Lanven Pályázata: Viszlát Las Noches

Tárgy: Lanven Pályázata: Viszlát Las Noches Hétf. Jún. 11, 2012 4:36 am

Lanven Alexander Stark, ez a neve annak az arrancarnak, akinek szíve csalódott a Las Nochesi elvárásokban. Egyetlen egy barátra talált csupán, és most tőle, és egész Las Nochestől búcsúzik. Sajnos semmi sem olyan egyszerű, mint azt ő elképzelte.

Lanven érzékeny búcsút vesz barátjától, az egyetlen arrancartól, akivel sikerült barátságot kötnie:
Búcsú

Azonban a búcsú nem minden. Lanven hamarosan megtapasztalja, hogy Las Nochest elhagyni nem olyan egyszerű, sőt. Eras Vanthor személyesen jár utána a kis csibésznek, és harcuk dönti el, hogy megy, vagy marad:
Eras vs Lanven a végső próba

Ugyan nagy nehezen visszanyeri az eszméletét, és megszökik, de még mindig fájdalmak kínozzák:

Ugyan ott vagyok, de még élek. Miért élek? Eras nem ölt meg? Érzem, hogy fáj mindenem. Mintha láz gyötörne. Azóta nem történt velem ilyen, mióta meghaltam. A fájdalom egyre erősebbé vált a fejemben, vagy is a fejemen.
- Mi a?!
Odakaptam a fülemhez, vagyis ahhoz a csonkhoz, ami marad belőle. Az átkozott levágta a fülem! A felismerés jobban fájt, mint az eddigi fájdalmak. Mi az ördögért tette? Miért nem ölt meg? Nem talált volna méltónak rá? A francba, erőt kell valahonnan merítenem, mert ha nem teszem itt pusztulok.
Felkeltem hát, és nagy nehezen elbicegtem az egyik falig, hogy támaszt nyerjek általa. Nehezen láttam, és szinte minden összemosódott. A legközelebbi lidércet magamhoz hívtam, és elnyeltem, mint ahogy azt a legtöbbször teszem az ilyen agyatlan ösztönlényekkel. Megváltás ez nekik, egy náluk sokkal erősebb valaminek lehetnek a részeik. A kis energia pluszból merített erővel felálltam, és rejtőzködésre adtam a fejem. A fájdalom nem múlt, de a fülemet, vagyis a helyét bekötöztem. Menedéket találtam egy barlangrendszer bejáratánál, és álomra hajtottam a fejem, hogy a szervezetem leküzdhesse a gyötrő lázat, fájdalmat, és illúziót.
Nem tudom hány napot aludtam át, de felkeltem, és sokkal jobban éreztem magam. Normálisan láttam, és nem fájt semmim, csak még a fülem helye zavart. A maszkom visszanőtt a helyére, de a hiányérzet megmaradt. Remélem azért vissza nő, vagy valami... Felálltam, és farkas éhes voltam. Be is kajáltam a gyenge kis lidércekből, elvégre őértük nem kár. Minél gyengébb, annál értéktelenebb. Az energiatartalékaimat felfrissítve megnyitottam a gargantát, és vártam, hogy most mi szól közbe. De nem történt semmi. Ideje volt hát, hogy elhagyjam ezt a vesztőhelyet. Az átjáró nyitva állt, és én átsétáltam rajta. Biztos vagyok benne, hogy még vissza térek ide. Az emberi világba átérve nem tudtam mihez kezdjek. Azt tudtam, hogy a jelenlétemet el kell rejtenem, különben azonnal megtámadnak a shinigamik. Kerestem hát egy hegyszerűséget, és belebújtam a gyomrába, amíg ki nem találom hogyan tovább.

Tárgy: Re: Lanven Pályázata: Viszlát Las Noches Szer. Jún. 13, 2012 9:16 pm

Üdvözlet!

Még mindig tartom magam ahhoz az állításomhoz, hogy sokkal nehezebben lehet arrancarként boldogulni Las Nochesen kívül, már csak játékostárs keresés szempontjából is, de erről már beszéltünk eleget, amikor engedélyt kértél LN elhagyásához. Mivel az engedélyed tőlem van, a kijátszásnak pedig vége, a pályázatodat ELFOGADOM, sikeresen elhagytad Las Nochest. Ezzel együtt 3 pont bónuszt is veszítesz, amit a pontozósdiban kell bejelentened.