Néhány hónapnak el kellett telnie az osztagváltásom óta, hogy a hadnaggyal találkozhassak, a mai napon valamiért szüksége van rám a laboratóriumban. Nem tudom, hogy csak egy bemutatkozást vár-e, vagy valami segítséget akar ott tőlem, de különösebben nem is töröm rajta a fejem, egyszerűen csak megyek.
Túlzottan sok dolgom nincs a laborban, az eddigi találmányaim nem igazán jutottak el a kivitelezés fázisába, és különben is mechanikával foglalkozom mindig, ahhoz pedig nem igazán kellenek laboratóriumi körülmények. Kicsit sokáig tart a beléptetés, úgyhogy ha nem feltétlenül kell ide jönnöm, nem vesztegetem az időmet itt.
Nem ismerem még látásból sem a hadnagyunkat, csak annyit tudok róla, hogy valami nemes-féle ő is, mint az első osztag hadnagya, de különösebb szóbeszédek nincsenek róla, meg amúgy sem szeretek szóbeszédek alapján megítélni senkit. Megkapja tőlem a hadnagyi rangjáért járó tiszteletet, azután eldöntöm, hogy érdemel-e többet. A császári hadseregben is találkoztam idiótákkal, akik magasabb rendfokozatban voltak nálam, előttük is éppen úgy tisztelegtem, mint a kompetens tisztek előtt, azután rendszerint eltávolították őket a pozíciójukból, vagy széttépte őket valami jenki fegyver, ez a két eshetőség állt fent idióta tiszteknek a japán hadseregben.
A beléptetés ezúttal viszonylag gyorsan halad, csak a laborhoz tartozó védőfelszereléseket kell felvennem, azután megcélzom azt a szintet, ahová hívtak. Egy kicsit talán tényleg kíváncsi vagyok, mit akarhat a hadnagy, de igaz ami igaz, idegessé azért nem tesz. Nem vagyok karrierista, úgyhogy különösebben nem oszt, nem szoroz a hadnagy első benyomása rólam. Ha érdekelne, hogy milyen rangom van, az első osztagban elég gyorsan feljebb jutottam volna a ranglétrán, ebből a szempontból, most hátrányosabb helyzetben vagyok.
A hadnagyod viszonylag gyorsan felismerem a karszalagjáról, és rögtön oda is megyek hozzá, és enyhén meghajtom felé a fejem.
- Hivatott, Kamioka hadnagy?- első ránézésre, viszonylag karizmatikus tisztnek tűnik, amilyennek egy hadnagynak lennie kell, de persze, nem a külseje számít, hanem a szavai, a viselkedése.

A laboratóriumban éppen szokásos munkámat végzem, vagyis most éppen nem mert némi papírmunkát végzek. Nem szeretnék elmaradni vele, így a jelentések átnézésével, javításával és hitelesítésével foglalkozom. Persze kizárólag azon jelentések esetében, amelyet nem a kapitányhoz kell küldeni, hasonló eljárás céljából. Az utolsó előtti papírhalmot készülök lepecsételt borítékba helyezni, hogy később az archívumban könnyebb legyen elrakni, illetve szükség esetén előkotorni, amikor egy férfi hangja üti meg a fülemet. Felpillantok ültemből és shinigamit pillantok meg. nem kell sokat érdeklődnöm, hogy eldöntsem ki is érkezett hozzám, hiszen én magam hívattam az újoncot. Pontosabban az osztagunknál újonc. A kapitány elbeszélése alapján, korábban már szolgált az 1. osztagnál. 
- Örvendek a találkozásnak, Hida Tetsuya. A nevem Kamioka Shinrou, a Junibantai hadnagya vagyok. A kapitány azonban ezt már valószínűleg említette. 
 Mondom, majd kezet nyújtok s ha elfogadja, egy határozott kézszorításban lehet része. A kézfogás után, a papírokat elrakom az asztalról, majd előveszek egy aktát. Kinyitom, majd belepillantok s egyből ki is szúrom a szükséges információt, ennek ellenére a férfire pillantok, majd kérdést intézek hozzá. Az elkövetkezendő kérdések, csak a szokásos körök lefutására utalnak. 
- Amint látom, az Első Osztagtól jött át hozzánk. Az akadémiai eredményei, alapján szép karriert futhatott volna be, akár az Egyeseknél is. Mi az oka, hogy átjött a Kutatási és Fejlesztésiekhez? 
Kérdésemre adott válaszát figyelmesen hallgatom, de a véleményem egyelőre nem ül ki az arcomra. Rezzenéstelen szempárral figyelem. Miután megkaptam a választ, nem kell sokat várakoznia, hamar érkezik a következő kérdés. 
- Köszönöm a válaszát, de nem akarom fölöslegesen húzni az idejét. Legyen szíves foglaljon helyet. Biztosan talál egy üres forgószéket. Van gyakorlata az Iremono használatában? 
Amennyiben a válasza a nem, az asztal fiókjából kiveszem az első ránézésre tojásgránát alakú tárgyat és könnyedén a férfi felé dobom, mintha labda lenne. 
- Törhetetlen, bizonyos ideig a reiatsu alapú képességek és támadások ellen is kitart. Az oldalán talál egy gombot, ha megnyomja, akkor aktiválja. Begyűjti a környezetben fellelhető reiatsu részecskéket, majd elemzi azokat. Az elemzése, egyelőre roppant bugyuta. Mindössze arra képes, hogy beazonosítja a felszedett részecskék alapján, a forrás fajtáját. Ezen kívül, amint látja, elő kell szedni, meg kell nyomni a gombot ... tehát körülményes a használata. Egy praktikusabb, gyorsabb működésű, okosabb darabon dolgozom. A tervek szerint, egy emlékező protokollt, barát-ellenség felismerő funkciót, valamint reiatsu számlálót fog kapni. Az adatokat pedig, akár azonnal elő lehet majd hívni, még a csatatéren is. A mérete nem fog túlzottan változni s egyelőre elméletben a modern headsetekhez hasonló kinézete lesz. Íme. 
Azzal Tetsuya elé tolom az általam rajzolt vázlatokat. A high-tech Iremonot, igyekeztem a lehető legjobban ábrázolni. Bár egyelőre, csak az elképzelések vannak meg róla. Minden bizonnyal lehet majd finomítani, fejleszteni. 
- Remélem sejti, hogy mennyire megkönnyítené az osztagunk tagjai számára, az adatgyűjtést. A fejlesztés lényege azonban sokkal inkább az egész Gotei 13 munkáját segítené elő. Legalábbis ezek a jövőbeli terveim. Azt szeretném, ha a segítségemre lenne ebben a munkában. Nem csak a készülék elkészítése fölött kell majd görnyednünk. Terepmunkára is számíthatunk, ha el akarjuk készíteni a prototípust. Nos, érdekli a lehetőség?