságot csináltam volna, hogy ennyire elterjedt rólam a Goteiben valami ilyesmi? De hát én nem is csináltam ott semmi rosszat! Mindig nagyon vigyáztam, hogy a nagypapiék ne halljanak rólam vissza semmit, erre most… TT_TT Le is mászok azonnal Edzésfan-chan hátáról, amint megáll és el is fordulok. Nem akarom, hogy hüppögni halljon, de egyszerűen nem tudom visszafogni! Csak le akarok guggolni, hogy kicsit megnyugodhassak, és láthatatlanná váljak, mert olyankor mindig úgy érezhetem magam, mintha senki nem látna, és akkor nyugodtan pityereghetek…De épp mikor próbálnék leguggolni, Edzésfan-chan elkap és maga felé fordít, és még rángat is előre-hátra… Mi rosszat csináltam, hogy ennyire a bögyében vagyok? TT^TT Mikor végre nem billeg a fejem előre-hátra a hüppögésem is kicsit csendesül és átválthatok végre csendes sírásba, amit eredetileg guggolva akartam volna, és most, hogy elenged, végre összegömbölyödök és fejemet a térdemre hajtva engedem el magam, hadd folyjanak azok a könnyek… Úgyis mindegy már, nem? TT^TT
Próbálom abbahagyni, de csak a hüppögésig tudom visszafokozni, és… cukorkát hallottam? Kicsit felkapom könnyes arcomat és nézem a nekem kínált, kicsit szöszös finomságot. Nekem ezt nem szabadna, és eddig csak Tsuki-nee-chan mellett szegtem ám szabályt és… és… végül elveszek egyet, és lekötöm magam a szöszök eltávolításával, ameddig szipogok. Ro…bo…tot… csi…nál… ni… Szép lassan szivárognak be ezek a kulcsszavak a buksimba, miközben a cukorkát szopogatom, és megpróbálom megkeresni Edzésfan-chan arcát. Szép lassan bólintok. Nem akarom elhinni, hogy tényleg megkértek valamire… ha belegondolok: ez az első felkérésem shinigamiként! *-* Határozottabban is bólintok, és letörlöm arcomról a könnyek maradékát, majd le is csüccsenek, ha már guggolásban vagyok.
– Mondd csak, Edzésfan-chan… tényleg robotot szeretnél? Csak mert összerakhatok neked valami mást is. Ügyes vagyok ám az elektronikában… Például kifejezetten jó hologramokat tudok csinálni *-* – mesélem szépen lassan fellelkesülve az ötletre, hogy végre dolgozhatok, és tényleg, és igazán, és… ez annyira jó! ***-*** - Vagy azt hiszem, ez így nem jó stratégia, inkább azt szeretném tudni, pontosan mire kell neked az a masina… mert nem mindegy, hogy kidouhoz, shunpohoz fogócskázni, vagy… zanjutsuhoz, netán hakudához @_@” – az utolsó két harcstílusnak már a nevébe is beleszédülök. Egyszerűen… nem mennek. T.T Pedig én tényleg próbálkoztam ám az Akadémián! Csak nem az én stílusom egyik sem. - Egyébként szerintem valamilyen eszközt is tudnék gyártani, ha annak jobban örülnél… – gondolkodok hangosan és fel is állok, hogy leporoljam magam, és mikor felnézek a shinigami lányra, eszembe jut, hogy meg sem köszöntem a kedves felkérését, úgyhogy azonnal meg is ölelgetem ám, de nagyon, mert… mert ez annyira jól esett tőle. *-* – Nagyon szépen köszönöm a bizalmat, Edzésfan-chan ^_^ – szavalom nagy boldogan, aztán picit megrángatom az egyenruháját, hogy menjünk vissza a labor felé, mert a fogócska és a rodeó alatt eléggé elkavarodtunk a kertben. @.@ És ez csak most tűnt fel! Miféle megfigyelő vagyok? T.T Ahogy körülnézek, az ösvényt sem látom az osztag felé, és… és… ehhe… Yuko-nee-cha~n… Yuko-nee-chan! *-* Ő biztosan a laborban van, és ügyködik valamin, vagy legalábbis az osztagon belül kell lennie, de minimum kivezet ebből a kertből, ha beméregetem a tartózkodási helyét! Ki is veszem gyorsan a hajamból a csatomat és megnyomkodom a rá rejtett gombokat, hogy kivetítse a térképet, és megmutassa a pontokat rajta.
– Arra van a labor! ^_^ – mutatok magabiztosan az egyik irányba, miután visszaraktam a hajamba a csatocskámat (*o*) és kézen fogom Edzésfan-chant, hogy együtt menjünk vissza a laborba, mert végülis az ő megrendelése, biztosan szeretne ott lenni, ameddig elkészül, mert gyorsan meglesz ám, emiatt nem kell aggódnia! ^_^
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamasaki Shizuka
3. Osztag
3. Osztag
Yamasaki Shizuka

Female
Aquarius Pig
Hozzászólások száma : 187
Age : 24
Tartózkodási hely : Általában Anaot üldözve / a Raizer főhadiszálláson / a 3. osztag területén
Registration date : 2011. Feb. 06.
Hírnév : 36

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te30900/45000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (30900/45000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptyKedd Jan. 31, 2012 10:35 am

Játék a kertben
A tizenkettedik osztag nem is stréberek gyülekezete?

Úr isten! Ezt a kislányt nem tudom követni,. Nevet, sír, nevet… Most megint sírni fog? Valami beállított program alapján működik? Talán ő maga is egy droid! Ne! Akkor üzemzavaros is lehet, mert a könnycseppek tönkretehetik… Fuhh.. túl sok időt töltöttem tizenkettedik osztagosokkal, már úgy gondolkodok, mint ők! Ütögetni kezdem a fejemet, hogy helyreálljon, nehogy ilyen gondolkodásom maradjon, s egészen addig püffölöm, míg már csak két dologra tudok gondolni: Sütik és FÁÁÁÁJJ TT_TT
~ Valaki.. könyörgöm valaki fogadjon örökbe… ~ Most miért mondod? Van egy olyan sejtésem, hogy ebben én is nyakig benne vagyok. Még mindig a kislány miatt mérgelődsz? Kedves kislény ez a kislány… Fura, de minden bizonnyal édes. Csak nézz rá, ahogy a szöszöket szedi a cukromról, az én nevelésem. ~ Kemény öt perce találkoztatok te idióta! ~ De máris ráragadt valamelyik jó tulajdonságom. Hüppögök meghatódva a fiatal shinigamira nézve. Edzésfanchan? Még egy dolgot tanult el tőlem… A névadást, imádom! Nekem is adnom kell neki egy nevet, mondjuk legyen Elmebetegchan, Okoska, Zöldike? Etoo… mi is a rendes neve? Gondolatmenetemet félbeszakítja egy kérdéssel, melyre lelkesen válaszolok.
- Hát… én nem igazán értek ezekhez. – Na szépen nézünk ki, lefőz egy kislány. Pedig aztán az én szürkeállományom is igen terjedelmes és tele van… izével.. – Azt hiszem, egy hologram nekem nem felelne meg… - Már amennyire én értek az ilyesmikhez. Egyáltalán jóra gondolok? A hologram nem az a valami, amit arra bigyóra használnak azzal a hogyishívjákkal…
~ Elképesztő az észjárásod. Ezt a néhány szót szinte minden helyett használod. Még szerencse, hogy én értem hogy érted... ~ Most mi bajod? Szerintem kiváló szakszavakat használtam! A célnak tökéletesen megfelelnek! Hiszen tudhatnád a valami eszközt jelent, a bigyó az információtárolás és a hogyishívják az az elektromosság… Mi ebben az érthetetlen?! ~ Hagyjuk… ~
- Valójában hakuda edzésre kéne… - Vallom be egy kicsit vonakodva, mivel a mai nap folyamán mindenki, aki ezt a számból hallotta sikítófrászt kapott és elmenekült… Mélyen elgondolkodok, mégis hogy fog kinézni az a valami, amit nekem készít. Biztos nagyon aranyos, narancssárga robot, masnikkal és virágokkal a hajában. Úgy veszem észre, újdonsült ismerősöm már-már nálam is lelkesebb. Már valamilyen eszközt szeretne készíteni, bár nem tagadom az említésére nekem is felcsillan a szemem.
- Most, hogy mondod… - Gondolkodok el jó mélyen – A karvédőimre ráférne egy kis erősítés… - Mutatok a két alkaromon és sípcsontjaimon lévő fémlapokra. – Szerintem nem elég strapabíró, bár még nem próbáltam ki ellenfél ellen… - A szavam is eláll, mikor a kislány megölel. Jézusom de nagyon awwww *-*.
- Várjunk csak! Még be sem mutatkoztam. A nevem Shizuka! Hívhatsz ömm… ahogy akarsz? – Tényleg! Még becenevem sincsen! Hát ez így elég bénán jött ki, bár szerintem ennél jobban nem lehet lerombolni az imidzsemet… Útközben a hajcsatját birizgálja. Milyen kis aranyos, hogy kiszedi, pedig nem is állt ferdén. Csendben sétálok a kislány mögött, remélve, hogy elárulja a nevét, mire a laborhoz érünk. ^^ Nagyon remélem, hogy Yuko ma szabadságot vett ki… nem futnék össze vele -.-


Spoiler:
 

______________

Pontozás:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamakida Yoshirou
10. Osztag
10. Osztag
Yamakida Yoshirou

Hozzászólások száma : 16
Registration date : 2012. Aug. 06.
Hírnév : 2

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te6000/15000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (6000/15000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptyPént. Aug. 10, 2012 1:46 am

Az unokák meglátogatása és némi közjáték
~ Mégis mit csinálhat egy nagypapa, ha az éppen létező összes papírégetős feladatát elvégezte és járőröznie sem kell? A válasz teljes mértékben magától értetődő. Meglátogatja az unokáit. ~ Ezen a gondolathalmon rágom át magamat, még a 10. osztag kapitányságán és bevonulok a konyhába. összekészítem a kis szendvicskéket, amiket szándékozom vinni az unokáimnak. Közben magam is bekapok egy darabka szendvicset. A lányok már biztosan éhesek, az a sok papírmunka. Biztosan jelentésírásra kényszerítik őket. Meg adatrögzítésre. Micsoda egy borzalmas rabszolgatartó egy osztag. Persze, évekkel korábban magam is aktakukac voltam, de rájöttem a Taichounak igaza van. Minek töltenénk ki, bármilyen kérdőívet, ha azt fel is lehet gyújtani? De térjünk vissza a szendvicsekre. Elkészítettem az apró finomságokat és utána becsomagoltam őket. Yoriko-channak békás szalvétába, Tsuki-channak pedig nyuszis szalvétába. Ha jól viselkednek és megeszik az ebédjüket, talán még cukort is kapnak. Miután elkészültem a szendvicsekkel, még bementem a szobámba. Felhúztam a lábamra a strandpapucsomat, mert eddig mezítláb cappogtam a kapitányságon. Minek ugye bár cipő vagy saru, ha olyan meleg van papírégetés közben, hogy még a fejem búbjáról is folyt az izzadtság? Szóval miután felvettem a papucsomat és megnéztem, hogy minden el van-e intézve ahhoz, hogy elhagyhassam a helyemet, elindultam a 12. osztag kapitányságának irányába. Remélem értékelik, hogy vásároltam a találmányaik közül. Elvégre mégsem haraphatnak a kézbe, amely enni ad számukra. Nyugodtan slappogtam végig Seireitei utcácskáin, hogy végre oda érhessek és megnézhessem az én két szép unokámat, amint okos és nagy lányok módjára, komoly kutatómunkát végeznek. Az idő kellemes volt. Sütött a nap és az ég szép, felhőtlen kékségbe öltözött, akárcsak a nyári napokon. Kezemben egy kis szatyorral, amelyben a szendvicseket hoztam, érkeztem meg a 12. osztaghoz. A kert irányába be lehetett menni, de tovább sajnos nem ismertem a járást. Szerencsémre pont beleütköztem egy arra járó tudóspalántába. Egy fiatal, nőbe. Alkarján a hadnagyi jelvény volt látható. ebből azonnal tudtam, hogy senki más nem lehet az illető, mint ... a 12. osztag hadnagya. Hiszen ez természetes. Nem igen foglalkoztam vele, hogy mit is csinál a kertben. Az nem az én dolgom, de megindultam felé és amikor elég közel kerültem hozzá, hogy hallja a hangomat megszólaltam.
- Fukutaichou asszony, lány izé... szóval a rokonaimat keresem. Hoztam nekik szendvicset. Mert éppen semmi dolgom nem volt a 10. osztagban és arra gondoltam, hogy akkor meglátogatom az én két, szépséges unokámat. Tudja kedves, az a helyzet, hogy a 10. osztag elég messze van Önöktől, így igen sokat gyalogoltam. Szóval, ha lenne szíves és értesítené az én két szép unokámat... meséltem már, hogy mindketten kitűnő eredménnyel végeztek az akadémián? Hallaná Tsuki-chant és Yoriko-chant, hogy milyen okosak. Na de, visszatérve a szendvicsekhez, uzsonnára hoztam nekik. Meg kell, hogy egyék, hogy egyszer ők is olyan erősek és nagyok legyenek, mint én.
Mondom teljesen nyugodtan, ennek a kedves hölgyeménynek. Aztán leborul előttem a rózsaszín köd. Ez a nő! Hiszen ez nő! De, ami a legérdekesebb, hogy hasonlít a Nagy Cici Háború első részének, első fejezetének a legelső főhősnőjére! Azonnal láthatja rajtam, hogy a fanja vagyok. Egy pillanatra meg is feledkezem, hogy szendvicset hoztam. Benyúlok köpenyem ujjába és előhúzom a Nagy Cici Háború legelső számát. Ezt majdnem mindig magamnál hordom. Látványosan kinyitom és ... igen! Az egyezés káprázatos.
- Nem is tudtam, hogy szerepel egy mangában! Ha tudtam volna, hogy maga az, az mindjárt más. A nevem Yamakida Yoshirou, a 10. osztag tisztje vagyok, de szólítson nyugodtan Ojii-sannak. Örvendek a találkozásnak. Látja, ez a kedvenc részem, ahol ÖN....
És hatalmas lelkesedéssel nyitom ki a mangámat, azon a bizonyos oldalon, ahol először fedi fel bája legszebb ikreit...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yuko
12. Osztag
12. Osztag
Yoshida Yuko

Female
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 103
Age : 23
Tartózkodási hely : A megfigyelőrészlegnél vagy a laborban, robbanásoktól védett és pillangó mentes övezetben
Registration date : 2011. Feb. 12.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag, 3. tiszt, a Megfigyelőrészleg vezetője
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te12900/15000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (12900/15000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptyPént. Aug. 24, 2012 7:33 am

Azt hiszem téved, uram ^v^”

Éppen a Biológia – kémiai részleg egyik kis kutatócsoportjának nyújtottam segítséget egy növények méreganyagairól szóló tanulmány kapcsán. Roppantul érdekel a téma, és mivel ha már időm adatott rá, akkor ki is használtam az alkalmat, hogy jómagam is részt vehessek ebben az igazán különleges kutatásban. S mivel egészen kezdeti fázisban volt a téma, így nem okozott gondot csatlakozásom.
Nos, eme nagyszerű kutatásnak köszönhetően töltöttem éppen a délutánt a kertben, apró kémcsövekbe gyűjtve az egyik szabadtéri ágyáson virágzó növények tejnedvét. A már teli kémcsöveket lezárva, egy speciális fadobozba helyeztem, nehogy kiboruljanak és értelmét vessze eddigi munkálatom.
Teljes egészében belemerülve a rendkívül nagy figyelmet igénylő feladatba észre sem veszem, hogy nem vagyok egyedül a kertben. Egyszerűen olyannyira lekötött az összpontosítás, nehogy egy apró csepp is mellémenjen, ezzel csökkentve a kísérlet pontos adatainak kiszámításának lehetőségét. Így egészen addig nem foglalkoztam a külvilággal, míg meg nem szólítottak. Meglepetten fordultam a hang irányába, kezemben tartott kémcsőre közben rátéve a fedelet, nehogy egy véletlen baleset folytán annak tartalma kiömöljön.
Az idegen úrral szembenézve apró fintor bukkan fel arcomon, amint hallom, hogy kapcsolata van a 10. osztaggal. Igen rossz a viszonyom ugyebár a Juubantai vezetőségével, sőt miket gondolok? Az nem is vezetés, amit azok a vandálok művelnek! Tönkreteszik Sereteit, növelve a halálistenek munkáját, mintha csak ingyen kapnánk az alapanyagot az újjáépítésekhez. Sebaj, legalább az éghetetlen papír projektje kifogott rajtuk, ez is több a semminél! ^v^ Haragom, amely befátyolozta elmémet hirtelen elrebbent, ahogy szóba került Tsuki-san és Yoriko-chan, méghozzá unokái címen emlegetve általa. Szóval ő lenne a Yamakida nagypapa, kiről már oly’ sokat hallhattam?
- Óh, üdvö… mi? – meglepetten hőkölök hátra, ahogy látom felbukkanni Yamakida-dono kezében a nem éppen gyerekek szemének való magazint. Kelletlen mosoly bontakozik ki arcomon a döbbenet követően. A feltételezés, hogy jómagam efféle magazinban szerepelek… hát… nos, abszurd.
- Már megbocsásson, kedves Yamakida-dono, de szerintem félreérti a dolgot. Tetszik tudni, a mangák esetében minden valósággal való egyezés csupán a véletlen műve. Biztosíthatom arról, hogy semmi közöm sincs a magazinhoz. ^v^” – mondom el az úrnak az igazságot, majd zavartan elteszem a kémcsövet a többi közé a fatartóba. - És ha megkérhetem, Yamakida-dono a 12. osztagban azért csínján eme magazin elővételével. Az osztagban kiskorúak is tartózkodnak. Nem lenne túl jó, ha ilyesmit látnának. ^v^” – intem elővigyázatosságra az urat, majd mélyet szusszantva kezdek bele ismét a bemutatkozásba, amit nem tudtam megejteni a megdöbbentő feltételezés okán.
- Nos, kedves Yamakida-dono. Szeretnék bemutatkozni önnek. A nevem Yuko Yoshida, a 12. osztag hadnagya és Yoriko-chan unokanővére. ^v^ – rugaszkodok neki másodjára a bemutatkozásnak. - Szóval ágról – végről rokonok lennénk, amennyiben kifejezhetem így magamat. ^ v ^ – mosolyogva veszem kezembe a megtöltött kémcsöveket tartalmazó fadobozkát. - Azt tetszett mondani, hogy Yoriko-chant és Tsuki-sant tetszik keresni. Ha gondolja, elvezetem önt hozzájuk, kedves Yamakida-dono. ^v^ De előtte mindenképp fel kell vennie egy laborköpenyt. Anélkül sajnos nem engedélyezhetem, hogy körútra induljon a laborban. – intek a labor kert felőli ajtajának az irányába. Sajnos a védőruha elengedhetetlen ahhoz, hogy belépést nyerjen valaki a 12. osztag laborjába. Ez sajnos így van előírva, csupán a sterilizált társalgóba lehetséges a belépés eme öltözék nélkül kívülállók számára. Amennyiben jelét adja, hogy elfogadja kalauzolásomat mutatom is a helyes útirányt.
- Azt tetszett mondani az imént, hogy uzsonnát hozott Tsuki-sannak és Yoriko-channak. Nem mesélték esetleg önnek, kedves Yamakida-dono, hogy ingyen étkezhetnek a 12. osztag büféjében? Jómagam állom minden egyes kiadásukat ott. – érdeklődöm az úrtól, mivel még sosem láttam, hogy délutáni ételt hozott volna a lányoknak. Főleg, hogy elméletileg nincs is miért… a nagy munkába néha úgy bele tudnak merülni, hogy még jómagam is néha alig tudom elhívni őket enni. Igaz ez általában csak Yoriko-chanra igaz.

______________

Az osztag kertje - Page 2 Yukoalairas
PONTOK:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamakida Yoshirou
10. Osztag
10. Osztag
Yamakida Yoshirou

Hozzászólások száma : 16
Registration date : 2012. Aug. 06.
Hírnév : 2

Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te6000/15000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (6000/15000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptySzer. Okt. 10, 2012 6:21 pm

Hamar kiderül, hogy eme bájos hölgy, legnagyobb szerencsétlenségemre egyáltalán nem kedvenc mangám főszereplője. Mindössze a 12. osztag hadnagya és mint kiderül, a rokonom. Legalábbis ilyen-olyan úton, de rokonnak minősül. Ilyen az én formám. Csak egy hadnaggyal tud összehozni a sors. Miért? Miért nem a Nagy Cici Háború főszereplője? Miért?? Mit követtem el, hogy ilyen büntetést mér rám egy felsőbb akarat képviselője? Na jó, semmi gond, megoldjuk ám ezt.
- Yoshida Yuko?
Kérdezek vissza, amikor bemutatkozik. A név valahonnan ismerős nekem. Nézze el nekem mindenki, öreg vagyok már, mint az országút. A memóriám olyan, mint az aranyhalnak. Szerencsére így hamar elfelejthetem eme tévedésemet, hogy csak egy hadnagyot voltam képes leszólítani. A név végül megmozgatja memóriámat és a pókhálók felszakadnak, ahogyan a névhez kapcsolt személy végül ismerőssé válik.
- Tudtam ám, hogy rokon vagy... vagy mi a szösz.
Azzal nagypapásan intek neki, hogy hajoljon már le, mert különben nem fogom tudni buksisimiben részesíteni az én rokonomat. Még akkor is, ha azt nem tudom már, szegény őszülő fejemmel, hogy milyen úton-módon is rokonom a drága hadnagy. ha pedig a hadnagy közelebb hajol, legnagyobb meglepetésére, megsimogatom a buksiját, majd atyai mosoly közepette megszólalok.
- Nem mutogatom én a kicsiknek.
Utalok finoman az unokáimra, meg úgy általában a kiskorúakra. Elvégre nekik nem való a Nagy Cici Háború. *.* Az az olyan érett és komoly gondolkodású tisztek számára elérhető csak, mint én. Cool Azzal el is rakom a mangát ruhám ujjába, oda, ahonnan "elővarázsoltam" az imént.
- Laborköpeny? Ide vele, hagy hasonlítsak az én dolgos unokáimra. Biztos fognak örülni, hogy meglátogatom őket munka időben.
Mondom, komoly bólogatás közepette, hogy bizony mehetünk azért a köpenyért, nekem ugyan nincsen ellenvetésem a köpeny iránt. Pláne, ha így meglátogathatom végre az én két szép unokámat. Tsuki-chan és Yoriko-chan a szemeim fényei. Fiatal koromra emlékeztetnek, amikor még zsenge és ifjú voltam, ereimben pezsgett a tettvágy. Nem, mintha mostanában nem így lenne, csak kicsit már máshogy. Őszinte leszek, kicsit elfáradtam.
- Büfé? Ne vicceljen kedves Kuzin-chan. Remélem, nem zavarja, hogy Kuzin-channak szólítom, elvégre rokon...
Szakítom félbe mondandómat, majd a válasza után folytatom és közben előhúzom a szimatszatyorból az egyik szendvicset.
- Tudja mi van ebben Kuzin-chan? Egy fejlődő szervezet számára, minden szükséges vitamin, fehérje, kellő mennyiségű kalória. Koleszterin szegény kivitelben.
Utolsó mondatomnál tudálékosan felemelem a bal kezem mutatóujját, hogy nyomatékosítsam, egészséges ételt hoztam az én két szép unokámnak. Nem ám holmi, büfé kosztot, amit csak úgy az esetek többségében oda tottyantanak az emberek tányérjára. Ráadásul olyan szépen be is csomagoltam. *.* Biztosan fognak örülni az unokák. Tsuki-chan is biztos örülni fog, ha már az a kerge apja nem hoz neki uzsonnát. Persze semmi bajom sincs az apjával, de a kisoushuu minden tagja kerge. Elvégre, annyit görnyednek a papírok fölött. Bezzeg a 10. osztagban, ott pikk-pakk elintézünk mindent a kapitánnyal.
- Menjünk drága Kuzin-chan. Az unokáim már biztosan éhesek. Addig tessék, egy kis cukor. Serkenti az agyműködést.
Mondom s a hadnagy óvatlan pillanatában, a szájába nyomok egy színes cukorkát. Elvégre a kuzinom is megérdemli a figyelmes törődést. Egy szava sem lehet a cukorkát illetően, Okashi boltjában sem kap ilyen finom cukrot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yoshida Yuko
12. Osztag
12. Osztag
Yoshida Yuko

Female
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 103
Age : 23
Tartózkodási hely : A megfigyelőrészlegnél vagy a laborban, robbanásoktól védett és pillangó mentes övezetben
Registration date : 2011. Feb. 12.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 12. osztag, 3. tiszt, a Megfigyelőrészleg vezetője
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te12900/15000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (12900/15000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptyCsüt. Okt. 18, 2012 6:40 am

Azt hiszem téved, uram ^v^”

Kelletlenül mosolygok az úrra, lehetséges, hogy most némi csalódást okoztam neki azzal, hogy megosztottam vele: semmi közöm a magazinhoz? ^v^” De hát én csak a félreértéseket kívántam elkerülni, nem tudtam előre, hogy ezzel egy világot döntök össze benne. Jobban oda kellene figyelnem, úgy tűnik az idősebbek sokkalta érzékenyebben, mint egy aranykorát élő halálisten. A fiataloknál már meg tanultam óvakodni attól, hogy képzelgéseiket romba döntsem. Úgy tudtam, ha ezt kinövik, akkor már nem zuhannak vissza az idő továbbhaladásával. Ezek szerint tévedtem… ^ v ^”
- Igen, Yoshida Yuko. Yoshida Shinju unokahúga, vagyis Yoriko-chan unokanővére. – bólintottam helyeslően visszakérdezésére, majd próbáltam kicsit konkrétabban megfogalmazni az úr számára a rokonsági kapcsolatunk eredetét, ami igaz, nem vérszerinti, de attól még azok vagyunk. Az is jókora meglepettség volt számomra, hogy tulajdonképpen Kawashima-taichou is ágról – végről rokonomnak számít. Akamoto fukutaichou Nőegyletünk csodás vezetője, ha tudná, hogy kapcsolatban állok a Férfiegylet főnökével, biztos nem kezelné túlontúl pozitívan ezt a fejleményt.
Elmefuttatásomat Yamakida-dono kézjelét látva szakítom félbe. Hirtelen nem értem mit is szeretne, ezért kissé vonakodva hajoltam le az ő magasságába. Bár kicsit tartottam attól, hogy mire készül, de annál nagyobb meglepetésként ért az, amiben részesített. Meglepetten pislogtam a fejlapogatásra, hirtelen nem igen tudtam, hogy kezelni, olyan hét évesnek éreztem tőle magamat, amit már jócskán csak elhagytam korban azért. De nem róttam fel az úrnak, biztos voltam benne, hogy csak valami furcsa öregkori szokás. ^ v ^”
- Ezt bölcsen teszi, Yamakida-dono. ^v^ – csalódtam volna az idős halálisten úrban, hogyha Yoriko-chan és Tsuki-chan, vagy akár más fiatalkorú előtt előkapkodna egy ilyen khm… szennylapot. Amint beleegyezett a laborköpeny gondolatába elkezdtem a kertből nyíló ajtó felé vezetni, ahol megkaphatja a védőöltözéket és útnak is indulhatunk a 12. osztag labirintusába, hogy megkeressük a lányokat. - Örülök, hogy pozitív véleménnyel van a védőfelszerelésről, tetszik tudni, sok látogató képtelen felfogni ennek szükségét. Pedig nem követel oly’ sok intelligenciahányadost ennek megértésre! ^ v ^ – csalódottan sóhajtok fel, ahogy pár kellemetlen eset eszembe ötlik egy - két látogató halálistennel kapcsolatban, kik ostoba módon nem húztak laborköpenyt. Ha értenék szaknyelvünket, akkor tudnák, miféle baktériumok, kórokozók, sugárfertőzések keringhetnek egyes szinteken és tökéletesen felfognák a védőruha fontosságát. Nem értem, hogy az ilyen felelőtlen shinigamik, hogy tudták elvégezni a Lélektovábbképző Akadémiát. ^ v ^”
- Szólítson csak nyugodtan a keresztnevemet, kedves Yamakida-dono. ^v^”Kuzin-chan? Kicsit értetlenül állok a megnevezés előtt, így még nem szólítottak és hallásra is furcsának találom, de nem igen hatottam meg érvemmel Yamakida-donot, azt hiszem lesz időm megszokni.
- P – persze tökéletesen ismerem egy egészséges szendvics tartalmát, ami nincs tele mesterséges dolgokkal és színezékekkel. ^v^” – kicsit furcsán érzem magamat amiatt, hogy egy idősebb halálisten igyekszik megmagyarázni nekem, hogy a házi készítésű étel miben különbözik a büfében kapható étkektől. Nem próbáltam megmagyarázni az úrnak, hogy a mi büfénkben is csupa egészséges étel található, mivel a Biológiai és Kémiai részleg rendszeresen ellenőrzi az osztag büféjének megfelelő működését. Hiszen van az a bölcs aranymondás is, hogy: „az vagy, amit megeszel”! ^ v ^
A cukrot, amit hirtelen tömtek a számba, majdhogynem félrenyelem. Kisebb fuldoklás után igyekszem összeszedni magamat és normális képet vágni ezután a húzása után az úrra. Nyilvánosan megmerényelt, igazán a kezembe is adhatta volna, úgy is megettem volna természetesen, mivel ajándékot nem illik visszautasítani. Furcsák ezek az öregek, vagy csak a 10. osztag aljas cselszövése lenne? Jobb lesz, ha rajtatartom a szememet az idős halálistenen.
- Igen, igen, ne késlekedjünk Yamakida-dono. ^v^ – amint beértünk a kertből nyíló bejáraton át egy nagyobbacska előtérbe, ahol a laborköpeny fel, illetve levételéhez előre odakészített fogasok voltak találhatóak, no meg egy asztal pár tudományos újsággal és székekkel a kényelem kedvéért, ha valaki inkább várakozni óhajt itt. - Parancsoljon kedves Yamakida-dono, ezt legyen szíves felvenni. ^v^ – szedek le a fogasról, egy direkt vendégeknek előre kikészítet köpenyt és odanyújtom az úrnak, hogy felvegye. - Nos, Yoriko és Tsuki-chan megtalálása kicsit bonyolult, mivel két külön részlegen dolgoznak. De van, amikor összejárnak egy helyre, így nem tudom, pontosan hol lehetnek. De először szerintem okosabb lenne megnézni a Modern technológia részlegen őket. Nagyon szeretnek új ötletekkel előhozakodni és azt beleépíteni valamibe. Van már pár furfangos találmányuk, annyi szent. ^v^ – nevettem el magamat, amint eszembe ötlik az édesség automatájuk, amit a büfébe hoztak létre és csak nekik ad ki finomságokat. - De ha gondolja akár itt is megvárhatja őket, nem tudom, hogy mennyire bírnák az ízületei a nagy sétát, kedves Yamakida-dono. ^ v ^ - ajánlok fel neki egy alternatívát, persze nem lebeszélni akarom arról, hogy körbe járja esetleg az osztagot, csak tartok attól, ha valóban a 10. osztag turpissága ez, hogy valójában itt van, akkor nem árt óvakodnom, mielőtt bármiféle információt megosztanék vele. Nem hiányzik, hogy kiszivárogtasson bármit a Juunibantaiból. Amennyiben úgy dönt, hogy velem tart folytatom vele a beszélgetést.
- Tessék mondani Yamakida-dono, ön ugyebár a 10. osztag tagja, ha nem tévedek? ^v^ Kimenőt kapott, hogy lehetősége volt eljönni ide? Nem, mintha probléma lenne, csupán érdeklődöm. Tetszik tudni, nem éppen hallani túl sok pozitív dolgot a Juubantairól mostanában. ^v^” – kíváncsiskodom, hátha megtudom, hogy ezúttal miféle új keletű kihágásokat tesznek a hivatalos papírégetés és rongálás után.

______________

Az osztag kertje - Page 2 Yukoalairas
PONTOK:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hidetada Nishigami
11. Osztag
11. Osztag
Hidetada Nishigami

Male
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 147
Age : 47
Tartózkodási hely : Valamelyik kocsma, esetleg otthon iszom
Registration date : 2013. Jan. 09.
Hírnév : 10

Karakterinformáció
Rang: Alkoholista tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te13400/15000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (13400/15000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptySzer. Feb. 06, 2013 9:03 am

~~ Nishigami a 12. osztagnál, avagy egy másnapos dög látogatása a nagyokosoknál ~~
Olyan sötét, és hideg. Annyira kellemetlen, mert szűk. Próbálok valamit meglátni a sötétbe, ám az nem nyílik meg előttem. Próbálom szememet még jobban kinyitni, ám az nem töri át ezt a fajta mély sötétséget. Csak egy gondolat jutott az eszembe, merre vagyok? S fontosabb, hogyan kerültem ide? Rengeteg különféle módon fogalmaztam meg a kérdéseket, ám hiába, válasz nem jött. Próbáltam mozogni, ám hiába, valami kemény mindenfelől bekerített, bár felfele nem akadályozott semmi, arrafele mégsem akartam haladni. Igazság szerint nem is tudom, hogy miért. Talán féltem a ténytől, hogy nincs kijárat, s így nincs is menekvés. Jó néhány percig csak ültem magamba roskadva. Ekkor azonban végre történt valami. Halk csobogást hallottam. Kezemmel tapogatózni kezdte, majd egy rövid kutatás után meg is találtam a hang forrását.
Kezemet segítségül hívva ittam a folyadékból néhány cseppet. Szemeim csillogni kezdtek, s felismert az egekig magasztalt csoda képzeleten túli íz világát. Agyamra serkentő hatást gyakorolt, s rögtön elindultam mászni a folyam forrását kutatva. A fura szerkezetből azonban nem volt kijárat. Viszont sikerült találnom egy aprócska fényforrást. Egy aprócska lyukon szűrődött be, ahonnét a sör is potyogott. Miután elállt a nemes nedű isten által megáldott menetelése az egyik ujjam beledugtam a résbe, hogy megpróbáljam szétfeszíteni azt. A hüvelykujjam nem fért bele, így kénytelen voltam a kisujjamat felhasználni e célból. Hosszas, s fájdalmas küzdelemnek hála, egy idő után már befért mellé egy másik ujjam is, ám ekkor ismét egy aranysárga folyam indult meg.
Ezzel együtt a táj is megváltozott. Arcom előtt néhány centiméterrel fehérre festet fal, nyakamat hátracsavarva veszem észre, hogy az osztagom fala mellett állok. Pedig kimondottan emlékszem, hogy egy szimpatikus nőszeméllyel italozgattam az ivóban. Mikor lefele néztem, hogy mit csinálok a kezeimmel magam is meglepődtem. Ugyanis éppen a sárgámmal árasztottam el azt. Ez pedig egyfajta „védekezési” mechanizmust indított el bennem, azonnal hátráltam két lépést, s sugárban lehánytam a falat, ami már egyébként is csillogott a belőlem távozó folyadék hatására, ám így már úgy nézett ki, mint egy gyönyörűséges szivárvány. Szemem kidülledt, ahogy a belem tartalma távozott a számon keresztül, s a testem önkényesen is előregörnyedt. Így pedig nem csak a falat jelöltem meg, de a közelében lévő gyepet is átalakítottam kissé.
Miután végeztem minden halaszthatatlan teendőmmel egy kicsit magamba mélyedtem. Elkezdtem agyalni az álmom rejtélyén, vajon miféle helyen is tartózkodhattam akkor. Ki tudja, talán csak a részegségem egyik mellékhatásaként volt efféle fura álmom. Minden esetre a nagy gondolkodás közepette, úgy véltem elszívok egy jó cigarettát. Elő is vettem kék színezésű dunhillos dobozomat, amiben volt még vagy hat-hét varázslatos „kátránybomba”. Elő is húztam egy szálat, s óvatosan behelyeztem a számba. Meggyújtottam, s egy hatalmasat beleszívtam.
Nem is kellett több, gyomrom azonnal felkavarodott és ismét kijött a felesleg, ami a gyönyörűséges virágágyásokat látogatta meg.” Hát a csamcsatkai Szűz Mária kénköves szívszerelmére, nem mehet ez így tovább! Nem lehet, hogy nem ihatok ma, csak egy-kettes boros kólát!” Ezzel a gondolattal, azonnal elindultam a 12. osztag területére, hogy szerezzek onnét valamiféle csodaszert, amivel elmulaszthatom ezt az átkozott másnaposságot.
Elindultam hát egy randomirányba, hátha arrafele találom a keresett osztag szállását. A kutatást tovább nehezítette, hogy nem a célállomás pontos hollétét nem tudtam, de a saját pozíciómmal sem voltam tisztában. Így hát körülbelül háromnegyed órás kóborlás után megtaláltam a saját szállásomat. Éppen, hogy kinyitottam az ajtómat, amikor eszembe jutott, hogy nem is erre tartottam. Így hát visszacsuktam azt és elindultam felkeresni a már említet helyet.
Mikor aztán nagy nehezen megtaláltam a tudósok központját, oly elveszettnek éreztem magam, mint egy szamár, a fehér lovak között. A sok okos kinézetű idegen halálisten között olyan kényelmetlenül éreztem magam, hogy ismét rám tört a hányinger. Hasamat fogva összerogytam, s gyorsan megkapaszkodtam valakiben, aki sokkal kisebb volt, mint amit vártam.
Testemet, s vele együtt számat is engedelmességre bírtam, s megszólítottam a segítőmet.
- Ne haragudj! Tudnál segíteni rajtam? Valami csodaszer kellene másnaposság ellen!



A hozzászólást Hidetada Nishigami összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Jún. 17, 2013 11:59 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamakida Tsuki Leiko
12. Osztag
12. Osztag
Yamakida Tsuki Leiko

Hozzászólások száma : 28
Registration date : 2011. Aug. 15.
Hírnév : 13

Karakterinformáció
Rang: 6. tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te6000/15000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (6000/15000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptyCsüt. Feb. 28, 2013 5:48 am

Borzoska kalandja a másnapossal

Nincs minden rendben a kutatásaimmal, hiszen szükség lenne egy tesztalanyra, aki játszik egyet Borzoskával. Hiába kérdeztem meg mindenkit, de tényleg mindenkit az osztagban, valamiért senki sem vállalkozik arra, hogy eleget tegyen ennek. Pedig ami kicsiben működik, az működik nagyban is, nem igaz? Alap törvénye minden kísérletnek, amit elvégeznek. Jó, jó, persze, ez már kicsit túllépte a kísérlet szakaszt, hiszen az is könnyen lehet, hogy Borzoska egy érző lénnyé vált, hála mindazon fáradozásaimnak, amiket belevetettem a kísérletbe. Még ebéd meg vacsi közben is folyton a jegyzeteim felett görnyedtem, hogy elcsacsogjam az apukámnak, miféle szenzációs dolgokra jöttem rá.
Már akadémistaként fogant meg bennem az elképzelés, hogy tulajdonképpen a shinigamik és a lidércek reiatsuja nem is különbözik egymástól annyira. Az alapja tulajdonképpen mindkettőnek ugyanaz, csupán magasabb szinteken ütköznek ki az eltérések. Hosszú és fáradtságos munka, mindenféle buta kérvény meg papír küldözgetése után sikerült elérnem, hogy kaphassak egy igazi kísérleti patkányt, vagyis hollowpincsit~desu. Emberi lélekből vált lidércen nem mertem ezzel kísérletezni még, de a kutyák aranyosak, különösen ezek a picik, mert a nagyoktól meg félek, meg aztán ilyenje van minden kedvenc tinisztáromnak odakint, az Emberek Világában is! *.* Még mindig megvannak a másolatok azokról a kérvényekről, melyeket nagy gonddal fogalmaztam meg levendula illatú, rózsaszín papírra. Természetesen éghetetlen. ^.^ Bár visszagondolva a rajzok talán kicsit túlzások voltak, vagyis hát sosem tudtam jól rajzolni, éppen ezért nem is szeretem. >w> Taki~kun bezzeg olyan szépen tud festeni is meg minden! T.T Mégis mintha zavarba jönne, amikor megkérem, hogy mutassa meg, amit rajzolt. ._. Bezzeg én bármikor szívesen elmesélem bármelyik kutatásom~desu! *.*
Hogy kicsit kiszellőztessem a fejem, sétálok egyet egyedül a kertben. Azt akartam, hogy Riko~chan is velem jöjjön, de amióta ő lett itt az új kapitány, egyszerűen sohasenincsen elég ideje rám. >3> A múltkor még a közös szombat esti pizsipartynkat is le kellett mondania, csak mert ők, a nagy kapitányok elmentek gyülimülizni az első osztagba valami biztire-izgire szupertitkos izére. T.T Az a Miyoko bezzeg ott lehetett, biztosan az a célja~desu, hogy elvegye tőlem az Én legeslegjobb barátnőmet! Neutral Nem adom neki Riko~chant, ő az enyém, ráadásul az én unokatesóm, nem kaphatja meg! Mad
Gondolataimba mélyedve vakargatom a buksimat, vajon ki lenne a megfelelő arra, hogy teljesítse ezt a roppant egyszerű feladatot, miszerint próbálja beidomítani az én kis Borzoskámat, mikor a megoldás egyenesen megszólít engem. Kicsit csúnyán állnak a szemei, meg az is tutira biztos, hogy semmi keresnivalója itt, és fogalmam sincs, mi az a másnaposság, hiszen minden nap másnap van, a tegnaphoz képest~desu, de ez nem is fontos igaziból, hiszen izgi ötletem izgi alanyt kapott.
- Csodaszer, csodaszer... Hát, éppenséggel tudok egy csodaszert~desu! Surprised - pattanok fel a padról, amin üldögéltem, a papírokat pedig gondosan a hónom alá csapom. Bár ha elvenné, sem lenne probléma, kötve hiszem, hogy megértené a sok képletből, hogy micsodi is van ráírva. Hiszen egészen biztosan nem a mi osztagunkba való.
- De... csak egy feltétellel. Surprised Segítened kell nekem egy kísérletben! *.* Ne aggódj, nem veszélyes... annyira. Surprised Yamakida Tsuki Leiko~desu, a biológiai, genetikai és reiatsu technológiai részleg vezetője. ^3^ - mutatkozom be neki, bár az ő neve annyira igazándiból nem fontos. Majd kutyulok neki egy kis nitroglicerint, az elég csodás tud lenni, amikor felrobban. *3*

______________

Az osztag kertje - Page 2 Pink-heart
pretty in pink
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hidetada Nishigami
11. Osztag
11. Osztag
Hidetada Nishigami

Male
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 147
Age : 47
Tartózkodási hely : Valamelyik kocsma, esetleg otthon iszom
Registration date : 2013. Jan. 09.
Hírnév : 10

Karakterinformáció
Rang: Alkoholista tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te13400/15000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (13400/15000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptyHétf. Márc. 04, 2013 5:59 am

~~ Nishigami a 12. osztagnál, avagy egy másnapos dög látogatása a nagyokosoknál ~~
Miután megláttam, hogy a tudós, amelyet „elkaptam” egy gyerek, erősen magamba roskadtam. Hogy lehetek ilyen balszerencsés, itt vagyok több mint száz hihetetlenül okos személy között, erre kit kapok el, egy kölyköt. Lehet ez az Isten egyik jelzése volna, hogy menjek vissza a kocsmába s igyak még. Vagy azt akarta ezzel a tudtomra adni, hogy szenvedjem el ezt a szörnyű érzést magányosan, mindenféle enyhítő szer nélkül. Lehet, hogy ha most végigkínlódom ezt az egész szörnyűséget, akkor az éjjel milliószor jobban érezhetem majd magam. Rengeteg gondolat őrlődött a fejemben, a körül, hogy miért áldhatott meg az ég pont ezzel a „hőssel”, s hogy ennek a találkozásnak, miféle beláthatatlan következményei lehetnek. Vajon pedofilt kiáltva fog segítséget hívni, vagy megfenyeget azzal, hogy ha nem kap cukorkát, akkor sírni fog. Egyik sem jobb lehetőség, mint a másik, már csak azért, mert ha félreértik a helyzetünket, valószínű, hogy jó ideig nem jutnék semmiféle piához, azt pedig bizony nem élném túl, így jobb lesz vigyázni.
Így hát el is engedtem az apróságot, s úgy vártam kegyetlen válaszát ártatlan kérdésemre. A leányzó szemében láttam felcsillanni valami ördögit, amiért készen álltam bármikor ugrani az első kellemetlen szóra. Már ha lábaim egyáltalán engedelmeskednek majd a parancsomra. Mikor azonban meghallottam a kicsike reakcióját az én szememben is fény csillant. Bár egy józanabbik felem azt súgta, hogy itt van valami fondorlatosság, a kevésbé labilis énem olyan együgyű s hiszékeny volt, hogy képes volt, minden bizalmát ebbe a csöppségbe helyezni.
Mikor a lány a feltételét is megemlítette az eszesebb énem egyre jobban ellenkezte a tervemet, azonban sikerült avval meggyőznöm önmagam, hogy nincs más lehetőségem. Ez persze nem volt igaz, hisz itt voltam a Tiszta Lelkek Városának legnagyobb tudói között, azonban nem éreztem magamban sem spirituszt, sem bármi egyebet, hogy még valakivel diskurálást kezdeményezzek. S valószínű, az is, hogy bárki mást szólítanék le, olyan fejmosást kapnék, amiért kirúgnának a 13 őrosztagból, ami azért nem esne jól, mert ilyen módon, könnyebben, olcsóbban, s ami még fontosabb több italhoz tudok jutni.
Miután a kis hölgy bemutatkozott, s evvel illemben igen csak bealázott, én is bemutatkoztam, hogy mégse ássam el magamat a szememben. Bár igaz, hogy így is a sárga föld alatt tartózkodtam, de jobb, ha ezt rajtam kívül senki nem sejti.
- Az én nevem, Hide-ta-da Nishiga-gami, illetve, Nishigami! – Nem azért szótagoltam a nevem, hogy megértse a leány, hanem mert másképp egyszerűen nem tudtam kiejteni. Amiért igen csak tovább süllyedtem, emiatt pedig nehezemre esett, tovább beszélnem magamról, ám nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy megmentőmnek egy ilyen gyatra bemutatkozást nyújtsak. – A hatodik osztag tisztje. – Szerettem volna mondani magamról, valami csodálatosat, de egyrészt nem jutott eszembe, másrészt a szám, s a gyomrom együtt ellenezte a további beszédet.
Miután már ilyen remekül sikerült magam feleletre késztetni, ideje lett volna, valami tiszteletre méltóbb test pozíciót is felvenni. Próbáltam agyamat s szívemet rávenni a kemény munkára, hogy egyrészt minden végtagomba jusson vér, s energia, hogy képessé váljak mozgatni azokat. Az agyam pedig azért kellett, hogy mozgáskoordinációm, olyan legyen, mint egy emberé, s ne egy reumás csigáé. Miután pedig könyörgéseim meghallgatták az említetek lábaim kezdtek kiegyenesedni, majd a hátam, s a kezem is sajátoménak éreztem. Így hát, felegyenesedtem, aminek hála már sokkal inkább tűntem egy valódi embernek, semmint egy roncstömegre. S így már sokkal kevésbé éreztem magam szánalomra méltónak, ami magamtól elég nagy szó. Így hát, mivel már sokkal kellemesebben éreztem magam, egy mosolyt is arcomra erőltetem.
Miután pedig már ilyen jól sikerült rehabilitálnom magamat, néhány mondatot is kipréseltem magamat.
- Egyébként, kedves kisasszonyom, megtudhatom, hogy mégis miféle kísérletről van szó? – Kérdeztem rá végül a feltételének részleteire. Biztos valami apró-cseprő dologról van szó, a háziállatát kell megtalálni vagy megetetni, esetleg ritka cukorkát kell neki beszerezni, vagy hasonló. Türelmesen vártam, amíg az apróság összeszedi gondolatait, s szavakká formálja őket.
Miközben pedig várakoztam, észrevettem, hogy egyre több szempár akad meg a kettősünkön. Sejtetem én, hogy feltűnő leszek ilyen állapotomban, s néhány tudós gyanakodva fog rám tekinteni, ám az, hogy az egyik legifjabb zsenit szólítottam le, azzal járt, hogy hatásom bizony hatványozódott. Ez a közérzet pedig ismét csak elgyengített, ami miután épphogy sikerült felépülnöm, nemigen kellett volna ilyen hamar visszaesnem.
- Ó, egyébként nem tudnánk valami kevésbé népes helyre menni? – Kérdeztem egy kissé torz mosoly kíséretében.



A hozzászólást Hidetada Nishigami összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Jún. 17, 2013 11:58 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamakida Tsuki Leiko
12. Osztag
12. Osztag
Yamakida Tsuki Leiko

Hozzászólások száma : 28
Registration date : 2011. Aug. 15.
Hírnév : 13

Karakterinformáció
Rang: 6. tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te6000/15000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (6000/15000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptyPént. Május 31, 2013 8:42 am

Borzoska kalandja a másnapossal

A tervem nagyszerű, majdnem olyan nagyszerű, mint én, no persze annyira nagyszerű nem lehet, mint én, mivel csak egy terv, én pedig egy megvalósított csoda vagyok, és már a feltételezés is sértő! Surprised Ennél már csak az lenne emgalázó, ha a szépségversenyen különdíjas lennék, de természetesen én lettem a szépségkirálynő a gyerekszépségversenyen, amire még a mami vitt el engem. *.* Imádtam nagyon, hiszen az egész világ körülöttem forgott, szóval elmondhattam magamról, hogy a fizika törvényei csakis az én kedvemért változtak meg~deeesu! *-*
- Nishigami? Surprised - csodálkozok rá a nevére. Az anyu párjának a kedvenc műsoraiban szoktak olyan szóvicceket mondani, amik egyenértékűek az ő nevével, meg a hivatásával. Persze igazából nem is viccesek, ahogyan Masato-san sem vicces, csak gazdag, és attól még utálom, de legalább mindig van valaki, aki megveszi nekem a legújabb barbikat. Persze sokkal jobban örülök neki, hogy ha aputól kapom meg őket, de a múltkor már rám szólt, hogy ne vásároljak annyit feleslegesen. T.T Persze ha leszokna a dohányzásról, máris sokkal több pénze lenne, amit elkölthet mindenféle ruhára meg hasonklókra, csak az apu nem olyan okos, mint én, meg nem is olyan szép, így hát nem tudja~desu. Surprised
Leülök szépen egy padra, és a pinki mappámból előveszek egy papírt, amit a kolibris tollammal kezdek el töltögetni. Semmi komoly, csak egy általános szerződés, hogy a szakszervezetisek ne tudjanak eldádázni... Surprised Okos vagyok ám, Yukko-chan~desutól tanultam! *>* Mindig megmondja, hogy a kísérleti alanyokkal óvatosan, és mindig irassunk velük alá beleeegyező, valamint titoktartási szerződést, a saját érdekünkben, így ha esetleg meg találnak halni, akkor nem a mi hibánk lesz, hogy az önkéntes munkában életüket vesztették. Surprised Bár kétlem, hogy Borzoska életveszélyes lenne, én magam idomítottam...vagyis azt hiszem, talán sikerrel jártam. Remélem. o_O'
- Itt és itt írd alá a szerződést~desu. ^.^ - iratom vele alá a titoktartásit, és a beleegyező nyilatkozatot, természetesen kártérítés nem jár érte. Meg aztán, ha kell neki a nitroglicerin - azt hiszem, úgy emlékszem, azt kért~desu - , akkor biztosan szót fog fogadni nekem. ^.^
Indulok is tova, miután elraktam a papírokat, s a kert egy elkerített részéhez vezetem Nishigami-sant. Valamiért elektromos kerítés vesz körbe egy részt, a terep túlsó vége pedig a falhoz ér, ahol egy ajtó látható, azonban kilincs nincs rajta. Köpenyem zsebéből előkapom a hatalmas távvezénylőt, amivel majd a dolgokat irányítom, amikre szükségünk lesz, valamint Nishigaminak adok egy fülest és egy mikrofont, hogy mindenképpen hallja majd, amit mondok. Én magam is felveszek egy hasonlót, csak az enyém rózsaszín, majd mosolyogva elkobzom tőle a fegyverét, ha van nála, s a kerítésen túlra megyek, s ismertetem vele a feladatot.
- Alany 01, integrálási fázis első próbája. Feladatod nem más lesz, mint játszani a kutatásommal, Borzoskával. Surprised - szerintem elég egyszerű. Élje túl, és még érezze is jól magát. ^.^ Ha az ismerkedés megvolt, majd játékokat is kap, aztán arra is beidomíttatom a kutyust, hogy odahozza nekem a sminkkészletem. *.* Megnyomom a nagy piros gombot a távirányítón, az ajtó pedig kinyílik, ami mögött ott liheg a két méter magas, és másfél méter széles hollowpincsi, Borzoska. *.* A nyakán rózsaszín nyakörv, rajta szivecskés bilétával hirdeti nevét, a nyakörv pedig személyes legújabb találmányom. Remélem, sikerrel járok. *>*

______________

Az osztag kertje - Page 2 Pink-heart
pretty in pink
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hidetada Nishigami
11. Osztag
11. Osztag
Hidetada Nishigami

Male
Capricorn Pig
Hozzászólások száma : 147
Age : 47
Tartózkodási hely : Valamelyik kocsma, esetleg otthon iszom
Registration date : 2013. Jan. 09.
Hírnév : 10

Karakterinformáció
Rang: Alkoholista tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te13400/15000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (13400/15000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptyCsüt. Jún. 20, 2013 10:55 pm

~~ Nishigami a 12. osztagnál, avagy egy másnapos dög látogatása a nagyokosoknál ~~
Miközben a kislánnyal társalogtam felnéztem az égre, s láttam a felettünk gyülekező fekete felhőket. Vihar közeledett, ami mindig rossz előjel, talán mégse kéne belemennem a túlságosan tisztázatlan körülményű dologba. Lehet, hogy kutyák elé fog vetni, vagy elvonóra visz majd az aprócska leányzó! De végtére is, ha így tenne, sem lenne komolyabb probléma, hisz előbb szoktatom rá én őket az italra, minthogy ők megfosszanak kedvenc foglalkozásomtól! Razz
Az ifjú hölgy egy papírost nyomott az orrom alá. A betűk, amelyek rajta voltak elkezdtek összeolvadni. Végül egyetlen szóvá alakultak, méghozzá, azé, amelyik képes elindítani minden agysejtem. A nagy félkövérrel írt „sör” alatt pedig, egy aláírható rész, amely „Az átvevő aláírása” szöveggel volt fémjelezve. Ilyen dolgok mellett pedig egy fél másodpercig sem tétováztam, remegő kezemmel aláfirkantottam a nevem. Néhol kicsit lejjebb, vagy feljebb, de semmiképpen sem egyenesen állott ott a nevem. Azonban ez mit sem számít, hiszen már ott volt!
Mikor már késő volt, akkor jöttem rá, hogy én nem is erre akartam szerződni. A fejembe törő fájdalom miatt azonnal odanyúltam, s dörzsölgetni kezdtem azt. Az erős hányinger érzet miatt rögtön a szám elé kaptam a kezem, s böfögtem egy aprócskát. Csak reméltem, hogy az apró hölgy nem vette észre, s nem ítél el eme kellemetlen baleset miatt. Miközben pedig én még mindig magammal voltam elfoglalkozva az alacsony termetű „főnököm” már útnak is indult.
A környezet számomra túlontúl bonyolultnak bizonyult, ahhoz hogy ne kezdjen el tőle azonnal felforrni az agyam, s sajogni minden egyéb részem. Érthetetlenül nehezen jöttem rá, hogy a legjobb az lesz, ha csak az előttem haladó kislányt figyelem, aki meglehetősen otthonosan mozgott errefelé.
Rettentően rossz állapotban lévő szemeim alig vették ki, hogy a lány mit is csinál. Valamiféle távvezérlő segítségével kinyitott egy ajtót, amin be is haladtunk. Minden bizonnyal az apróság birodalma lehetett a helység, hisz rajta kívül senki sem volt itt. Furcsa érzéssel töltött el, hogy egy efféle csöppséggel vagyok egy szobában. No, nem mintha valamiféle perverz, vagy erőszakos gondolatom támadt volna, ám ha mindenkit ilyen könnyedén kezel, egy napon nagyon megjárhatja túlzott bizalmát.
Egy fülhallgatót és mikrofont adott nekem, s ő is viselt hasonlót, annyi különbséggel hogy az övéinek a színe tetőzte az egyébként is erős rosszullétemet. Ismét a számhoz kaptam mindkét kezem, s próbáltam visszanyomni az kifelé törekvő étkeket, s italokat. Miközben pedig így tettem, a leányzó elvette az egyenruhámhoz elengedhetetlenül hozzátartozó kardomat. Nem mintha egyébként annyira kedvelném az erőszak eme forrását, s éppen ezért nem is zavart az elkobzása.
Miután minden előkészületet megtett, engem egy elzárt szobába lökött. Ahogy körbetekintettem az első, amit észrevettem, hogy egyedül vagyok, vészesen egyedül. Sosem szerettem egyedül lenni, mindig szerettem legalább hármasban maradni két jó korsó sörrel. Bár az ő társaságuk nem szólal meg, vagy kezd el táncolni, még is számomra sokkal szórakoztatóbban hatnak, mint akik az említettekre képesek.
Kínzó egyedüllétemet egy hang szakította félbe. Először nem tudtam, mire véljem az „Alany 01” megnevezést, azonban még mielőtt túltehettem volna magam rajta, egy sokkal fenyegetőbb jelenség jelent meg. A velem szemben feltűnő irdatlanul termetes kutyaszerű lény sokkal inkább foglalkoztatott, mint az előző apróság. Szájából az ilyenkor sablonos nyál csorgott le.
Ha nem minden elfogyasztott ital, s étel kifelé tartott volna belőlem, bizony isten magam alá csinálok. Azonban a lény nem volt oly’ visszataszító, hogy azonnal összehányjam magam tőle. Sokkal undorítóbb dolgokhoz vagyok szokva, ez azokhoz képest semmiség. A dög közelíteni kezdett felém, én pedig hátrálni szerettem volna, ám nem sikerült. A lábaim nem engedelmeskedtek nekem. Nem hiszem, hogy azért mert túlságosan féltem, s nem is azért mert nem voltam hozzá elég éber. Sokkal inkább a kettő együtt eredményezte bamba ábrázatom.


______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamakida Tsuki Reiko
12. Osztag
12. Osztag
Yamakida Tsuki Reiko

Female
Hozzászólások száma : 72
Registration date : 2010. Aug. 13.
Hírnév : 34

Karakterinformáció
Rang: 6. tiszt
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Az osztag kertje - Page 2 Cl0te6000/15000Az osztag kertje - Page 2 29y5sib  (6000/15000)

Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 EmptySzomb. Ápr. 26, 2014 8:31 am

Borzska kalandjai a másnapossal

Izgatottan indulok el a tesztlabor felé. Még jó, hogy találtam egy balekot, aki önként részt vesz a kísérletben. *-* Persze a papírt, amit aláirattam vele, s tartalmazza, hogy az osztagot, s engem nem vonhat kártérítésre vagy bárminemű felelősségre, valamint esetleges személyi sérülés, vagy halál esetén minden felelősség ráhárul, mint önkéntesre, azonnal el is faxolom a hadnagyi irodába, meg a kapitányiba is, hogy nekik is meglegyen a példány. A kísérletet így teljes nyugalommal kezdhetem el. ^.^ Ha sikeres lesz, az alany pedig élve marad, ráadásul egy darabban, akkor hatalmas előrelépést sikerül megtennem a tudomány következő lépcsőfokán. Ha pedig nem, és az alany #1 elhalálozik, akkor az egy szükséges áldozat lesz a tudomány oltárán. ^.^
- Jól van, eddig nagyon jó. – mosolygok rá a biztonsági kerítés és sáv mögött. Ide már nem tud kijutni a lidérc. Már csak azért sem, mert ha a kerítést elhagyja, akkor a nyakörvén keresztül elektromos áram fogja sokkolni. Ha pedig ennek ellenére is tovább merészkedik, amint kilép a biztonsági sávból, a nyakörv egyszerűen hamuvá égeti. Őszintén szólva nem örülnék neki, hiszen nem könnyű ám kísérleti hollowokat szerezni. Ugyan folyamatos az utánpótlás~desu, ezen lidércek nagy része selejt, nem alkalmas az én projectem megvalósításához. Ugyanis nekem csupán a C típusú lidércek ezen alakja teszi lehetővé, hogy biológiai működési rendszerüket egyszerűen ellenük fordíthassam, végül pedig reishijüket áramlásukon keresztül ellentétes pólusúvá változtassam anélkül, hogy megtagadnám tőle a hollow létet, és megtisztítanám a lelküket. Így ugyanis sokkal többet fognak érni nekünk, shinigamiknak. ^^
A nyálzó, hatalmas szörnyeteg kedvesen vicsorít rá az alanyra. Egy pillanatra megijedek, hogy valami baj lesz, hiszen gonosz kis szemeiben egyáltalán nem látom az empátiát. T.T Hangos morgása miatt még a lábam alatt is mozog picit a föld, s szinte idáig érzem a lehetetét. Még szerencse, hogy van a laborban légtisztító. >.< Végül aztán pánikra nem lesz semmiféle okocska-mokocska, a kezdeti barátságtalanság hamar javulni kezd. A morgás abbamarad, s ugyan készenlétben áll Borzoska, nem mutatja tényleges támadó szándékát. Azonban határozottan, mereven figyeli a shinigamit.
- Most hajolj előre kicsit. A két kezedet pedig nyújtsd ki felé, és mutasd meg neki a tenyeredet, hogy üres, nincs nálad semmi. Biztosítsd őt jószándékodról. =^.^= – hiszen csak meg kell mutatnia neki, hogy ő csak játszani akar vele. *-* A játék pedig csudijó dolog. Én is szívesen játszanék már Borzoskával. De nem lehet. Mert még nincs biztosíték arra, hogy egyszer csak le nem akarja harapni a fejemet.
Ha a shinigami eleget tesz az utasításomnak, látszólag mindenféle fenyegetés elmúlik. Borzoska lassan odalép hozzá, hatalmas nózijával pedig megszimatolja a tesztalany kezét. Bár én nem veszem észre, hogy valami olyat szagol le róla, ami nem tetszik neki. Elvégre az alkoholnak fujjos a szaga.
- Most pedig simogasd meg szépen. ^.^ – szólok bele a mikrofonba, és adom ki az utasítást. Ha megteszi, akkor veszek fél percnyi időt arra, hogy egy papíron Borzoska viselkedésével kapcsolatban kipipáljak néhány rublikát, meg kiikszeljem pár másikat. Aztán újra megfogom a távirányítót, s meghúzok rajta egy picike kis karocskát.
- Most következzen az idomítási fázis. *-* Néhány kutyakekszet kapsz. A feladatod, hogy tanítsd meg Borzoskát az Ül! parancsra. *-* – miután meghúztam a kart, a tesztalany 01 mellett kiemelkedik a földből egy támasz szerűség, aminek a tetején egy kicsi, kék alapon rózsaszín pöttyös masnival átkötött csomag található. Ha kibonjta, akkor kutyakekszet talál benne, ami tulajdonképpen reishiből készült. Egyfajta vegakaja a kísérleti hollowok körében. Azzal a különbséggel, hogy ez – az ő szájízük szerint – még finom is. Vannak olyan kísérleti lidércek, akik ölni tudnának egy-egy ilyen falatért. Szó szerint. ^.^


______________

Az osztag kertje - Page 2 Tsuki
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




Az osztag kertje - Page 2 _
TémanyitásTárgy: Re: Az osztag kertje   Az osztag kertje - Page 2 Empty

Vissza az elejére Go down
 

Az osztag kertje

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Soul Society :: Seireitei és környéke ::   :: 12. Osztag-