Egy szép napon a két kapitány úgy döntött, hogy elmennek edzeni egy elhagyott területre...
Tehát Hanae vs. Miroku, bár a vs. nem pontos kifejezés.

A reggeli teám után felkapva Ryujin-t a megbeszélt edzőterepre indultam. EGész gyorsan megérkeztem a kijelölt helyszínre.
~Tényleg megfelel ez a hely, mivel több km-s körzetben senki sincs. Még a bankait is gyakorolhatjuk ha arra kerül sor.- gondolkoztam miközben oda shunpoztam az egyik fához. Miután földet értem leültem a fa tövébe.
-Amíg a kapitány nem jön pihenek kicsit.- mondtam majd kényelmesen elhelyezkedtem és úgy vártam Hanae-t. Kb. 10 perc múlva megérkezett.
-Jó napot Kawazoe kapitány! ^^- üdvözöltem miközben felkeltem.
~Na végre kezdhetjük, már majdnem bealudtam.- vakartam meg a tarkómat majd előhúztam Ryujint.
-Akkor kezdhetjük a harcot?- kérdeztem

Éppen vacsoráztam mikor pokollepkét kaptam.
-Csak nem egy új küldetés? -kezdtem volna elpakolni hogy induljak.
Ám az üzenet egész másról szólt. Shishi Miroku a kidoushou kaptánya hívott egy közös edzésre.
-Nahát! Ez jól hangzik. Mit gondolsz Yamazakura? -fordultam az ágyam mellett az állványán békésen pihenő zanpakutoumhoz.
-Tudod hogy ha szeretnéd én veled tartok. A társad vagyok. De bevallom tényleg nem ártana egy kis gyakorlás.
-Akkor ezt el is döntöttük. -küldtem vissza mosolyogva a pokollepkét a válasszal.

Másnap reggel miután felébredtem, gyorsan összekészülődtem és egy nyugodt reggeli után el is indultam a megbeszélt helyre.
-A reggeli megalapozza az ember napját, nem lehet csak úgy elkapkodni. -néztem rá az órára de még nem voltam késésben.
Egy kellemes reggeli séta után a Seireiteiben meg is érkeztem, és megláttam egy egyik fa alatt pihenő Mirokut.
-Jó napot Kawazoe kapitány! ^^ -üdvözölt
-Jó reggelt ^^
-Akkor kezdhetjük a harcot? -kérdzte
-Felőlem igen ^^ Yamazakura és én már készen állunk -húztam elő a hüvelyéből a zanpakutout. -Egyenlőre bemelegítésképp kezdjünk shikai nélkül, rendben?

-Felőlem igen ^^ Yamazakura és én már készen állunk- húzta elő a hüvelyéből a zanpakutot. -Egyenlőre bemelegítésképp kezdjünk shikai nélkül, rendben?- kérdezte
-Nekem megfelel ^^.- feleltem
~Készen állsz Ryujin? Sárkány a sárkány ellen?- vigyorogtam
>Természetesen mindenben támogatlak Miroku. De mint a nevemből kiderül az egyik legerősebb sárkány vagyok, de Yamazakura a srkányok között a gyógyító erejéről volt híres így a támadó erejét nem ismerem. De ne becsüld alá, hisz ő volt az egyik legerősebb sárkány és a használója se lehet gyenge hisz a lelke legerősebb része volt Yamazakura.- adott pár jó tanácsot Ryujin, de ekkor észhez kellett térnem mivel a kapitány egy shunpoval előttem jelent meg. Épp időben hárítottam a kardommal a csapást. A két penge mikor találkozott szikrákat szórt.
-Kapitány, ez gonosz volt. Kihasználta, hogy elbambultam. ^^.- mosolyodtam el majd egy kicsit erősebben nyomtam ellenfelem kardját, hogy amíg egyensúlyát veszti egy shunpoval hátrébb tudjak menni.
-Hadou 4: Byakurai.- mondtam mire egy villám hagyta el az ujjamat. Ezt kihasználva egy ugrással a levegőből támadtam.
>Ne siess Miroku, tudod jól: Lassan jársz, tovább élsz.- osztogatta az észt a Zanpakutom lelke.
~Persze Ryujin, én is ezt az alap elvet követem, de néha a gyorsasággal tudunk meglepetést okozni ellenfelünknek.- válaszoltam neki.
>Ebben igazad van, de a helyedbe oda figyelnék...- mondta miközben Hanae...

-Nekem megfelel ^^-bólintott, majd úgy tűnt elbambult kicsit. Én ezt kihasználva egy villámtámadást indítottam. Amit még épp idejében sikerült hárítania.
-Kapitány, ez gonosz volt. Kihasználta, hogy elbambultam. -mosolyodott el
-Harc közben egy pillanatig sem lankadhat a figyelmünk. Önnek nem tanították az akadémián? Ne higgye hogy minden ellenfele figyelmztetni fogja önt mielőtt támad. -sikeredett kicsit oktatósra a válaszom *De még emnnyire hogy nem* -gondoltam vissza sóhajtva a temérdek küldetésre amiben részem volt.
Majd kardjaink szikrázva váltak szét. Kicsit megbillent az egyensúlyom, ekkor Miroku hátrébb ugrott, és Byakurail támadt.
-Kidou mester persze hogy kidouval támad ^^ -mosolyodtam el- De nekem is van egy kettő a tarsolyomban.
Bakudou 39: Enkosen- engedtem el bal kezemmel a kardot, majd azt magam elé tartva egy kör alakú pajzs jelent meg, ami sikeresen hárította a villámot. Ám Mirokut egy pillanatra szem elől tévesztettem, de ekkor megláttam hogy a levegőből támad. A fejem fölé tartottam a kardom és úgy hárítottam a következő csapását. Majd ezután shunpot használva távolabb kerültem tőle, hogy legyen időm felkészülni a következő támadásra. Felmértem a helyzetét, majd egy újabb shunpoval fölé kerültem.
-Megint kezd elbambulni kapitány. -mondtam, majd folytattam- Hadou 31: Shakkahou

-Megint kezd elbambulni kapitány.- mondta, majd folytatta -Hadou 31: Shakkahou.- kiáltotta mire egy gömd hagyta el a kezét.
-Bakudou 81: Dankuu .- mondtam mire egy hatalmas pajzs jelent meg. -Bakudou 23: Tsuchi nan.- mondtam az elég népszerűtlen technika nevét mire kezek törtek elő a földből amik a kapitány bokáját vették célba.
-Kapitány csak nem elbambult.- kérdeztem egy gonosz vigyor kíséretében, de nem csevegtem tovább. Egy shunpoval Hanae mögött jelentem meg 5 méterrel ahol egy újabb kidout használtam.
-Bakudou 04: Hainawa.- mondtam kihasználva az időmet aminek hatására, persze ha sikerül a kapitány kezeit lélek energia kötél köti össze. Most shunpo nélkül rohamoztam meg a 13. osztag kapitányát. A támadás végén amit sikeresen hárított a kapitány hátrébb ugrottam.
-Ez az idióta köpeny mindig zavar, a kapitányoknak miért nem lehet egy egyszerű karszalag a rang jelzése mint a hadnagyoknak?- siránkoztam miközben levettem a hosszú ujjú fehér köpenyt.
-Én eléggé bevagyok melegedve... Jöhet a shikai?- kérdeztem majd miután a kapitány igennel válaszolt a levegőbe suhintottam egyet mire átalakult a zanpakutom. A kardomat és engem tüzes aura vett körül.
-Nem akarok súlyos sérülést, tehát megosztok valamit magával: Amihez hozá ér a Zanpakutom azt hamuvá égeti.- osztottam meg egy jelentős információt.
>Ezt miért árultad el?- kérdezte megdöbbenve a szellem
~Már mondtam az előbb.- feleltem, de eközben végig Hanae-n volt a szemem.

-Bakudou 81: Dankuu .- mondtam mire egy hatalmas pajzs jelent meg. -Bakudou 23: Tsuchi nan.- mondtam mire kezek törtek elő a földből amik a bokámat vették célba.
*Ez nem jó* -néztem le a felém tartó kezekre, és a másik irányból támadó kapitányra. *akkor jöjjön a szokásos kombinációm* -sóhajtottam hogy összeszedjem az erőmet és rendesen tudjak koncentrálni- *Hadou 50: Rei no kuron* -majd egy szívdobbanásnyi idő múlva- *Bakudou 70: Meimei Kamen*
És máris a klónom állt a helyemben, míg én láthatatlanul figyeltem. A kezek ugyan nem kapták el, de a kapitány kidouja összekötözte a klónom kezeit.
-Kapitány csak nem elbambult.- kérdezte egy gonosz vigyor kíséretében
A klón egyenlőre megkötözött kézzel állt vele szemben, és szabadulni próbált. Láttam hogy kicsit elbízza magát, látva hogy sikerült megbénítania. Ki is használta hogy megszabaduljon a kapitányi köpenyétől.
-Én eléggé be vagyok melegedve... Jöhet a shikai? Nem akarok súlyos sérülést, tehát megosztok valamit magával: Amihez hozzá ér a Zanpakutom azt hamuvá égeti. -közölte az információt.
-Észben fogom tartani kapitány- oldottam fel a kidout, miközben mögötte álltam és a kardomat a hátának szegeztem. Ő meglepődve tekintett a klón felé, ami épp abban a pillanatban oszlott köddé. Majd a feje felett átugorva ismét szembe kerültem vele és készültem lehívni a shikait.
-Az én zanpakutoumnak nincs ilyesmi képessége, de azért vigyázzon vele, mert ha sérülést ejt magán, azt könnyedén súlyosabbá tudja változtatni. -mondtam majd kitartva magam elé behunytam a szemem és a semmiből előtűnő sakurasziromeső után máris megjelentek a szárnyaim.
*Yamazakura innentől még jobban számítok rád*
*Érettem. Harcra fel Hanae*
Majd ismét támadóállásba helyezkedtem és vártam hogy ő is megmutassa shikaiát.

-Észben fogom tartani kapitány- oldotta fel a kidout, miközben mögöttem állt és a kardját a hátamnak szegezte. Meglepődve tekintettem a klón felé, ami épp abban a pillanatban oszlott köddé.
-Trükkös.- jegyeztem meg majd egy shunpoval mögötte jelentem meg és a nyakához szegeztem a kardom majd egy shunpoval vele szemben jelentem meg már shikai alakban lévő karddal. Két keresztvasa volt az egyik a markolattal közvetlenül a másik 6 cm-vel fentebb. Hatalmas mennyiségű tűz lobogott körülöttem ami lassan "rákúszott" a kardomra.
-Ohh milyen csini vagy ebben az alakban.- bókoltam neki jó kedvűen majd azt a látszatott keltettem, hogy ismét a zanpakutom lelkével beszélek mivel elbambultam.
-Muszáj a legerősebb támadásomat használnom ellene.- játszottam el azt, hogy Ryujinnel vitatkozom.
-Értem, hogy leleplezem a képességemet, de a többi támadást könnyen kivédheti.- szólaltam meg ismét hangosan.
>Jó terv Miroku! Azt hiszi ismeri képességeid határait és ráépít erre, de közben te ezt kihasználva győztes csapást mérsz rá.- dícsért meg a sárkánykirály.
~Ilyen ritkán van.~
>Mire célzol?- kérdezte kíváncsian.
~Megdícsértél.- mondtam miközben még mindig a kapitányt figyeltem nem-e támad, de nem támadott.
-Ozora!- kiáltottam mire egy láng penge, láng sarló indult el Hanae felé.
~Most kiderül van-e védekező technikája külön vagy a Bakudou 39: Enkosen-t kell-e használnia.- gondolkoztam

-Trükkös. -jegyezte meg, majd egy kitérőt téve a zanpakutoujával a nyakam körül, ő is lehívta a shikaiát.
Kicsit álmélkodva néztem ahogy a tűz először körbevonja majd a zanpakutouján összpontosul. Ebből a kapitány hirtelen jött bókja zökkentett ki.
-Ohh milyen csini vagy ebben az alakban. -jegyezte meg jókedvűen
-ÖÖ köszönöm. -mondtam meglepődve, és kicsit zavarban
Majd úgy láttam elkezdett vitatkozni a zanpakutoujával.
*Először bókol, most meg már a legerősebb támadását akarja bevetni? Vagy nem tanult semmit az akadémián...amit eléggé kétlek, látva hogy harci tapasztalata is van....vagy engem néz teljesen hülyének....de ha játszani akar akkor játsszunk.
Yamazakura, benne vagy hogy először nem adsz bele mindent? győzzük le a saját játékában.*

*Tudtam hogy rád számíthatok*
-Ozora!- kiáltotta el magát Miroku mire egy láng penge, láng sarló indult el felém.
Felugrottam a levegőbe és elkiáltottam magam
-Sakura no hana kaze *de csak finoman* <értetem> -küldtem a támadást Miroku lángsarlója felé, így a két támadás sikeresen kioltotta egymást, bár elég jelentős lökéshullám keletkezett ami hátrébbtaszított a levegőben. Majd még mindig a levegőben maradva újabb sakura no hana kaze támadást küldtem felé.

>Sikerült! Mostmér könnyen legyőzhetjük a lányt.- mondta Ryujin
~Nem! Nézd az arcát, mindent elárul. Rájött a kis trükkömre és egy egyszerű támadást használt.- mondtam. Ekkor Ryujin is tanulmányozni kezdte a lányt csak kicsit lentebb tévedt az arcánál.
>Hmm... Tényleg...- helyeselt miközben máshol járt az esze.
~Te idióta!- kiáltottam fujtattam dühösen.
>Én a helyedben arra a Sakura no Hana kezére vagy mire figyelnék.- mondta mire felpillantottam.
-Bakudou 39: Enkosen.- mondtam mire a védőfal hárította a támadást.
~Köszi a tanácsot, de a helyedben én is az arcát tanulmányoztam volna te perverz sárkány.- mondtam mogorván. Hirtelen egy shunpoval a kapitány előtt jelentem meg és felé csaptam. Hanae hárította a támadást, de én közben észre vétlenül megfoftam a kimonoját, nem húztam.
-Hadou 54: Haien.- mondtam mire meggyulladt a kimonója. Én egy shunpoval hátrébb mentem majd védekező állást vettem fel miközben reménykedtem, hogy nem ég hamuvá a kapitány.

A támadást kivédte és újabb rohamot indított. Shunpoval elém került megragadta a kimonómat és meggyújtotta.
-Hadou 54: Haien.- mondta, majd a fellángolt a haorim széle
Én ijedten ugrottam hátrébb és dobtam le magamról az égő ruhadarabot.
-Már meg ne haragudjon kapitány de szerettem azt a haorit.... -.- -mondtam kicsit sértődötten
-szólalt meg Yamazakura
*Egyenlőre semmi szükség rá, kérlek ne bosszantsd fel magad, inkább viszonozzuk valamivel ezt kedvességet* -néztem le a kapitányra.
Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve shunpoval előtte termettem és egy jól irányzott vágással kettéhasítottam az obiját.
-Ha a kapitány így, akkor én is... -mondtam durcásan, majd hátrébb ugorva egy újabb kidouval igyekeztem fárasztani.
-Hadou 63: Raikouhou -kántáltam el és reménykedtem hogy az öve elvesztése lefoglalja annyira hogy ne tudja rendesen hárítani a támadást.

*Ne türelmetlenkedj Yamazakura ^^ lesz még alkalmad harcolni vele úgy érzem*

-Ha a kapitány így, akkor én is... -mondta durcásan miközben ketté hasította az obimat.
-Héééé! Ha mellé ment volna! Ezt még megkapod.- mondtam miközben a kardom hüvelyén lévő selyem fonalat kiszedtem (amivel felkötöm a zanpakutom az oldalamra) és azzal pótoltam az övemet.
-Hadou 63: Raikouhou -kántálta el az igét.
-Nyugi már.- jelentem meg mögötte egy shunpoval még mindig a fonallal harcolva. Öröm volt nézni az értetlen arcát miközben az előző hadou irányába nézett.
-Na ez is kész.- húztam meg a fonalat. -Még szerencse, hogy nem rózsaszín hanem fekete.- mosolyogtam.
-Ryujin.- mondtam mire egy sárkányt formázott meg a tűz ami megtámadta a kapitányt. Eközben én mögötte jelentem meg és a kimonóját vettem célba késemmel amit mindig magamnál tartok. Azért még se akarom, hogy hamuvá égjen...
>Miroku ez lassan nem edzés lesz.- mondta nevetve a sárkány
~Te csak ne dumálj! Azt hittem te ezt élvezed mivel... hát, öhm.- mondtam. Ebből ő semmit sem értett, de nem érdekelt. Miután jó munkát végeztem eltettem a kést és egy shunpoval előtte jelentem meg, persze tisztes távolságban.
-Jó a kimonód.- nevettem tovább idegesítve őt.

*A fenébe hogy még így sem tudom eltalálni!* mérgelődtem, de ekkor ismét mögöttem jelent meg és újabb támadásba kezdett.
-Ryujin -kiáltotta majd pedig célba vett engem a tűzsárkánya.
-Bakudou 39: Enkosen -hárítottam ismét egy körpajzzsal, de Mirokunak kihasználta hogy le vagyok foglalva, így mögém kerülve elkezdte kidíszíteni a késével a kimonómat.
-Na azért ezt már nem kellene. -fordultam hátra amint épp hosszában végighasította a ruhám ujját. Ahogy hátrapördültem lendületből kapott is egy gyomrost a kardom markolatával. Így volt lehetőségem elugrani mellőle.
-Még szerencse hogy nem tudta tovább húzni a kést, mert akkor teljesen felszakadt volna a ruhám ujja -.- Azért kicsit kellemetlen lett volna ha csak úgy lefordul rólam a fél kimonófelső... -sóhajottam
-Kapitány egy végső bankai párbaj? -kérdeztem, majd miután láttam hogy felcsillant a szeme elkezdtem megidézni Yamazakurát.
*Tessék, most már eljött a te időd ^^*

*Ahogy gondolod Yamazakura* -mosolyogtam, majd felkiáltottam
-Ban-kai Ryuujin Yamazakura! -és egy újabb sakuraeső kíséretében megjelent az én kedves sárkányom. Pikkelyei csak úgy szikráztak a ragyogó közben már dél felé járó napsütésben.
-Remélem nincs kedved többet tiszteletlenkedni Hanaéval. -nézett Mirokura a sárkány szúrós szemekkel

-Ban-kai Ryuujin Yamazakura!- mondta és egy újabb sakuraeső kíséretében megjelent a kedves sárkánya. Pikkelyei csak úgy szikráztak a ragyogó közben már dél felé járó napsütésben.
-Remélem nincs kedved többet tiszteletlenkedni Hanaéval. -nézett rám a sárkány szúrós szemekkel.

-Ryujin, tehát ez lenne az a kellemetlen hüllő.- folytattam beszélgetésemet a zanpakutom lelkével tudomást se véve a sárkányról.
>Igen, de azért vigyázz. Könnyen feldühíthető.- mondta
~Szerinted mit fogok ki használni?- mosolyogtam amire ő is kivillantotta a fogát.
~Karáncsonyra veszek neked fogkefét jó?- kérdeztem mosolyogva amire a barátom csak egy csúnya nézéssel reagált.
-Mutassuk meg mi milyenek vagyunk a második szinten, benne vagy társam? Ban-Kai- mondtam unottan majd a tűz aura ami eddig körbe vett megnőtt. Hanae és sárkánya semmit sem láthatott ami azon belül történt. Én összeolvadtam a sárkányommal. Két szárnyam nőtt, a kétfejeimen pikkelyes bőr jelent meg amik karmokban végződtek, karmokkal ellátott lábaim nőttek és egy hegyes farkam.
-Tádámmmmm!- kiáltottam miközben újra a kardom köré ármalott a tűz.
-Ranpu Ryujin.- mondtam.
-Remélem nincs kedvetek többet tiszteletlenkedned Mirokuval velünk.- mondtuk egyszerre, de inkább Ryujin mély, félelmetes hangján beszéltünk. Eközben újra egy tűz örvény vett körül minket ami blokkol minden támadást ami kívülről jön, de belülről lehetett támadni.
~Ryujin együtt.- gondoltam majd a Hadou 63: Raikouhou-t használtuk az örvényből. Miközben áthatol a tüzes tornádón társult hozzá egy kis tűz amitől még erősebb lett. Mikor ez megvolt eloszlattuk az örvényt és fentebb repültünk.

Miroku is lehívta a bakaiát. Egy ideig nem láttunk semmit az őt körülvevő tűzburok miatt, de éreztük a felszabaduló lélekenergiát.
-Ez nem semmi, de nem okozhat gondot. -jegyezte meg Yamazakura
-Ha te mondod... -néztem rá kicsit kétkedve
-Tádámmmmm!Ranpu Ryujin.- mondta- Remélem nincs kedvetek többet tiszteletlenkedni Mirokuval, velünk
Ismét körbevette őket a tűzaura ami látszólag áthatolhatatlannak bizonyult. És az egyik pillanatban egy elég erősnek tűnő kidou hagyta el a burkot.
-Azt hiszitek ennyi elég lesz? -kérdezte Yamazakura, majd a támadás útjába állt elém és egy sakuraörvénnyel semlegesítette. A keletkező porfelhőtől nem sokat láttam, csak annyit hogy Mirkou feljebb repül.
-Gyere Hanae -fordult felém a sárkány
-Rendben. -bólintottam, majd felugorva a hátára utána repültünk. Hamar utol is értük és ismét szembe kerültünk egymással. Most mi indítottunk együttes támadást Yamazakurával.
-Sakura no hana kaze -suhintottam Yamazakura hátán állva, ő pedig egy sakuraörvénnyel támogatva indult egy támadás Miroku felé

-Sakura no hana kaze- suhintott Yamazakura hátán állva a sárkány pedig egy sakuraörvénnyel támogatva indult egy támadás felém.
>Figyelj Miroku!- szólított meg a testünkben Ryujin
~Mit szeretnél Ryujin?- kérdeztem
>Szerinted ez nem unalmas már?- kérdezte a sárkány.
~Szerintem is unalmas, de ezért húztad az időt?- kérdeztem
>NE sírjál már, megvédelek!- mondta mire egy újabb tűz falat emeltünk.
-Azt hiszitek ennyi elég lesz?- idéztük Yamazakura szavait. -Joukaku Enjou.- mondtuk egyszerre amire több tucat láng tört fel a talajból lézerszerűen. Bár merre próbáltak repülni utukat állta egy ilyen.
>Hogy is hívják azt a vén embert akitől ezt a technikát loptuk?- kérdezte a sárkány
~NE légy ilyen tiszteletlen Yamamoto ex-kapitánnyal és egyébként is ő tanította mivel tehetségesnek látott minket. Nem emlékszel?
>Tényleg- hagyta rám majd folytattuk a harcot. Hirtelen feldobtam a kardom a levegőbe és mind lát kezem edző partnerem és sárkánya felé tartottam amikben egy-egy kék gömb jelent meg.
- Hadou 73: Souren Soukatsui .- mondtam majd miközben tartottam a gömböket tüzet teremtettem abba így erősebb és gyorsabb lett. Mikor ez megvolt feléjük lőttem...

-Hát ez már nem igaz. Már kezd ebből nagyon elegem lenni. -fakadtam ki
-Megértelek és ugyanígy érzek.
-Azt hiszitek ennyi elég lesz?- idézte Yamazakura szavait. -Joukaku Enjou.- mondta amire több tucat láng tört fel a talajból lézerszerűen. Bár merre próbáltunk repülni Yamazakurával utunkat állta egy ilyen.
-Még Yamamoto-samától is tanult? Nahát ez meglepő... -döbbentem meg a támadást látva- Yamazakura ugye nem okoz gondot? Ideje lenne végre bekeményíteni. Eddig próbáltam a szintjéhez igazodni, de most már tényleg ideje lenni helyretenni az erőviszonyokat
-Azt hittem már sosem kérsz meg -csillant fel a szeme
Felordított, majd a felénk tartó tűzoszlopokat egytől egyig hatástalanította és villámsebesen haladtunk Miroku felé. Ahogy elérhető közelségbe kerültünk, én elrugaszkodtam Yamazakura hátáról és lecsaptam Mirokura.
*Mégsem hagyhatom hogy ilyen simán elverjenek, mégha ez csak egy edzés is. Látom hogy nem gyenge, de lélekenergiáját tekintve még nincs a saját maximumán. De ha fejlődik nagyon erős kapitány válhat belőle. Érzem benne az erőt és az elszántságot hozzá. De egyenlőre még nem áll azon a szinten* -vontam le a következtetést miközben kardom pengéje szélsebesen haladt a shinigami felé.

~Az idióta sárkány nélkül már győztünk volna.- mosolyogtam kínomban miközben villámgyorsan közeledtek. A végén Hanae elrugaszkodott a sárkányról és felém ugrott. Mikor már elég közel volt hozzám felém csapott.
~Itt az idő!- gondoltam majd a bal alkarommal hárítottam a támadást amiből vér spriccelt ki. Ezt követőn megfogtam a pengét, így a tenyeremből is vér folyt ki.
-Auhh ez fájt ^^.- mondtam majd magamhoz rántottam a kapitányt miközben jobb oldalról egy vágást indítottam el.
>Te aztán mindent megteszel a győzelemért Miroku!- mondta elismerően Ryujin
~Hát igyekszem.- mondtam miközben ellöktem magamtól Hanae kapitányt, a sárkány felé.
>Miért nem bontottad tovább a kimonoja ujját.- nevette el magát
~Át szoktad gondolni mit mondasz vagy csak kijönnek a szavak a szádból -.-"?- Ryujin elszégyelte magát, de mindkettőnknek ismét a harcra kellett figyelni.
-Ryujin!- kiáltottam mire az éppen a sárkányára ugró kapitány felé egy egész (tehát mint Yamazakura) tűzsárkány indult.
~Nem is tudtam, hogy ilyet is tudsz.- döbbentem meg.
>Azért, mert még ezt a támadást nem próbáltad bankaiban.- mondta Ryujin
-Mostmár hagyuk a technikákat inkább csak a tűz idézésével és manipulálásával harcoljunk. Tudod már nem maximum lélekenergiám van.- célozgattam arra, hogy nem sokára elfogyik.
>IGazad van!- mondta majd a penge körüli tűz nagyobb lett.
-Ozora!- mondtam majd egy tűz penge hagyta el ak ardot.
>Ez jó, ezt használhatjuk mivel kevés lélekenergiát emészt fel.

Hárította ugyan a támadást, de a penge megsebezte a karját. Még ezek árán is megragadta a kardom pengéjét, és maga felé húzva egy vágást indított felém. Szűk helyemnek köszönhetően, nem tudtam teljesen kikerülni, így a penge felhasította a kimonóm oldalát, és felkarcolta az oldalamat. Szerencsémre nem sikerült olyan mélyre a vágás, így nem vérzett olyan erősen. Ellökött magától, így egy pillanatra zuhanni kezdtem, de Yamazakura egyből ott termett mellettem és a hátára ugorhattam ismét.
-Köszönöm. -mondtam neki, miután elkapott.
Majd ekkor ismét egy Ryujin támadás következett. Egy hatalmas tűzsárkány indult meg felénk. Ám szorosan nyomában egy tűzpenge is.
-A sárkányt rádbízom! -ugrottam le ismét a hátáról, hogy hárítsam a tűzpengét. Folyamatos fáradásomnak köszönhető talán hogy ismét majdnem súrolt a lángpenge.
Yamazakura eközben kezelésbe vette a tűzsárkányt. Egymásnak rontottak. Yamazakura megragadta a nyakát, és próbálta szétoszlatni, nem törődött a közben őt égető tűzzel. Gyógyító képessége ugyan magára is kihat, de azért nem a végtelenségig. Mindenesetre elszántan hadakozott a tűzlénnyel míg és ismét a gazdája felé tartottam.
Mögé kerültem, újból készültem volna lecsapni, ám egy pillanat múlva egy shunpoval vele szemben jelentem meg és kinyújtottam a kezem.
-Szép harc volt kapitány. Javaslom egyezzünk ki döntetlenben.
-De Hanae? Ezt mire véljem? Ha igazán akarod, könnyedén legyőzhetted volna. -szólalt fel Yamazakura
-Ez nem erről szól -mosolyodtam el, és vártam hogy Miroku fogadja el az ajánlatot. *Meg amúgy is, nem érdemes felfedni minden erődet, míg nem az életed függ tőle...nem árt ha tudsz meglepetéseket okozni*

-Szép harc volt kapitány. Javaslom egyezzünk ki döntetlenben.- mondta Hanae.
-De Hanae? Ezt mire véljem? Ha igazán akarod, könnyedén legyőzhetted volna. -szólalt meg Yamazakura.
>Ezt te hagyod Miroku. Ez a sárkányok szégyene sérteget minket, nehogy beleegyezz Hanae javaslatába!- mondta dühösen Ryujin
~Te figyelsz arra a sárkányra? Én az első mondata után már rá se hederítettem- nevettem majd Hanae mellé shupoztam.
-Jó küzdelem volt kapitány! Majd valamikot megismételjük? Bár a ruhátlanítást kihagynám legközelebb.- mosolyogtam miközben egy shunpoval a haorimért mentem majd vissza a kapitányhoz.
~Ryujin, most legalább tudjuk, hogy még edzenünk kell.- mondtam a zanpakutom lelkének
-Öhm... Hanae! Így fogsz végig menni a utcákon?- mutattam a félig "kibontott" kimonójára.
-Ezt vedd fel ha gondolod.- nyújtottam oda a kapitány haorimat mivel szerencsére a Kidoushuu alakulat kapitányának más fajta van.
>De udvarias lettél Miroku.- kezdett el nevetni Ryujin miközben feloldottam a bankait és eltettem a zanpakutom.
~Te csak ne röhögj.- mondtam neki dühösen.

-Jó küzdelem volt kapitány! Majd valamikor megismételjük? Bár a ruhátlanítást kihagynám legközelebb. -mondta, majd felszedte a haoriját.
-nézett durcásan a szemembe a sárkány
*Emiatt most nem állsz szóba velem? Na ne csináld már. Vagy te is olyan felvágós akarsz lenni mint ők?*
Miközben beszélgettünk Miroku lépett oda hozzám.
-Öhm... Hanae! Így fogsz végig menni a utcákon?- mutatott az igencsak megtépázott kimonómra. -Ezt vedd fel ha gondolod.- nyújtotta oda a haoriját.
-Köszönöm Miroku, de a célnak megfelel még a sajátom is. -kaptam fel a földről, és kezdetem el nézegetni.- Szerencsére pont a másik ujja pörkölődött meg, mint amelyik kimonóujjam elszakadt. Meg aztán ahhoz mit szólnának, ha a te haoridban mászkálnék... -kaptam magamra az előbb szorongatott ruhadarabot. *Hát még ahhoz mit szólnának, ha tudnák a kis titkomat... ^^"" de jobb nem is belegondolni*
-Yamazakura -szóltam oda neki- Azt hiszem mára befejeztük. -tartottam ki a levegőbe a zanpakutoumat.
-Csak hívj ha kellek. -hajolt meg, majd szép lassan kezdett szertefoszlani, de azért még utoljára ejtett néhány szúrós pillantást Mirokura
*Ne húzd fel magad, én tudom hogy te vagy az erősebb* -mosolyogtam rá, amitől megenyhült a tekintete, majd teljesen eltűnt.
Én a hüvelyébe tettem a zanpakutoumat, majd megint Mirokuhoz fordultam.
-Akkor csak küld pokollepkét, ha szeretnél egy visszavágót. -mondtam mosolyogva, majd eltűntem. Shunpora váltva haladtam hazafelé, ahol az első dolgom az volt hogy lezuhanyozzak és kerítsek valami rendes ruhát.

Gratulálok Kawazoe Hanae, és Sishi Miroku kapitányok! ^^
Ajándékotok 1000-1000 lp.