HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Karakura Town utcái

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 9 ... 15, 16, 17 ... 21  Next
SzerzőÜzenet
Eliziana Aberquero
Espada
Espada
Eliziana Aberquero

Female
Cancer Pig
Hozzászólások száma : 167
Age : 107
Tartózkodási hely : Hueco Mundo
Registration date : 2010. Jun. 22.
Hírnév : 6

Karakterinformáció
Rang: Quinta Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te21950/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (21950/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyCsüt. Júl. 15, 2010 9:28 am

~~=Találkozás azzal aki megfordította az életem <3=~~

Neki háttal álltam végig amíg beszélt. A hangján hallottam, hogy mennyire megbántottam. A könnyeim most már megállíthatatlanul hullottak és a kezemet a szívemre szorítottam. Muszáj elmondanom neki, igaz, lehet, hogy még dühösebb lesz rám de el kell mondanom neki. Ennyivel tartozom neki. Minimum ennyivel.
- Tudod.... megijedtem.... nem is, helyesebb ha azt mondom, hogy félek. Félek tőled, vagyis félek attól, hogy olyanná válsz majd mint Aizen és társai. Ne... ne szólj közbe légy szíves.-akadályoztam meg a magyarázkodását.- Tudom, hogy furcsán hangzik. De így van. Félek, hogy ha Hueco Mundoba jönnél akkor olyan lennél mint ők. Vagy éppenséggel ha a fejedbe szállna a hatalom, mert míg Aizen szolgája vagy addig az arrancarok nem bánthatnak és ezért... és ezért lehet, hogy hajlamos lennél elhajítani engem mint egy rongybabát.
Fordultam meg. A szemeimből már patakokban folytak a könnyek és így néztem rá. Éreztem, hogy még mindig nem tudnék hozzáérni. Pár lépést tettem, hogy kicsivel közelebb legyek hozzá, majd kinyújtottam a kezem. Rá akartam erőltetni magamra, hogy megsimogassam az arcát, de pár centivel azelőtt megállt.
- Látod? Félek... félek, hogy ha arra kerül a sor akkor elveszíthetlek. Így most hozzád sem merek érni. Olyan vagy most számomra mint egy porcelánbaba.
Miután ezeket a szavakat kimondtam a közben beborult égből eleredt az eső. A kezemet visszahúzva és kicsit felemeltem egy gargantát nyitottam pár lépésre tőlünk. Közben az eső már annyira felerősödött, hogy szinte teljesen eláztam. Az esőcseppek a könnyeimmel olvadtak egybe és tehetetlenül, meg szótlanul álltam a fiú előtt. A garganta nagy fekete szája pedig most hívogatóan hatott.
- Mindenképp találkozunk öt nap múlva...
Mondtam halkan és újra felnéztem a fiúra, de nem tudtam sokáig tartani a tekintetét. Most nehéznek éreztem, olyan nehéznek mintha vasból lenne és olyan nyomasztó érzés volt ez számomra. Ráadásul az eső és a beborult ég is csak rátett egy lapáttal. Lassan a garganta felé fordulva sétálva elindultam felé. Vonzott az a sötétség. Vajon meg lehet állni a két világ között?

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Eli_sign
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Eliziana_Aberquero
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Male
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 33
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te5000/10000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (5000/10000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyCsüt. Júl. 15, 2010 8:43 pm

~~=Ismét találkozom egy arrancarral ... nem is akármilyennel, egy arrancarlányal ^^~~=
Alcím: 6. fejezet:Búcsú Sad


Drágám végre elárulta, hogy miért is volt, olyan hallgatag ebben az utolsó pár percben. A szavai miatt Aizent és két társát egyenesen meggyűlöltem, mi több, ha a kezeim közé kerültek volna, pillanatok alatt végeztem volna velük. De nem, sajnos ez nem történt meg, nem jelentek meg hirtelen előttem és ajánlották, hogy döfjem át a szívüket. Bár elég érdekes is lett volna, hiszen most sokkal erősebbek nálam, de nem sokáig, egyszer egy szép napon majd túlszárnyalom őket és végzem mind a hárommal. Szavai után az én drága egyetlenem le szeretett volna lépni. Ez volt az egyetlen dolog, amit nem engedhettem meg neki, hogy bennem kételkedve, térjen vissza otthonába. Kezemmel még azelőtt utána kaptam, hogy beléphetett volna a gargantába. Amint a kezét elkaptam, visszahúztam magam felé és átleltem, a melle alatt a hasánál.
- Soha, de soha nem leszek olyan beképzelt túlzselézett pápaszemű, mint Aizen. Ha el fogom valaha is árulni a 13 őrosztagot, azt csakis érted fogom megtenni, nem pedig, azért, hogy segítsem azt a három mamlaszt! Legszívesebben most se engednélek el, de nagyobb biztonságban vagy „odaát”, ahol többen is vigyáznak rád. – Mondom az én drágámnak szinte kiabálva, talán életemben most először kiabáltam. Élő koromban, csak nevelőm és mesterem halálakor kiálthattam volna, ám mikor megláttam élettelen testét, nem siránkoztam, csak a bosszúra gondoltam, melyet véghez is vittem. Gondolataim után, úgy gondoltam, még jobban meg kéne vigasztalnom a szépségemet.
- Remélem most már nem félsz tőlem, a bosszút, melyre eddig áhítoztam már életemben véghezvittem és erre Te ébresztettél rá! Mondd, szerinted képes lennék egy ilyen embert elárulni? Csak mert én nem szeretnék! - Mondom neki, a szemébe tekintve, vele ellentétben én nem féltem tőle. Időközben lassan elengedem a kezét és várom a reakcióját, az esetleges leszidását vagy akár a pofont is.

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Kazenostigma_04
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliziana Aberquero
Espada
Espada
Eliziana Aberquero

Female
Cancer Pig
Hozzászólások száma : 167
Age : 107
Tartózkodási hely : Hueco Mundo
Registration date : 2010. Jun. 22.
Hírnév : 6

Karakterinformáció
Rang: Quinta Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te21950/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (21950/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyCsüt. Júl. 15, 2010 9:15 pm

~~=Találkozás azzal aki megfordította az életem <3=~~

Dühös voltam magamra, amiért képes lennék így itt hagyni őt. Örültem volna, ha valaki most kettévágta volna a testem. Legalább nem bántanék meg soha többé senkit. Még alig tettem meg pár lépést mikor a kezemen az övét érzem, majd magához húz és átölel. Bár féltem tőle, hagytam. Mégsem tehetem meg, hogy kikászálódom a kezei közül és itt hagyom. Összetörném a drága szívét. Kiabált... de tűrtem. A szavai nagyokat koppantak a lelkemben. Elhagyja a Gotei 13-at miattam.... csak is miatta. Egy olyan ember miatt aki ma megharagította őt. Egy értéktelen létforma miatt aki nem képes megálljt parancsolni sem a testének sem az érzéseinek. És azok a gyönyörű szemeik amiket most az enyémbe fúr...
- Hülye... nagyon hülye vagy...
Pofoztam meg olyan gyengén, hogy az leginkább simogatásnak lehetett mondani, majd átöleltem a nyakát és hozzábújtam. Azt hiszem, hogy csak ennyi kellet nekem, hogy az iránta táplált félelmem elmúljon és a szeretetem felerősödjön.
- Miattam nincs értelme, hogy otthagyd a shinigamikat. Akkor csak vadásznának rád és űzött vadként kéne élj. És én nem tudom mit csinálnék ha elfognának és megölnének téged. Ki se bírnám...
Bújtam még jobban hozzá, közben a könnyeim újra eleredtek. Most lehet, hogy eláztatom ezt a kedves teremtést de nem érdekel. Most nem engedem el semmiképp sem. Történhet bármi, jöhet bárki. Akár egy háborút is rendezhetnek itt... Háború... Az égben most az dúl. Hangosan mennydörög miközben az eső felerősödik. Most már teljesen eláztam, de nem érdekel. Amíg itt van elem addig nem érdekel semmi..

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Eli_sign
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Eliziana_Aberquero
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Male
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 33
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te5000/10000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (5000/10000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyCsüt. Júl. 15, 2010 9:45 pm

~~=Ismét találkozom egy arrancarral ... nem is akármilyennel, egy arrancarlányal ^^~~=
Alcím: 6. fejezet:Búcsú Sad


Az egyetlenem, természetesnek mondható módon hülyének titulált, miközben a hajamat a víz még jobban összekócolta, de most ez nagyon hidegen hagyott. Ezután pedig egy kis pofont adott, amit én inkább egy simogatásként ismertem volna el tőle. Ez az egyetlen dolog, amit biztosan meg bírok különböztetni, hiszen mind a kettőt kaptam már tőle, pofont és simogatást egyaránt. A gyönyörűségem ismét értem aggódott, ami kissé zavart, hiszen nem vagyok én olyan gyenge. Nem kell értem aggódnia. Ezután még jobban átölelt és a hatalmas vihar ellenére sem akart elengedni. Ahogy én sem akartam elereszteni őt, még hosszú-hosszú ideig vele akarok maradni. A vizes haját megpusziltam, majd fejemet a vállára hajtottam.
Nem, most nem szabad megszakítani ezt a csöndet, ez nem az a kínos csönd, amit alig pár perce folytatunk, ez amolyan romantikus hallgatagság, amit nem jó megszakítani. Inkább csak öleljük egymást addig, ameddig meg nem szakítja valami hatalmas földön túli erő az ölelésünket. Mert, hogy földi erő nem képes most bennünket szétválasztani az is biztos. Időközben a ruhámon az esőn kívül másfajta vizet is éreztem. Minél több esett a ruhámra, annál jobban meg tudtam vizsgálni, hogy mi is ez. Pár másodperc múlva rájöttem, hogy Eli ismét sír, immáron sokadikra ma.
- Ne sírj! Itt vagyok veled és addig maradok, ameddig csak akarod. Nem választhat el bennünket semmi és nem is akar. – Súgom neki nyugtatóan. Ami végül is igaz is volt, hiszen több száz méteres körzetben senki nem látott bennünket.
Ennek pedig külön örültem, hiszen senki nem fog beleavatkozni abba, hogy mi mit is csinálunk. Ismét nyugodtan tölthetjük az időnket. Megint pár nyugodt perc, amit együtt tölthetek avval, akivel szeretnék.

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Kazenostigma_04
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliziana Aberquero
Espada
Espada
Eliziana Aberquero

Female
Cancer Pig
Hozzászólások száma : 167
Age : 107
Tartózkodási hely : Hueco Mundo
Registration date : 2010. Jun. 22.
Hírnév : 6

Karakterinformáció
Rang: Quinta Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te21950/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (21950/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyPént. Júl. 16, 2010 7:33 am

~~=Találkozás azzal aki megfordította az életem <3=~~

Az eső hamarosan tombolni kezdett és rövid idő alatt nagy számban hullottak az esőcseppek. Most már mindketten át voltunk ázva, de én könnyeimmel látszólag igyekeztem az eddiginél is jobban eláztatni a szeretett egyént akibe most kapaszkodtam. A sírásomban pillanatnyi megállást okozott az, hogy a fiú megpuszilta a fejem, majd a vállamra hajtotta a fejét. Bár teljesen átfáztam a hideg eső miatt, a fejemen és a vállamon mintha bekapcsolták volna a fűtést. Ugyanakkor a mellkasomban is ezt éreztem körülbelül ott ahol egy ember szíve lehet. A szavak, amiket a fülembe suttogott nyugtatóan és felmelegítően hatottak rám. Legszívesebben elvinném magammal, de azt nem lehet. Megölnék... és azt lehet, hogy nem bírnám ki élve. Vagy legalább is megbolondulnék.
-Nem félek ameddig veled vagyok... Ha pedig valaki el akarna szakítani tőled, arra csak a könyörtelen halál várna.
Mondtam rekedt és szipogós hangon. Úgy látszik a hangszálaimat a hideg és az érzelmek egyszerre roncsolják és ezért mondhatni hamarosan tönkre mennek. De ez most nem érdekel. Most bármit hagynék neki, hogy csináljon csak, hogy boldog legyen. Na jó azért mindent nem, mert ha valami hülyeséget csinál amivel megbánt akkor biztos, hogy faképnél hagyom. De ez természetes, hisz nem vagyok egy kéjenc, vagy éppenséggel egy utcalány akivel bármit meg lehet csinálni. De nem félek, ő nem ilyen... Számomra most ő jelenti a mennyországot. Azt a helyet ahol egy ilyen értéktelen lény értéket és helyet nyer. Az a hely, maga az álom.

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Eli_sign
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Eliziana_Aberquero
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Male
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 33
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te5000/10000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (5000/10000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyPént. Júl. 16, 2010 8:54 am

~~= Ismét találkozom egy arrancarral ... nem is akármilyennel, egy arrancarlányal ^^~~=
Alcím: 6. fejezet: Búcsú Sad


Eli elárulta, hogy amíg velem nem fél és arra, aki közénk áll nem vár más, csakis halál. Megnyugtatott a tudat, hogy nem fél tőlem, mi több ismét képes megbízni bennem. Az eső még jobban rákezdett, mintha nem is azért esett volna ez a rengeteg csapadék, hogy elázzunk, hanem hogy kimossa az egyetlenemből a bizalmatlanságot. Sőt talán a régi rossz emlékek kitörlésére is készült, eme szakadó eső. Milyen jó is volna, örökké így maradhatnánk, vizesen, egymásba gabalyodva, de imádva egymást.
Valószínű ő is rám gondol ezekben a percekben és én sem teszek mást, fejemben csak ő jár, rövid ideig hallgatunk, ez ismét egy olyan csönd, amely az érzelmeké, nem pedig a szavaké. Gyönyörű hosszú haján ismét végigsimítom a kezemet, majd meglepve veszem észre, hogy olyan mintha göndörödne. Eddig egyenes hajszálai, melyekbe beleszerettem, elkezdtek göndörödni. Nem mintha ez olyan nagy baj lenne, de én már így szoktam meg, egyenes hajjal, elég furcsa lenne egy göndör hajcsomót simogatni, mintha egy macska lennék, nem pedig egy férfi. De ha ezen múlna a szerelmünk természetes módon macskaként is viselkednék, bár szerintem nem ezen fog.
- Ha valaha is elválnánk, akkor majd fésüld meg a hajadat!- Suttogom a fülébe halkan. Evvel megtörve a romantikusnak mondható csöndet, de hát sajnos semmi nem tarthat örökké, sajnos minden bizonnyal ez az ölelkezés sem fog. Hiába áldoznánk mind a ketten az életünket az örökkévalóságért, akkor sem maradhatnánk örökké így.
Ekkor olyan dolog történt, amit nem vártam volna, egy nagyobb lélekenergiát éreztem tőlünk úgy száz méteren belül. Nem volt valami, hú de hatalmas, de ahhoz elég ereje volt, hogy hollownak nevezhessem. Hát ez fog véget vetni a gyönyörű perceknek, melyet együtt töltöttünk.
- Sajnálom, hív a kötelességem. – Mondom neki, miközben kissé eltolom magamtól, nagyjából úgy húsz centi lehetett a fejeink közt, nem bírtam teljesen eltaszítani magamtól, nem ahhoz egy teljesen más dolog kellett volna. Minden esetre biztatásképpen megcsókoltam a drága egyetlenemet. Szemhéjamat lecsuktam és élveztem azon hosszú hat másodpercet, melyben az ajkam a szájához ért. Nem, ez még nem a búcsúcsok volt, nem minden bizonnyal még váltunk egy-két szót, mielőtt bármelyikünk is elhagyná ezt a helyet, de ez inkább tőle függött. Én csakis akkor mozdulok el innét, amikor ő átlép a gargantáján és távozik az Emberek Világából.

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Kazenostigma_04
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tamachi Rei
Daitenshi
Daitenshi
Tamachi Rei

Female
Virgo Snake
Hozzászólások száma : 458
Age : 29
Registration date : 2009. Jun. 06.
Hírnév : 52

Karakterinformáció
Rang: Tenshi
Hovatartozás: Daitenshi
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te25250/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (25250/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyHétf. Júl. 19, 2010 4:50 am

[Őrjáratozás Suwun módra]

*Az eredetiség egy olyan dolog, amit sokan irigyelnek. Persze, ez a XXI. század, s rettentően nehéz önmagadra lelned s rátalálnod a saját stílusodra. Megesik, hogy az embernek megtetszik ez-az, s bizonyos elemeket átvesz mástól, ami teljesen természetes, hisz emberek (vagyis az én esetemben shinigami) vagyunk. Azonban teljesen lemásolni egy bizonyos stílus vagy egy adott téma képviselőjét már talán cseppet túlzás. Szép és jó dolog egy manga főhősét egyfajta példaképként tekinteni, hisz ezért hozták létre, hogy egy igazi példakép lehessen a kis fostosoknak, akik azt hiszik, hogy majd kardokkal fognak hadonászni, ha végre levált a tojáshéj a rusnya fenekükről, viszont vannak, akik annyira beleélik magukat az adott karakter helyzetébe, annyira elvarázsolja őket a téma s annyira hasonlítani akarnak rá, hogy kicsit túlzásba viszik. Teljesen lemásolják kedvenc hősüket, s igyekeznek azt előadni, hogy ez egy eredeti ötlet, hisz ők is szeretnék átélni azt, amit példaképük, ám ezáltal csak saját magukat teszik végtelenül nevetségessé, hisz mindenki számára egyértelmű, hogy kiről is koppintották perszónájukat. Komolyan annyira hülyének nézi a környezetét, hogy majd nem veszik észre, mennyire sekélyes, hogy mekkora egy kis jelentéktelen senki? Egyáltalán annak is örülnie kéne, hogy hajlandó vagyok foglalkozni vele, bár veres pistánk lehet, hogy immunis lenne még magára az Eleven Tébolyra, csak mert azzal áltatja magát, hogy ő jó, hogy ő hibátlan és tökéletes, hogy ő eredeti és semmi baj nem érheti. Itt egyedül Én vagyok az, aki tökéletes, csak Nekem nincsenek hibáim, hiszen én Felsőbbrendű vagyok, s felette állok a földi teremtményeknek. Hihetetlen, hogy képes voltam egyáltalán hozzányúlni a zanpakutomhoz, amikor igazából hakudával is képes lennék elintézni.
Eperke – bár hogy ne keverjük túlzottan össze a narancsfejű tökkelütöttel, akit lekoppint, szólítsuk inkább Málnácskának vagy Szamócának, az olvasóra bízom a döntést – azt hiszi, hogy képes lenne engem meglepni, pedig elég egyértelmű, hogy még kardot is ritkán fogott ezelőtt. Úgy tartja, mint valami kis fostos a ceruzát, na meg ez a testtartás… Jót tenne neki pár év sorkatonaság.*
- Igaza van, nem érdekes… Ön cseppet sem szórakoztató, s még a szenvedése se mulattatna, halandó. - *térek ki sokadjára is a béna suhogtatása elől, shunpomnak pedig mint mindig, most is remek hasznát veszem. Végül egy erős ütés a tarkóra, aztán egy rúgás a gyomorba, persze csak miután puszta kézzel hátrafeszítem a karjait, melyek hangos reccsenéssel adják meg magukat.*
- Látod? Ennyi voltál, aranymoszat… További kellemes napot. - *hajítom el a használhatatlan testet és annak is örülhet, hogy egyáltalán még képes lélegezni. Érdekel is engem, ha beveri a csinosnak nem titulálható buksiját? Az ő baja, minden esetre én mára végeztem, így egy senkai kaput megnyitván még magamban beleröhögök a képébe, nem mintha ilyen távolságból látnám szerencsétlent. Mindegy is, mára még sok a dolgom, az a fránya papírmunka… Rolling Eyes *

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Reisig
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliziana Aberquero
Espada
Espada
Eliziana Aberquero

Female
Cancer Pig
Hozzászólások száma : 167
Age : 107
Tartózkodási hely : Hueco Mundo
Registration date : 2010. Jun. 22.
Hírnév : 6

Karakterinformáció
Rang: Quinta Espada
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te21950/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (21950/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyHétf. Júl. 19, 2010 8:57 pm

~~=Találkozás azzal aki megfordította az életem <3=~~


A fülembe súgott mondat meglepve ért és ezért feltört belőlem a nevetés. Kicsit szorosabban bújtam hozzá. Boldog voltam, hogy vele vagyok, de ugyanakkor szomorú is hisz hamarosan el kell válnunk. Ezt csak megerősítette a feltűnő lélekenergia.
- Majd... megfésülöm...
Nevettem, majd ezután eltolt magától. Nem túlságosan, csak annyira, hogy egy kis hely legyen kettőnk között. Ezután egy olyan dolog történt ami az előbbi beszólásához hasonlóan meglepett, de ez a meglepettség most nem az agyamra hatott. Megcsókolt. A meglepettségem elmúltával lassan lehunytam a szemem és az eddiginél is jobban átöleltem a nyakát. Igaz, hogy nem tartott tovább pár másodpercnél, de valamiért egy egész örökkévalóságnak számított. Miután ajkaink elválasztódtak, még nem engedtem el a nyakát.
-Akkor... öt nap múlva...
Suttogtam a fülébe, majd hozzátettem.
-Addigra már biztos nem lesz göndör a hajam.
Nevettem halkan, majd elengedtem. Jobbomat felemelve újra megnyílt az garganta.
- Ideje indulnunk. Téged vár a kötelesség, engem... engem meg a túloldal.
Pusziltam meg még búcsúzóul majd hátrálva beléptem a gargantába. Még láthattam amint elmegy mielőtt az átjáró szája becsukódott volna. Tüsszentésem azt jelezte, hogy kihatott rám az eső. Ez elég érdekes... hisz az arrancarok is meg tudnak fázni? Vagy ezt a megfázást csak beképzelem magamnak? Visszaérve Las Nochesbe, a szobám felé tartva még intek egy rám köszönő arrancarnak, majd belépek a kuckómba. Miután megszárítottam magam és a hajammal is sikerült elbíbelődnöm, lefeküdtem. Valamiért roppant fáradtnak éreztem magam és ahogy lenni szokott pár pillanat múlva már az álmok szigetén voltam. Erről jut eszembe... az arrancarok tudnak álmodni? o.O

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Eli_sign
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Eliziana_Aberquero
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Male
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 33
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te5000/10000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (5000/10000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyHétf. Júl. 19, 2010 10:34 pm

~~= Ismét találkozom egy arrancarral ... nem is akármilyennel, egy arrancarlányal ^^~~=

Alcím: 6. fejezet: Búcsú Sad


Kérésemre egyetlen gyöngyszemem megígérte, hogy megfésüli a haját. Majd a csók után az öt nap múlva esendő találkozót említette. Boldoggá tett, hogy ő is szeretne minél hamarabb találkozni velem, na meg a mosolynak is örültem, amit felém mutatott a haját említve. Ennek örömére én is elmosolyodtam, talán ez volt az első alkalom, hogy mind a ketten mosolyogtunk. Ritka alkalomnak lehetett volna tanúja, az aki lát minket most. Ám láthatatlanok voltunk a halandók számára, kik körbevettek minket. De nem is volt ez akkora baj, hisz ez olyan volt, mintha szerelmünk egy másik, jobb dimenzióban létezne, amelyről csak mi tudunk.
De nem, sajnos a bosszantó lidércek is tudnak eme titkos helyről. Mielőtt az egyetlenem távozott volna egy puszit nyomott az arcomra majd átlépett, átlépett, ezen napra már véglegesen abban a világban marad. Kicsit megnyugtatott, hogy nem lesz itt, amikor végzek a hollowwal. Nem is tudom miért, de úgy érzem, aggódtam volna érte, pedig valójában sokkal erősebb a hollownál, amely a városban flangál, de hát ez van. Talán ezt nevezik "alap nélküli aggodalomnak", vagy nem tudom minek. Minden esetre emiatt már nem kellett aggódnom, hiszen ő mostanra már a saját világában van. Ott ahol több arrancar fajtársa is körbeveszi és védi. Jobb neki ott, ahol többen is védik, nem pedig csakis én. Egy gyöngyöt rengetegen akarnak megszerezni illetve elpusztítani a maró féltékenység miatt.
Időközben már elindultam a gyilkos szándékú tudatlan lélek nyomába. Ez nála elemi ösztön, ám sajnos én nem engedhetem meg neki ezt az ösztönt, így kénytelen vagyok végezni vele. Talán ha tudatánál lenne, akkor szégyellné magát és ő is végezne inkább magával. Minden esetre eme feladat rám hárul, hála a tudatlan léleknek. Rövid idő múlva utol is érem a galád lényt, majd megállok előtte. Még nem kezdett bele világromboló terveibe, inkább csak felfedezte a környéket. Nem akartam ilyen hirtelen megtámadni őt, éppen városnézés közben, így inkább megvártam, amíg leesik neki, hogy én látom.
Nem telt sok időbe mire észrevette, hogy akarok tőle valamit. Sajnos ennél a pontnál már nincsen visszaút, nem bírom visszaküldeni a Lelkek Világába, hiszen ott sem változna vissza az eredeti alakjára. Minden esetre a lény hirtelen lesújtott a kezével rám, ám ln egy ügyes villámtánccal kitértem a csapása elől. Ennek következtében pedig egy nagyobb lyuk kerekedett a betonban csapása nyomán. Lehet, hogy ez volna a képessége vagy valami, nem tudom. Képességére azonban nem sokára rájöttem, Ugyanis hirtelen egy újabb ütést éreztem magamon, keze mégis ugyanott maradt, ahol eddig volt.
Ideje lenne nekem is bekeményíteni, gondolom majd egy shunpoval előtte termek és megpróbálom levágni a fejét. Ám kezét gyorsan az arca elé emeli, mire én a tenyerébe vágnék, ám az valahogyan erősebb, mint az én acélpengém. Talán ez lenne képességének forrása. Majd a csapás után hátrébb repülök, nagyjából úgy öt métert. Amint visszaérkezem a földre megtalálom támadásának forrását, kezével szinte a levegőbe üt, mire az mintha egy fura alakú energia lövedéket indított volna el. A valami gyors sebességgel tartott felém, ám szerencsére sikerült egy villámlépéssel kikerülnöm majd egy újabbal támadtam. Most szerencsém volt és a támadás miatt nem bírta kivédeni a kezével a támadást.
Miután a lénnyel végeztem és ő már eltűnt nyitottam egy senkait a Tiszta Lelkek Városába. Az estém nem telt a szokásos módon, ugyanis sokat gondoltam a ma történt dolgokon, így nem nagyon bírtam aludni.

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Kazenostigma_04
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Warau Amejisuto
2. Osztag
2. Osztag
Warau Amejisuto

Male
Taurus Pig
Hozzászólások száma : 38
Age : 36
Tartózkodási hely : SS
Registration date : 2009. May. 13.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 2. osztag 5. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te5000/10000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (5000/10000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyKedd Júl. 20, 2010 1:14 am

°oO Züllés a bountokkal Oo°

Lassan, de biztosan közeledtem ahhoz az állapothoz, amikor a fülemen át a fáradt gőz süvíteni kezd. Ez a két dilis ovis módra gyilkolta egymást, én pedig már nem bírtam tovább, muszáj volt közbelépni. Azonban ezzel úgy látszik, sikerült megbántanom Keikot. Nem akartam tovább rontani a helyzeten, ezért úgy döntöttem, legjobb lesz, ha minél hamarabb hazakísérem őket.
-Jobb lesz, ha indulunk! -simítottam hátra az összekuszálódott tincseket, majd Keikohoz léptem.
Láttam rajta, mennyire bántja a dolog, hogy így viselkedett. Megsimítottam a karját, figyelve, nehogy Kei meglássa, és a fülébe súgtam.
- Ne aggódj, nem teszek többé semmi olyat, amit nem akarsz.
Jobbnak láttam, ha a cirkusz után inkább nem segítek Keinek a közlekedésben, van két lába, meg két keze.. ha más nem kutyamódra liheg majd utánam. Csak annyi a gond, hogy: hova is megyünk? Megálltam az egyik fa mellett és bevártam őket. Közben azonban volt időm gondolkozni...
~Annyira aranyos ez a lány, de egy ilyen őrző-védő szolgálat mellett nem tudom, mennyi esélye lenne, hogy újra láthassam. Érzem a zsigereimben, hogy ő nem csak egy numera lenne az életemben, hanem többre is vihetnénk... kár, hogy nem shinigami, vagy ember. Jobb lenne eltűnnöm, mielőtt Kei teljesen magához tér, és egy óvatlan pillanatban elszáll az agya. Előttük azonban nem nyithatok átjárót, még a végén követnének, vagy egyszerűen ellenem fordulnának. Mégis el kell őket kísérnem, ha más nem, Kei kiütésével... -töprengtem, mire valaki megkocogtatta a vállam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yamato Katsurou
Vaizard
Vaizard
Yamato Katsurou

Male
Taurus Rat
Hozzászólások száma : 30
Age : 23
Tartózkodási hely : Mindig máshol :| || Karakura Town
Registration date : 2009. Jul. 19.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: Vaizard
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te11500/15000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (11500/15000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyCsüt. Júl. 29, 2010 6:11 am

a Mocskosszájú vájzárd és a furcsán előléptetett hadnagy találkozása! *<*


Miután kimondtam, hogy ki vagyok eszembe jutott, hogy nem biztos, hogy ismeri Michael Jacksont. Nem is értem, hogy lehettem ilyen bugyuta, hogy egy olyan személlyel hasonlítottam össze magam, akit nem biztos, hogy mindenki ismer, vagy szeret. Az is lehet, hogy most azon gondolkozik, hogy hogyan is kéne kinyírnia, azért mert Jackoval hasonlítottam össze magam, azért mert elkezdett bocsánatokat kérni. Miután sikeresen behogyztattam egy olyan személyt, aki szegény hölgyemény táskájával szemezett megbeszéltük, hogy elmegyünk enni valamit. Ezzel csak az az egyetlen egy nagy baj volt, hogy se, ő se én nem nagyon ismertük a terepet. Mondjuk azt nem tom, hogy ő miért nem, de azt igen, hogy én, azért mert naphosszakat abban a nyamvadt kis lyukban kempelek. Először azt hittem, hogy nem fog bemutatkozni újdonsült ismerősöm, de tévedtem. Kuroi Seiunnak hívták. Nem volt ismerős név. Vajon én mit mondjak? Ha az eredeti nevem mondom, lehet, hogy meglát vagy hall egy shinigami és akkor nekem végem. Vagyis csak akkor, ha felismernek, mert most azért eléggé elvegyültem. Na mindegy most az egyszer vállalom a kockázatot. Maximum lesz egy kis nézeteltérésem vagy egy ó hosszú kis menekülésem, ugyanis semmi kedvem harcolni.
- Az én nevem Kyo. - nyögtem ki egy kicsit félénken és elkezdtem kémlelni a terepet, hogy rám támad e valaki e vagy sem, de szerencsémre egyetlen felém közeledő shinigamit se láttam, ami azt jelentette, hogy most megúsztam. Miután sikeresen bemutatkoztam észre vettem, hogy egyre nagyobb a tömeg. Nem akartam elhagyni szegény Seuint, de a jelek szerint ő se engem ugyanis belém karolt és úgy indultunk el keresni valami falatozó helyet. A fene egye meg, hogy ilyen keveset mozdulok ki abból a nyomortelepről. Ha többet sétálnék biztos tudnék egy tuti kis helyet a közelben, de sajnos eddig ez a negyedik vagy talán az ötödik alkalom, hogy saját akaratomból teszem ki a lábam a raktárból. . Ekkor eszembe jutott mi lenne, ha bemennénk egy boltba, és ott vennénk kaját, de ezt az ötletemet gyorsan el is hessegettem. Hogy miért? Azért mert elég lúzer dolog boltba vinni, kajálni egy nőt. Amit ekkor kérdezett az egy kicsit fogós volt. Azt kérdezte, hogy mit együnk… Hát meg kell, mondjam őszintén ez egy igazán fogós kérdés.
- Hát ez egy igazán fogós kérdés. Mivel még egyetlen étkezésre való helyet sem találtunk én még nem gondolkozom ilyeneken. Majd ha találtunk egy megfelelő helyet megnézzük az étlapot és eldöntjük. Ja és még valami. Én fizetek, de ez nem azt jelenti, hogy mindenből a legdrágábbat kell kérned. - jelentettem ki mosolyogva majd levettem a tekintetem a szépségről. A franc egye meg. Nem hiszem, hogy bejövök neki és éppen ezért hagyom is nehogy beégjek vagy annál rosszabb történjen velem.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliana del Barros
Arrancar
Arrancar
Eliana del Barros

Female
Hozzászólások száma : 304
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2010. May. 21.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 24. Arrancar, Desmond fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te25900/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (25900/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyVas. Aug. 08, 2010 6:56 am

// Az a bizonyos hat nap múlva - Ren és Eliana találkozik ismét //

A további küzdelem teljesen felesleges lenne, ha nem akarnék találkozni veled hat nap múlva, már egy újabb lyuk tátongana a hasadon. – bevillan az arca - Bízz bennem, nem foglak bántani. Ren bácsival nyugodtan megbeszélheted a problémádat, én pedig segíteni fogok neked! – bevillant a hely, és a jelenet - Na meg, amúgy is hat nap múlva találkozzunk Karakurában. Majd bocsájtok ki egy kis lélekenergiát és észreveszel.
Játszódtak le az emlékképek ismételten bennem, miközben egy tenyérbe tökéletesen passzoló, kis könnyű kislabdát dobálgattam az ágyamon feküdve. Majd pillantásom a naptáramra esett. Mintha az lenne a legádázabb ellenségem a mai dátummal. Most van pontosan az a nap, melyről Hosijo Ren beszélt.
~ Eszem ágában nincs elmenni ma Karakura városába. Eszem ágában nincs vele találkozni. Egyébként is a szavai biztos hazudtak. Csapdába akar csalni. Ebbe biztos vagyok. Akkor mégis...... Miért nézem a naptáramat. Miért van az az érzésem, hogy nekem muszáj megjelennem. Mintha az emberek változhatnának...... Ren-el való találkozásomkor is teljesen kifordultam önmagamból. Úgy viselkedtem, mint egy haragos kislány, aki minden egyes szavon felkapja a fejét, és sértésnek veszi. Olyan nyugodt volt, és semmibe vett, mellyel még szép, hogy kihozott a sodromból. Olyan rejtélyes… Ő mondta, hogy a személyiségem vicces. Az övé pedig kiismerhetetlen. … Fogalmam sincs, hogy most mit csináljak. Ha odamegyek, akkor csapdába sétálhatok. De a tekintete olyan őszinte volt… Mégis…Mit akarsz … Hosijo Ren?
Erőt vettem magamon, és döntöttem. Felkeltem az ágyból. Nem szólva senkinek, megnyitottam a Gargantana-t és már indultam a városba.
Megérkeztem, és minél jobban igyekeztem elrejteni a lélekenergiámat, és figyeltem, hogy mikor érzem meg az övét. Nem akartam, hogy esetleg a városban járőröző Shinigami-k megérezzék a jelenlétemet.
~ Ha nem jelenik meg öt percen belül, akkor itt sem vagyok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Male
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 33
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te5000/10000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (5000/10000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyHétf. Aug. 09, 2010 1:59 am

// Az a bizonyos hat nap múlva - Ren és Eliana találkozik ismét //

Éppen hat napja annak, hogy megküzdöttem avval az arrancarlánnyal. Reggel önként jelentkeztem arra a feladatra, hogy járőrözöm Karakura városában. Szerencsére a 13 őrosztag beleegyezett, így a reggeli teendőim után rögtön elindultam a városba. Szerencsére nem éreztem nyomát hollownak, így nyugodtan eresztettem ki lélekenergiám egy kis részét. Olyan hatalmas nem volt, de arra elég volt, hogy bárki könnyedén észrevegyen.
Mivel a beszélgetőpartnerem még nem érkezett meg, így egy ideig a tájon néztem végig. A városban rengeteg autó rohangászott. Többen is hangosan hallgatták az autórádiójukat. A járdákon nem voltak túl sokan, de ez várható is volt, a civilizációnak ezen a fokán. Hiszen legtöbben már járművel közlekednek, a jól megszokott lábbusz helyett. Mindegy, nem az én dolgom az ő egészségük, most csakis egyetlen hölgyre szabad koncentrálnom.
Bizony, nem is olyan régen még meg akart ölni, ám remélhetőleg most nyugodt lesz a bárányka. Bár önmagát könyörtelen gyilkosnak tartja, ennek ellenére nem használta ki a rengeteg alkalmat, amit figyelmetlenségem adott neki. Bár később arra hivatkozott, hogy védtelen embert nem öl meg, evvel is bizonyította azt, hogy mennyire is nem volt könyörtelen. Erre csak őt kell ráébreszteni, hogy valójában nem is olyan, mint amilyennek ő azt gondolja.

Végre megérkezett, amint megláttam az arcát előhúztam a kardomat a hüvelyéből, mire ő nyilván harcra készült fel. Ám én a kardomat a tetőre raktam, vigyázva arra, hogy az épületben ne tegyek kárt. Ismét elővettem a teljesen higgadt énemet, majd egy kis levegőt fújtam ki és üdvözöltem a „vendégem”.
- Helló, kedves hölgy! – Mondtam neki egy mosollyal az arcomon, majd egy villámlépéssel előtte teremtem. Elkaptam az egyik szabd kezét és tenyerét felém fordulva kezét megcsókoltam. Majd egy újabb villámtánc után egy kérdést intéztem felé. – Egyébként, szabad megtudnom a becses nevedet?

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Kazenostigma_04
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliana del Barros
Arrancar
Arrancar
Eliana del Barros

Female
Hozzászólások száma : 304
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2010. May. 21.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 24. Arrancar, Desmond fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te25900/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (25900/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyHétf. Aug. 09, 2010 8:52 am

// Az a bizonyos hat nap múlva - Ren és Eliana találkozik ismét //


Nem sokkal érkezésem után meg is éreztem Ren lélek energiáját. Egy háztetőre érkeztem meg. Ren előhúzta kardját a hüvelyéből. Azonnal megragadtam a sajátomat.
~ Gondoltam. Gondoltam, hogy csapda az egész. Biztos vagyok benne, hogy többen is vannak. Az volt a célja, hogy ide csaljon.
Ellenfelemről nem vettem le tekintetemet, de közben próbáltam érzékeimmel kideríteni, hogy az övén kívül hány Shinigami lélek energiát érzem még meg a közelben. De vagy nagyon rejtegetik, vagy tényleg nincs rajta kívül senki.
Ren nem támadt, hanem a kardját a letette. Mintha úgymond biztosítana arról, hogy nem harcolni akar.
~ Most komolyan azt hiszed, hogy ezzel átverhetsz? Harcunk során tapasztaltam, hogy mágiában sem marad alul, így az, hogy letette a kardját, így csak azt akarja, hogy lankadjon a figyelmem. Egy óvatlan pillanat….
De a kardomat szorongató kezem meglazult, mintha egy kicsit bizalmasabbnak gondolnám. Ismét elővette azt a nyugodt arcát, mellyel a halálba idegesít. Ő Shinigami, és meg Arrancar, és ne legyen nekem halál nyugodt, mert én nekem eszem ágában sincs letenni a fegyveremet.
- Helló, kedves hölgy! – Mondta egy mosollyal az arcán, majd egy villámlépéssel előttem teremtem.
Ha mágiát alkalmazna, akkor biztosan messziről próbálkozna. De biztos van olyan technika, melyhez az szükséges, hogy közel menny az ellenséghez. Viszont nagy meglepetésemre megfogta a kezemet, és mint az úri hölgyeknek megcsókolta azt. Elkerekedett a szemem, majd reflexből egy jobb egyenessel akartam meghálálni a meglepetés szerű üdvözlést. De mintha számított volna rá, már el is tűnt egy villámtánccal. Talán még egy pillanatra el is pirultam. Ugyanis sem emberként, és Arrancar-ként meg végkép nem kaptam ehhez hasonló megtiszteltetést. Tényleg jól esett, de akkor se érjen még hozzám se.
– Egyébként, szabad megtudnom a becses nevedet?
Villant be, hogy Ren-nek csak én tudom a nevét, és ő nem tudja az enyémet, hisz annyira idegesített, és én magam is megfeledkeztem, így nem mutatkoztam be neki. Bár nem vagyok az a típus, aki csak úgy elárulja az ellenfelének a nevét.
- Inkább arra válaszolj, hogy miért akartál velem találkozni? – még mindig bennem az a bizonyos gyanakvás – Szóval abba hagyhatod, ezt a nyálas színjátékot – nem szabad, hogy most is felidegesítsen – Ha arról a bizonyos „Megváltoztatlak” témáról van szó, akkor már itt sem vagyok. Ha harcolni akarsz, akkor kapd fel a kardodat, és harcolj most férfiként és ne menekülj el, mint a múltkor. Most nem engednélek el, és fogócskázni sincs kedvem.
~ Úri családból származónak vélné az ember ezzel a nyugodtsággal, tisztelettudó viselkedéssel. Meg úgy vettem észre, szereti elemezni mások jellemét, viselkedését.
- Mivel ez a második találkozásunk, így azért már illendő bemutatkoznom. Legutóbb ugyebár kicsit hiányos volt. Szóval az én nevem Eliana…… Eliana del Barros.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Male
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 33
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te5000/10000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (5000/10000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyHétf. Aug. 09, 2010 10:09 am

// Az a bizonyos hat nap múlva - Ren és Eliana találkozik ismét //


A hölgy először gyanakodva egy kérdést intézett felé. Ám, nem sokkal utána meg is említette a helyes választ. Ám egy úton azt is említette, hogy abban az esetben lelép. Az pedig nem lett volna jó, tekintve, hogy nem akarom, hogy eltűnjön. Ismét a harcra terelte a szót, amit inkább figyelmen kívül hagytam. Majd végre rátért arra a témára is, ami engemet érdekelt. Végre elárulta a nevét. Szépnek találtam, de talán csak azért, mert hasonlított a szerelmemére. Minden esetre ezt szóvá tettem.
- Szép neved van! – Mondtam neki még mindig mosolyogva. Őszintén szólva nem is tudom, mikor tanultam meg ilyen nyugodt maradni, de valahogy sikerült. Talán a megbékélés avval a tudattal, hogy nincs miért bosszút állnom könnyített a lelkemen és ezért sikerült. - Nem szeretném, ha távoznál, így kérdésedre inkább nem felelnék, ha evvel nem sértelek meg. – Arcomon még mindig az undorító vigyor terült szét. Lassan már engem is kezdett idegesíteni ez a halálig való vigyorgás, de az arcom egyszerűen nem akart kinézetet változtatni. Na, mindegy, majd ha akar, akkor biztos megteszi.
Az égre tekintettem, teljesen kék volt sehol egy felhő, se madarak, semmi. Mint egy teljesen üres vászon. Talán ilyen lehetett a lelkem régen, mikor még csecsemő voltam. De ilyen volt az övé is, ő se lehetett okosabb nálam, hogy már akkor legyen az élet festményén pár vonása. Talán akkor kellett volna beléverni azt, hogy a shinigamik nem mind akarják megölni az arrancarokat és azt is, hogy nem kell minden ellenséggel végezni. Bár lehet, hogy a halálistenekbe kellett volna beleverni, hogy az arrancarok nem mind ellenségek. De sajnos Aizen tett arról, hogy ez a két faj megpróbálja kioltani egymást.
- Egyébként pedig a múltkor én engedtem a harcnak, igazán megengedhetnéd, hogy most az én akaratom érvényesüljön. – Mondom neki, miközben az arcomról végre eltűnik a bájmosoly. Lelkemben egy kisebb öröm lett úrrá, hogy végre nem fog hülyének nézni a sok vigyor miatt. – Amúgy valami olyasmit mondtál, hogy amikor lett volna alkalom, akkor nem segített senki. Én most itt vagyok, próbáljunk meg visszatérni abba az időbe, amikor még lehetett rajtad változtatni. Mondd el nekem a bánataidat, a félelmeidet, miért nem kedveled a halálisteneket. Mindent, amin úgy gondolod, segíteni kell. – Mondtam el neki hosszúra sikerült monológomat. Nem terveztem ilyen hosszúra, de a szavak ömlöttek belőlem, ez van. Talán túlságosan akarok rajta segíteni, nem tudom.
A szél felborzolta a hajamat, melynek köszönhetően ismét kócos lett. Több hajszálam is a szemembe lógott, ám koránt sem egy egész tincs. Úgy nézhettem ki, mint egy félresikerült emós, azt a tényt leszámítva, hogy belőlem sugárzott az életkedv. Komoly arccal vártam a hölgy válaszát szavaimra.

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Kazenostigma_04
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliana del Barros
Arrancar
Arrancar
Eliana del Barros

Female
Hozzászólások száma : 304
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2010. May. 21.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 24. Arrancar, Desmond fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te25900/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (25900/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyHétf. Aug. 09, 2010 11:56 pm

// Az a bizonyos hat nap múlva - Ren és Eliana találkozik ismét //

- Szép neved van! Nem szeretném, ha távoznál, így kérdésedre inkább nem felelnék, ha evvel nem sértelek meg.
Még mindig azaz idegesítően nyugodt vigyor ült a képén. Illetve ha nem válaszol a kérdésemre, akkor ezer százalék, hogy még mindig nem tett le arról a tervéről, hogy márpedig engem meg akar változtatni. Első körben természetesen rámondanám, hogy bolond. Azzal, hogy meg akarja változtatni a véleményemet, azzal már elkésett. Arrancar vagyok. Bármilyen tündérmesébe is akar ringatni, hogy a Shinigami-k nem is olyanok, mint amilyennek gondolom őket, az teljes mértékig csak egy felhőtlen illúzió lenne, és nem a valóság. Kaptam már elég pofont ahhoz, hogy rájöjjek, hogy csak magamra számíthatok.
Mintha várna az isteni sugallatra, felnézett a felhőtlen égre. Minden csendes, és nyugodt volt. Én is kicsit lazítottam a feszült, „mikor támad?” görcsös érzésén. Gondolom gondolataiba mélyedhetett. Egy gyilkosnak tökéletes alkalom lenne, hogy végezhessen vele.
~ Ő az ellenségem. Akkor miért állok még itt? Ki kell használni az alkalmat, különben egy óvatlan pillanatban ő fogja. … De mégis… Halál nyugodt… „Ha túl akarod élni, akkor most kell vele végezned” – Szólalt meg belül a hang, de nem mozdultam – „Most kell cselekednem”…. „Mire várok még?”… Nem teszem… Túlzottan kíváncsi vagyok. De ha továbbra is vigyorog, mint a vadalma, akkor biztos felmondok…
- Egyébként pedig a múltkor én engedtem a harcnak, igazán megengedhetnéd, hogy most az én akaratom érvényesüljön.
Pattant el az ér a fejemen. Azt hiszem most telt be az a bizonyos pohár.
- MI AZ, HOGY TE ENGEDTÉL A HARCNAK?! HA NEM LÓGSZ EL, AKKOR MISZLIKBE SZABDALTALAK VOLNA! EGYÉBKÉNT HA ÍGY IS LENNE, AKKOR SEM JOGOSÍT FEL RÁ!
~ Még neki áll fentebb. Ha a ő támadt, de nekem is ott volt a biztos pontom, de nem használtam ki. Most már bánom, hogy nem vágtam bele a képébe. … Mindegy, hisz végül is én nem voltam az, aki használta…
Ismét megnyugodtam, és neki is érdekes módon eltűnt a vigyor az arcáról. Így most már sokkal életszerűbbnek tűnik. Nem olyan nagyképű, és felsőbbrendűnek képzeli magát. Érdekel, hogy még is hogy folytatja.
– Amúgy valami olyasmit mondtál, hogy amikor lett volna alkalom, akkor nem segített senki. Én most itt vagyok, próbáljunk meg visszatérni abba az időbe, amikor még lehetett rajtad változtatni. Mondd el nekem a bánataidat, a félelmeidet, miért nem kedveled a halálisteneket. Mindent, amin úgy gondolod, segíteni kell.
Ömlöttek belőle a szavak, én meg mintha földbe gyökereztem volna, és ennek a tetejébe elnémultam. Szellő suhant végig közöttünk. Mely lágyan belekapott mind az ő mind az én hajamba. Egyik kezemet ökölbe szorítva a mellkasomhoz teszem. Mintha a régi kínok, és fájdalmak ismételten szívemből elő akarnának ugrani. Szavai, mint egy isteni sugallat képében jelentek volna meg, mely ismét reményt hozott volna. De mintha a sötétség, a mérhetetlen kín, oly sok csalódás, gyanakvás, bizonytalanság, szomorúság, fájdalom ismételten az üres semmi felé húzott volna.
- Azt hiszem még mindig nem fogtad fel…- fejem lehajtottam, és szemem csukva volt, mintha így menekülnék a tekintetétől – Arrancar vagyok. Egy szörnyeteg, mely saját fajdalma miatt lett az ami…
Soha nem kaptam segítséget. Mikor meghaltam… mikor kívülálló személyként láttam, hogy gyilkosnak könyvelnek el, és az igazi tettesek megússzák… ő próbálkozott volna, de úgy ahogy ő próbálta, úgy nem lehetett igazságot tenni, így tettem én. Csak magamra számíthatok, és bármilyen reménysugár, segítő kéz tűnik fel előttem, az csak gyorsan múló tévképzet.
- Az embereket meg nem tudod megváltoztatni. Bár mennyire is szeretnéd, az emberek nem változnak. Ezt még mindig így tartom. Az idő kerekét még te sem tudod vissza forgatni. Azt hiszed, hogy elárulom neked a félelmeimet. Ennyire bolondnak hiszel? Ha elmondanám, akkor azonnal ellenem fordítanád. NEM ÖRÜLTEM MEG! – kaptam fel a fejemet mérgesen, és szememben könnycseppek ültek – FOGALMAD SINCS, HOGY SZENVEDTEM! FOGALMAD SINCS MILYEN SZÖRNYETEGNEK LENNI, AKIT MEGVETNEK! SEMMIT NEM TUDSZ, ÉS AZT ÁLLÍTOD, HOGY IGEN IS TUDSZ SEGÍTENI?! SE MAGADAT SE MÁST NE PRÓBÁLD MEG EBBE AZ ÁLOMBA RINGATNI! – kiabáltam olyan hangosan, mintha az akartam volna, hogy a város másik felére is eljusson a szavam – A segítséggel elkéstél. Az lettem, ami. Ha ezen változtatni csak úgy lehet, ha megtagadom a saját létemet. Gyilkos vagyok, aki örömet lelt és lel mások megölésében. Abban, hogy könyörtelenül végezzen az életre nem méltó személyekkel – mondtam ismét lehajtott fejjel, és könnyeimmel küszködve – Egyáltalán nem bánom, hogy ezzé lettem. Inkább ez, mint hogy az igazság álköpenyét hordva tetszelegjek, és ne csináljak semmit. Istenné avanzsált képemmel a seggemet meresszem, és ha igazi gond van, akkor hátat fordítok, és nem veszek róla tudomást, igyekszem eltusolni, vagy gyávaként elfutok. Sportnak tekinteni kétségbeesett lelkek lemészárlását, melyeknek a lelke akár soha nem tisztulhat meg. Hadják, hogy a lélek belső fájdalma teljesen feleméssze a tulajdonosát, hogy minél több zsákmány lehessen, és ők maguk ne unatkozzanak. Ha ilyen lennék, akkor el is hánynám magam. – hagytam egy kis hatás szünetet, és nyeltem egy nagyot – Tudod egyáltalán mi történik, ha egy Arrancar-rá lett menos-t megölsz?... Eltűnik örökre… A hollow-k lelkét megmenthetitek úgymond, ha a kardotokkal eltörlitek a bűneit. Viszont egy Menos az már teljesen más. Szóval a halál sem megoldás. Egy kiskapu, hogy feloldozd a bűnös lelket, és ezzel esélyt adj neki változni. Szóval ezért is mondom, hogy az idő kerekét nem tudod vissza fordítani, a létet nem tudod eltörölni, a fájdalmat nem tudod enyhíteni, gyilkos kezet nem tudod megállítani. Ezért mondom, hogy nem tudsz változtatni.
Mintha saját szavaim, és a kilátástalanság is sötétségbe borítana. Most végkép nem tudom szabályozni, így körülöttem a levegő teljesen hideg és fagyos lett. Ezzel is űzöm el többnyire a körülöttem levőket. Nem néztem a szemébe, sőt még az arcára sem néztem fel. Már hiú ábrándokkal nem lehet becsapni, még akkor sem, ha a világ legnyájasabb embere is kínálja fel. Kinyitottam a szemem, és egy könnycsepp zuhant a lábam elé. Nem néztem fel, megfordultam, és kezemet már emeltem is az átjáró megnyitásához.
- Akármennyire is szeretnéd. Az embereket nem tudod megváltoztatni… Én könyörtelen gyilkos maradok, te pedig Hosijo Ren, egy Shinigami.
Nem is értem, hogy mi ütött belém. Nem szoktam sírni. Már megint olyan oldalamat mutattam neki, ami végkép nem jellemző rám. Nem értem ezt. Szívem szerint még jól felképeltem volna, hogy az optimista kis világából felébresszem. Az Arrancar-ok és a Shinigami-k soha nem lesznek egy oldalon.
- Ha csak ennyit akartál, akkor azt hiszem végeztünk is.
Nem tudom. Mintha a lelkem kiáltana, hogy ne engedje, hogy elmenjek. Mintha arra várna, hogy adjon megoldást. Magam sem tudom mire, de adjon. Kezem mintha lassított felvételként mozogna, illetve egy hatalmas teher lenne rajta. Megnyitotta az átjárót. De mintha valami vissza húzott volna. Nem léptem át a kapun.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Male
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 33
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te5000/10000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (5000/10000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyKedd Aug. 10, 2010 10:22 pm

// Az a bizonyos hat nap múlva - Ren és Eliana találkozik ismét //


A hölgy hosszú monológba kezdett arról, hogy az embereken nem bírok változtatni. Elég hosszúra sikeredett hegyi beszédje, ugyanis én tudom a legjobban, hogy az emberek bizony változnak. Ám ahhoz, hogy változz neked is akarnod kell, nem kell semmi más csak az, hogy te is akard. Hogyha te is akarod és van is, aki változtasson rajtad, akkor menni fog, még ha egy könyörtelen gyilkos is vagy. Végül is, hogyha nem találkozom Elivel, akkor evvel az arrancarral már végeztem volna, csak azért, mert nem volt elég erős az arrancarok nevéhez. Hosszú monológja után távozni szeretett volna, mi több még a kapuját is kinyitotta. Ám mégsem lépett át rajta.
Én ismét nevetésben törtem ki, majd hogy tudja min nevetek, elmondtam neki.
- Még mindig vicces a jellemed. – Mondtam neki rövid időre megszakítva a hahotázásom. Könnyen lehet, hogy kicsit hangosra sikerült a mondatom, de nem érdekelt. Tekintetbe véve azt, hogy könnyen lehet, hogy ezért fog itt maradni, nem vontam vissza a szavaimat. Azt mondta távozni fog, ám ezt még mindig nem tette meg, ezt kissé viccesnek találtam. Nagyon úgy tűnt, hogy a szavai nem tükrözik a valódi akaratát.
Miután végeztem a nevetéssel, kicsit megkomolyodtam és egy villámtánccal mellette teremtem, kezét megfogtam, hogy ne bírjon átlépni a kapun és úgy szólaltam meg.
- A szavaid teljesen mást mondanak, mint a tetteid. – Adom tudtára a lánynak, miközben kész vagyok bármelyik pillanatban elkapni a fejemet, ha esetleg támadni akarna. - Egyébként pedig, bárki képes változni, aki akar. Csak akarnod kell és megvan az esélyed rá, hogy sikerül. Nem mondom, hogy imádd a halálisteneket, mi több azt sem, hogy engem kedvelj vagy valami hasonló, egyszerűen csak tanulj könyörületet, a harcaidat pedig inkább próbáld meg szópárbajban elintézni, hidd el, néha jobb a békés módszerhez folyamodni. – Mesélem el az arrancarnak, miközben a kezét elengedem. Minden reményem szerint nem fog távozni, hiszen vissza akar vágni a szavaimra. Ha csak egy egyszerű szópárbajról is van szó, minden bizonnyal nem akar kikapni tőlem. Talán ez az egyetlen dolog, ami miatt nem távozik. Hatalmas fölénnyel szeretne legyőzni abban, amiben a legjobbnak tartom magam, a békés tárgyalásban. Ám egy újabb felfedezést vettem észre, amikor észrevettem a kardját. Ha mással már végzett is volna, velem nem tette meg azt, hogy megölt a kardjával. Pedig most észrevenném, hogy átdöfi az egyik létfontosságú szervemet.
Inkább nem tekintek a földön heverő zanpakutomra, nehogy még azt higgye, hogy harcolni akarok vele.

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Kazenostigma_04
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliana del Barros
Arrancar
Arrancar
Eliana del Barros

Female
Hozzászólások száma : 304
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2010. May. 21.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 24. Arrancar, Desmond fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te25900/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (25900/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptySzer. Aug. 11, 2010 8:43 am

// Az a bizonyos hat nap múlva - Ren és Eliana találkozik ismét //

Ahelyett, hogy bármi biztató szót mondott volna, vagy a tőle megszokott módon elkezdte volna cáfolni a szavaimat, ehelyett elkezdett nevetni. Fejem elsötétedett a dühtől, és dühösen emeltem fel az öklömet, hogy mindjárt megütöm…
- Még mindig vicces a jellemed. – halkan mondta, de számomra olyan volt, mintha csak gúnyosan megszakította volna a nevetését.
Ekkor telet be a pohár. Gondolkoztam rajta, hogy most azonnal leveszem a cipőmet, és izomból hozzávágom a hahotázó fejéhez. De rájöttem, hogy ez csak számomra lenne megnyugtató, és rajta nem használna semmit. Ekkor dühösen ökölbe szorított kezeimet erőteljesen magam mellé tettem, úgy hogy a levegőbe bokszoltam, majd egyszerűen átléptem a már megnyitott átjárón. Talán azt felfogja, ha itt hagyom a hülyeségével, és többet vissza nem jövök ide. Bolondnak éreztem magam, hogy egyáltalán bármi bizalmat éreztem az irányába. Egyáltalán képes voltam annyira megnyílni, hogy azt a sok mindent elmondtam neki, és ezzel úgymond kiöntöttem a szívemet. Még ha nem is teljesen, de elég sok mindent mondtam neki, de konkrétan olyan volt, mintha a falnak beszélnék. Már az első alkalommal utána kellet volna mennem, és megölnöm, sőt mikor elbambult, már akkor végeznem kellet volna vele. Nagyon mérges voltam magamra.
Viszont mielőtt végérvényesen átléphettem volna rajta, és bezáródott volna mögöttem az átjáró, mellettem termett, és megfogta a kezemet. Mérgesen néztem rá, mint aki ha nem engedi el a kezemet, akkor ott azon nyomban megölöm.
- A szavaid teljesen mást mondanak, mint a tetteid.
~ Még ő mondaná meg, hogy milyenek legyenek a szavaim, és a tetteim? Egyáltalán nem szöges ellentétei egymásnak. Azt se tudja, hogy milyen vagyok, és neki áll feljebb? Meg mondja meg, hogy vicces a jellemem? Ő meg valami mindenható istenségnek hiszi magát, aki megváltoztathatna mindenkit. Érzéketlen. Szívem szerint bemosnék neki.
Nem teszem, csak továbbra is úgy nézek rá, mint aki tényleg egy kanál vízbe megfojtaná, ha nem hadja elmenni. Nem szólok semmit. Mert ha szólnék, akkor belekiabálnám a képébe, de az sem hiszem, hogy használna neki, akiről minden lepereg.
- Egyébként pedig, bárki képes változni, aki akar. Csak akarnod kell és megvan az esélyed rá, hogy sikerül. Nem mondom, hogy imádd a halálisteneket, mi több azt sem, hogy engem kedvelj vagy valami hasonló, egyszerűen csak tanulj könyörületet, a harcaidat pedig inkább próbáld meg szópárbajban elintézni, hidd el, néha jobb a békés módszerhez folyamodni.
Visszaléptem teljesen, és ő is elengedte a kezemet. Olyan nyugodt, és higgadtak a szavai.
- VÁLTOZTATTÁL MEG VALAKIT EGYÁLTALÁN?! VAN TAPASZTALATOD AZ ILYESMIBEN?! „Persze mindenkin lehet változtatni, aki akarja is” PERSZE!!!! Ha egy csalódásnál mondod ezt, akkor persze mindent meg lehet változtatni, de sok csalódás után már nem hiszek az ilyen szavaknak. Ne mond meg, hogy hogyan cselekedjek. Legyek könyörületes? Hogy legyek, az? Ha én nem vagyok könyörtelen, akkor lesz más. Én pedig nem fogom otthagyni a fogamat. Ha én nem ölöm meg, akkor ő öl meg engem. A tényen nem változtat, hogy az egyik meghal. De én nem leszek az… Így is vannak olyanok, akikkel nem végzek. Tudod én is szeretek játszadozni… - tettetem, az ördögi mosolyt – Azt mondod a változással, és a megváltoztatással, hogy tagadjam meg azt, amivé lettem… Egyáltalán miből gondolod, hogy én egyáltalán változni akarok. Egyáltalán…… Miért pont engem akarsz megváltoztatni? Mert velem találkoztál? Vagy, miért is?
Beszédem közben láttam, hogy a fegyveremet nézte. Szívem szerint előrántottam volna, és a szívébe vágtam volna, hogy ne érezze olyan isteninek magát. Vagy talán ezzel akartam biztosítani őt, és magamat, hogy annyira gyűlölöm a fajtáját, hogy aljas lépéstől sem riadok vissza, hogy végezzek vele. Viszont ő nem nézett a saját pengéjére.
~ Fogalma sincs, hogy milyen könyörtelenül gyilkoltam le azokat a bűnözőket, akik miatt engem neveztek gyilkosnak, és vették el az életemet. Úgy öltem meg őket, hogy nekik fogalma sem volt róla, hogy mi történik velük, és hogyan is halnak meg. Majd mikor lélekként felfaltam őket, akkor is a sok szörnyűség mellet úgy éreztem nem is szenvedtek annyit, mint érdemeltek volna. Illetve az én fájdalmam sem szűnt meg tőle. Csak néhány percre szabadultam meg a kínzó fájdalomtól.
Mérgesen néztem a szemébe, és vártam, hogy mit válaszol. De magam sem értettem, hogy miért maradtam. Nem érdemes egy percet sem tovább itt töltenem, hisz teljesen lenéz, és nagy részben úgy tekint rám, mint egy kis kölyökre, akinek meg kell fogni a kezét, és visszavezetni az útra. Pedig már végkép nincs erre szükségem. Járom a saját utamat, és csak idegesítőnek tartom, ha valaki megfogja a kezemet, és vezetne minden áron. Azt hiszem, hogy kíváncsibb vagyok a szavára, mint amekkora dühöt érzek iránta. Azt hiszem ez az oka annak, hogy nem nyitom meg újra az átjárót, és haladok át rajta olyan gyorsan, hogy ideje se legyen visszarántani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Male
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 33
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te5000/10000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (5000/10000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyVas. Aug. 15, 2010 12:08 am

// Az a bizonyos hat nap múlva - Ren és Eliana találkozik ismét //


A hölgy szavaimra elég felháborodottan felelt. A tapasztalatom iránt érdeklődött, ami ahogy sejti egyenlő a nullával. Ezután egy hosszú monológba kezdett, mely közben egy álcázott ördögi mosolyt is eleresztett. Több kérdést is intézett felém, majd az utolsó pár szavával tulajdonképpen eggyel válaszolt is rá. Nem hagyhattam, hogy a bárányka elveszítse a belém vetett hitét, így valami dumát ki kell találnom, miért pont ő. De nincsen benne semmi különleges, amit felfedeztem volna, hacsak nem az, hogy különlegesen agresszív. De hogyha ezt mondom neki, könnyen lehet, hogy megsértődik.
Nem tudtam, mit mondjak, de valamit mondanom kellett. A legrosszabb az, hogyha a partner nem válaszol, akkor nyilvánvaló, hogy nem tudja a választ, vagy helytelen választ ad. Minden esetre az igazat mondom, és nem fogok hazudni. Legfeljebb elmegy, de én megtettem minden tőlem telhetőt.
- Az igazat megvallva, még nem változtattam meg senkit, se én megváltoztam. – Mondom neki komoly arccal, miközben a további szavaimon gondolkodom. – Azelőtt el akartam árulni a Tiszta Lelkek Városát, egy bosszú miatt, amit még emberi életemben véghezvittem, csak nem vettem észre. – Mondom el neki a történetemet, majd hozzátettem. - Azután jött egy illető, aki gyökerestül megváltoztatta az életemet. – Fejezem be a monológomat, miközben valamit próbálnék leolvasni a bárányka arcáról.
- Hogyha nekem sikerült, akkor neked is mehet, nem gondolod? – Mondom neki, mondandómat egy mosollyal megspékelve. Őszintén reméltem, hogy bele fog törődni, hogy engem nem fog egy könnyen lerázni, bár erőszakot nem fogok alkalmazni, de követni fogom, akár a világ végére is. Na, de valóban csak azért törődöm vele, mert vele találkoztam vagy valami más miatt is. Lehet, hogy valóban a különösen agresszív viselkedése miatt, de az is lehet, hogy csak azért, mert arrancar. Na meg, mert nő. Minden esetre, most vele vagyok és rajta változtatok, ezeken a tényeken nem változtat.

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Kazenostigma_04
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliana del Barros
Arrancar
Arrancar
Eliana del Barros

Female
Hozzászólások száma : 304
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2010. May. 21.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 24. Arrancar, Desmond fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te25900/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (25900/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyKedd Aug. 17, 2010 5:24 am

// Az a bizonyos hat nap múlva - Ren és Eliana találkozik ismét //

Sokáig gondolkozott, majd mikor már teljesen lemondtam a válaszadásról, akkor komolyan belekezdett valamibe, amire nem számítottam. Tulajdonképpen semmi értelmes dologra nem számítottam.
- Az igazat megvallva, még nem változtattam meg senkit, de én megváltoztam… Azelőtt el akartam árulni a Tiszta Lelkek Városát, egy bosszú miatt, amit még emberi életemben véghezvittem, csak nem vettem észre… Azután jött egy illető, aki gyökerestül megváltoztatta az életemet… Hogy ha nekem sikerült, akkor neked is mehet, nem gondolod?
~ Nem értelmetlenül próbált valami teljesen abszurd helyzetet kitalálni, és nem is nyúl olyan távolra, hogy egyik ismerősöm ismerőse ezt meg ezt csinálta. Tulajdonképpen saját maga változott meg egy másik ember hatására, és most ő is ennek az embernek a helyébe akar lépni az én esetemben. Lehet, hogy részben saját magát látta bennem? Vagy tényleg ennyire úgy gondolja, hogy egy elveszet kisgyerek vagyok? Mint arra már utalt? Úgymond velem akar törleszteni az életnek?... Nem nagyon hiszem, hogy ez az ember szembeszállt volna a Lelkek Világával. Túl becsületesnek tűnik…. Vagy ez is egyfajta álarc? De azt mondja megváltozott…
Lehajtott fejjel tettem pár lépést, majd leültem, mintha jelezném, hogy nem akarok meglógni.
- Hogy hívták azt az embert?.... Csak volt neki valami neve nem? – mélyen magam elé bámultam – Most úgy gondolod, hogy vagy olyan jó, mint ő volt a te esetedbe?... Egyébként is nem olyannak néz ki, aki komolyan gondolta azt a dolgot. Inkább valami nemesi család örököse, aki a kötelesség miatt lemondott a saját tervéről, mert valaki lebeszélte róla…. De… Mégis… Miért árultad volna el… Mi lett volna az a bizonyos bosszú?
A kíváncsiságom sokkal nagyobb most a dühömnél. Talán mégis ha igaz, amit mond, akkor egy ilyen optimista ember miért szegülne szembe azzal, ami alá felesküdött. Olyan bosszút akart véghezvinni, melyet észrevétlenül már megtett emberként? Kíváncsi voltam. De mégis bennem volt az, hogy csak hazudik. Csak most talál ki ilyesmiket, hogy engem meggyőzzön, hogy igen is bárki változhat. Tulajdonképpen nem vagyok az az erősen kíváncsi fajta. Vagy elmondja magától, amire rákérdezek, vagy nem kérdezek rá többször, mert ha nem akarja, akkor úgysem fogja elárulni a választ. De mégis érdekel, hogy ő miért változtatta meg a véleményét, ki volt az, aki képes volt megváltoztatni őt? Meg ha nem is ismerem az illetőt, akkor is jó lenne legalább a nevével tisztába lennem. De az is lehet, hogy egyszerűen nem árulja el… Ott ültem kicsit egyúttal magamba roskadva, bár magam se értettem, hogy miért, és nem sokkal rá, a szemébe néztem kérdően.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hosijo Ren
12. Osztag
12. Osztag
Hosijo Ren

Male
Sagittarius Buffalo
Hozzászólások száma : 118
Age : 33
Registration date : 2010. Jun. 18.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 4. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te5000/10000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (5000/10000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyKedd Aug. 24, 2010 3:24 am

// Az a bizonyos hat nap múlva - Ren és Eliana találkozik ismét //


Az arrancarlány a szavaimra hirtelen megnyugodott. Számomra úgy tűnt, érdekli a dolog. Talán azért, mert olyan sok dolgot nem árultam el az esetről, vagy, mert érdekli, hogy miből is váltam ilyenné, amilyen most vagyok? Vajon akkor is érdekelné a dolog, hogyha elárultam volna, hogy beleszerettem abba a nőbe, aki megváltoztatott. Valószínű, akkor csak úgy fogta volna fel, hogy eleget teszek a hölgy kívánságainak, ami elég fair dolog. Ám ő nyilván úgy fogta volna fel, mint egy romantikus szappanoperát. Minden esetre, most itt van és talán maradni is fog.
Végül a lány beadta a derekát és fejét lehajtva közelebb sétált hozzám. Majd leült, ez kissé meglepett, de úgy döntöttem, nem fejezem ki arcommal a meglepődöttségemet. Ha nem tévedek hamarosan kérdésekkel fog bombázni, melyekre, ahhoz hogy itt tartsam nem szabad szép kerek válaszokat adnom. Minél több kérdést fel kell vele tetetnem a mondataim során. Minél több időt marad velem, annál nagyobb az esélye, hogy követi a példám és ő is drasztikus változáson esik át. Bár ebben még koránt sem vagyok biztos, hiszen bármi megeshet. Az is lehet, hogy a példám miatt csak még könyörtelenebb és agresszívebb lesz.
Eliana egy kérdéssorozattal bombázott meg, melynek következményeként egy kis hatásszünet állt be beszélgetésünkbe. Először végig kellett gondolnom, hogy egyáltalán milyen sorrendben változzak a kérdéseire. Végül úgy döntöttem, hogy inkább direkt egy hosszú monológba mondom el a válaszokat.
- Nos, annak a neve, aki megváltoztatott Eliziana Aberquero. – Feleltem neki lassan, könnyen megeshet, hogy már csak a nevéből leeshet neki, hogy bizony egy arrancar nőről van szó. – Akár hiszed, akár nem ő az egyik társad. Ha gondolod fel is keresheted, bár annak nem igazán örülnék, nem szeretném, ha emiatt árulónak tekintenéd vagy valami. – Mondom neki, miközben egy másik kérdésén agyalok. Valami olyasmiről is kérdezett, hogy úgy érzem-e hogy vagyok olyan jó, mint ő az én esetemben. Hát, szerintem egyáltalán nem, hiszen nem gondolom, hogy Eliana belém esett volna. – Hogy vagyok olyan jó-e, mint ő? Nem, közel sem vagyok olyan jó, de remélem, hogy elég jó leszek. – Felelem neki egy másik kérdésére térve. Jól tudtam melyik kérdés maradt még megválaszolatlanul és direkt, talán csak ezért is húztam egy kicsit az időt. Végül csak kiböktem, amit megalkottam a fejemben. – A családommal már gyerekkoromban végeztek, ráadásul a nevelőszülőmmel is végeztek. Emiatt én beálltam a Yakuzába és felkerestem a tetteseket. Kíméletlenül végeztem azokkal az emberekkel, ám úgy éreztem, hogy a keserű életemről nem csak én tehetek és ezért minden embert utáltam. Aztán megváltozott a véleményem. – Mondom neki lassan kiejtve a szavakat. Nem azért ejtettem ki ezeket szavakat, hogy könnyebben megértse, hanem, hogy én felfogjam milyen is voltam.

______________

Karakura Town utcái - Page 17 Kazenostigma_04
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliana del Barros
Arrancar
Arrancar
Eliana del Barros

Female
Hozzászólások száma : 304
Tartózkodási hely : Las Noches
Registration date : 2010. May. 21.
Hírnév : 17

Karakterinformáció
Rang: 24. Arrancar, Desmond fracciónja
Hovatartozás: Las Noches
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te25900/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (25900/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptySzer. Aug. 25, 2010 3:41 am

// Az a bizonyos hat nap múlva - Ren és Eliana találkozik ismét //

Mintha maga is gondolkozna, hogy vajon feleljen-e arra a sok kérdésre, melyeket feltettem neki, de végül is elkezdte mondani szép sorjában.
- Nos, annak a neve, aki megváltoztatott Eliziana Aberquero.
Eszem ágában nem jutott volna, hogy a válasza ennyire meglep majd. Úgy gondoltam, hogy valamilyen ismeretlen nevet fog mondani, és hozzáfűzi, hogy én azt aztán tényleg nem ismerhetem. Viszont ezt a nevet igen is ismerem. Eli-t egyáltalán nem olyannak ismertem meg, aki csak úgy egyáltalán kimászik a szobájából, vagy támaszt nyújt, és megváltoztat egy Halálistent. Ilyen kis visszafogott lánynak tűnt, akit első találkozásunkkor megismertem. Aranyos, de mégis olyan visszahúzódónak tűnt. Mellette én voltam a szószátyár. Ez a név teljesen megdöbbentet, hogy az utána való magyarázatokra, annyira nem is nagyon figyeltem. Még az sem zavart, hogy olyan hosszú szünetet hagyott közöttük.
– Akár hiszed, akár nem ő az egyik társad. Ha gondolod fel is keresheted, bár annak nem igazán örülnék, nem szeretném, ha emiatt árulónak tekintenéd vagy valami. … Hogy vagyok olyan jó-e, mint ő? Nem, közel sem vagyok olyan jó, de remélem, hogy elég jó leszek.
Csak úgy kavarogtak bennem a gondolatok. Egyrészről nem akartam hinni a saját fülemnek másrészt, nem ilyennek ismertem Eli-t. Kicsit olyan volt, mintha neki lenne szüksége támaszra, és nem ő nyújt olyat, és változtat meg embereket. De ettől még lehetséges, hisz egy kicsit, és elég röpke beszélgetésen vagyok túl vele. Meg mondta, hogy a múltjára nem is nagyon emlékszik. Úgy érzem, hogy most azonnal el kell mennem, és megkérdeznem őt magát. Bár sajnos annyira nem voltunk jó barátságban, melyet azért sajnálok. Hisz mondhatni sürgős dolga akadt, és elment. Majd olyan dologról kezdett beszélni Ren, melyhez ismét visszatértem gondolataimból.
– A családommal már gyerekkoromban végeztek, ráadásul a nevelőszülőmmel is végeztek. Emiatt én beálltam a Yakuzába és felkerestem a tetteseket. Kíméletlenül végeztem azokkal az emberekkel, ám úgy éreztem, hogy a keserű életemről nem csak én tehetek és ezért minden embert utáltam. Aztán megváltozott a véleményem.
~ Akkor végeztek a családjával, és később azokkal is akik befogatták. De hogy ezért beállt a Yakuza-hoz? Ezt nehéz elhinni. Bár miért ítélném meg ezért. Hisz én is a fájdalmam miatt lettem gyilkossá. De ezek szerint az ő lelke mégis megmenekült, mikor az enyém nem. De Eli-t valahogy sehogy sem tudom beleilleszteni ebbe, illetve nem tudom, hogy ezért ha már lezárta, akkor miért fordult volna a Lelkek Világa ellen. Ez nem áll össze. Mégsem mondott el mindent.
- De ezért nem fordul valaki a Lelkek Világa ellen. Hisz ha úgymond még emberként végeztél azokkal, akik bűnt követtek el, akik lemészárolták azokat, akiket a családoknak nevezhettél, és őket megbosszultad, ezzel le is zártad. Ehhez nincs köze a Halálisteneknek. Nem áll össze. Meg ahogy az sem, hogy ha tényleg igaz, amit mondtál, akkor a lelked, miért Soul Society-ba került? Tudtommal, ha valaki ilyen kegyetlenséget tesz életében, az könnyen lidérc lehet, vagy a Pokolba kerül. Vagy talán éppen ez az oka, hogy utáltad őket? De Eli ezen hogy változtathatod? Hogy győzött meg pont az ellenkezőjéről, és tett olyanná, ami most vagy? Még büszke is, hogy Shinigami. … - hatásszünet után – Igen ismerem Eliziana Aberquero-t. Bár nem ilyennek ismertem meg. De nem azért keresném fel, hogy áruló, hanem azért, mert kérdezni akarok majd tőle.
~ Most tényleg utálnom, vagy megvetnem kéne? Egyáltalán hogy álhatott szóba Ren-el? De egyáltalán nem olyannak ismertem, aki önállóan úgy dönt, hogy csak úgy barátkozik az ellenséggel. Talán még mindig össze vagyok zavarodva, de most Ren-nek olyan magabiztosan mondtam meg, hogy ismerem Eliziana-t…
Kíváncsian várom, hogy hogyan reagál arra, hogy ismerem azt a személyt, aki megváltoztatta, illetve miként magyarázza meg ezt a felvetésemet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kamioka Rosa
5. Osztag
5. Osztag
Kamioka Rosa

Female
Virgo Rooster
Hozzászólások száma : 219
Age : 25
Tartózkodási hely : Az 5. osztag, vagy a Kamioka birtok környékén
Registration date : 2010. Mar. 19.
Hírnév : 7

Karakterinformáció
Rang: Hadnagy // A Kamioka-ház feje
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te16400/30000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (16400/30000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptySzer. Szept. 08, 2010 7:51 am

{Séta Iratuza-kunnal}

"Özvegy". Ez a szó szinte ördögien csengett a fejemben. Bármennyire is tagadom valamiért hiányzik. Mégis, gyakran hallom a hangját. Mármint az emlékekben, mikor egy egy olyan helyen sétálok. Vagy éppen, ha a kertben járok. Olyankor azt a jelenetet is látom.
- Igen. Sajnos az vagyok.
Mondtam sóhajtva, közben igyekeztem nem feleleveníteni a múlt eseményeit és legyőzni a könnyeimet. Végül elterelte a témát. Legalább a maradék könnycseppet is le tudtam győzni.
- Értem, de legalább a shinigamik nem zaklatnak téged. De azért shinigaminak lenni sem könnyű, sőt, sokkal több szabálynak kell megfelelni mint azt gondolod. De hozzávetőlegesen hamar meglehet szokni és különben is, az akadémián mindent a fejedbe vernek.
Mosolyogtam, bár ez még mindig nem sikerült. Túl szomorú vagyok ebben a momentumban egy rendes mosoly eleresztéséhez. Most olyan lehetek, mint a kalitkába zárt galamb, csak annyi különbséggel, hogy az én kalitkám nem vasból, hanem csupán fájó emlékekből áll. Egész pontosan a saját és férjem halálával kapcsolatos emlékekből. Ezután a fiú a céljairól mesélt, illetve arról, hogy mindig állít fel maga elé egy célt. Mint a kisgyerek aki az erdőben van és "fától fáig" küzdi magát és végül kiér az erdőből. Végül újra visszatértünk egy korábbi témához...
- Megbosszulni a halálom...
Mondtam ki ridegen. Valamiért, most nem fájt az emlék. Nem éreztem gyűlöletet, mikor felvillant előttem annak a férfinek az arca aki kioltotta az életem. Semmi, csak egy puszta üres folt. Hogy miért? Talán mert az egykori férjem elvesztése sokkal feldolgozhatatlanabb volt számomra, mint azt gondoltam. Megbocsátani, biztos nem tudnék annak a férfinek aki megölt, de most cseppet sincs kedvem rabló pandúrosat játszani egy olyasvalakivel akiről semmit sem tudok, csak annyit, hogy hogy néz ki az arca.
Lassan felemeltem a tekintetem, ugyanis mindeddig a földet néztem. Most nem fájt az emlék. Nem fájtak a lángok, melyekre ha emlékeztem, szinte a bőrömön voltak újra. De célom, még mindig nem volt. Azt semmiképp sem tűzhettem ki, hogy Seireteiben besétálok a Féregbolyba és felnyársalom azt a shinigamit, aki megölte a férjem. Az emberi világ meg... már nem érdekelt annyira. Valamiért most már idegennek éreztem magam itt.
- Nekem nincs célom...
Mondtam végül halkan, de nem néztem rá. Úgyis tudtam, hogy milyen arcot fog erre vágni és azt nem akartam látni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Watanab Nayoko
8. Osztag
8. Osztag


Female
Hozzászólások száma : 21
Tartózkodási hely : 8. osztag | 10. osztag ~ valamelyik szülőm bőrkanapéján! **.**
Registration date : 2010. Aug. 17.
Hírnév : 0

Karakterinformáció
Rang: 13. tiszt
Hovatartozás:
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te5000/10000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (5000/10000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyPént. Szept. 10, 2010 9:43 pm

[Cukrok, bokrok, alakok -> Karakurai ámokfutás]

Anyuka igazán kedves, hogy nem ad nekem semmi munkát sem, mert én vagyok az ő szeme fénye, de ez néha roppantul unalmas tud lenni! Mert amíg nem voltam ilyen felnőtt és érett, jól leszórakoztam én az asztal alatt mászkálással, meg egyebekkel… no de hála a kis betegségemnek, máris tinédzser vagyok! Nem tudom, hogy ez hátrány-e, vagy sem, majd kiderül. Mindenestre a „mai fiatalok korán érnek” cucc rám hatványozottan igaz! Növekedésemmel egyenesen arányosan pedig cukiságom is nő, tehát nincs élő vagy holt lény a földön, aki ellen tud állni nekem! Twisted Evil
Szóval, miután berobogtam Apukához kinyavalyogni, hogy hadd mehessek el Karakurába- igazán nem értem, mire fel kell ez az örökös aggódás! Kicsit gyorsabb az öregedési mércém az átlagnál, na és? Ettől még nem fogok holtan összeesni az utcán! Hagyni kellene, hogy éljek addig, míg még lehet! >.>-, szemöldök ráncolva vettem tudomásul, hogy valami rejtélyes okból nem szereti, ha egyedül császkálok. Nem értem, miért, meg tudom én védeni magamat! Surprised ez is biztos olyan apás dolog, hogy még nem vagyok felnőve, vagy nem tudom… Azért biztos örül ő is suttyomban, hogy nem kellett a kakis pelust évekig levakarni rólam, hanem pár hét alatt lezajlott nálam a cucc! Végül azért győzedelmeskedtem, mert a kiskutyanézésnek sosem tudott ellenállni egyik drága szülőm sem. Ne tessék félreérteni, nagyon szerettem kedves őseimet! Sosem ordították le a fejem, teljesen el vagyok kényeztetve, csak hát… a túlzott szülői aggódás néha már az őrületbe kergeti az ember lányát. Apró sóhajjal ragadtam meg egy epres nyalókát, és támadtam meg az első tisztet, hogy nyisson nekem egy kaput. Ami rögtön meg is történt, mert hát anyuka és apuka kapitány, és ezért nem mer nekem ellent mondani senki sem! *.*
Karakura… hát, nem tudok rá mit mondani, mert még sosem jártam erre egyedül, és amit láttam belőle, az csak az áruházak ruhaosztályai voltak… nem hagytak bennem maradandó élményt- mindig hagytam, hogy kedves anyám kiélje magát rajtam, és csak az utóbbi pár hétben-hónapban kezdtem el törekedni némi önállóságra. Ennek volt köszönhető a piros szoknya és fehér blúz, na meg a kontyom. Nem bálba mentem, csak egyszerűen sétálni… bár ez is beleütközött némi akadályba, ugyanis valami nagy és vékony előttem volt. Pár másodpercnyi néma csodálkozás után sikerült megállapítanom, hogy az a valami egy fiú! Surprised Masa meg Katsu-chanen kívül anyuci és apuci minden hímet kiirtott a környezetemből- bár azt hiszem, ebben leginkább apuka keze volt… Rolling Eyes Szóval teljesen új világot jelentett nekem az alak. Rá is pislogtam, hogy így is nézhet ki valaki, mert hát, ha két tojást lát minden nap az ember, eléggé le tudja sokkolni egy karalábé látványa! Surprised
- Szép jó reggelt! Nem tudnád megmondani, hogy merre lehet itt enni? - tettem fel a világot jelentő kérdést, mert lelki szemeim előtt máris felvillant egy hatalmas, rózsaszín cukormázas epres-lekváros fánk képe. Tudom, hogy ezt anyukától örököltem, apuka mindig ezen morog, ha pár doboz epres jégkrémért kiküldjük otthonról. Én erről nem tehetek, ők ügyködtek így össze…>.>
Számat húzva tértem ki az alak elől, aki valami Bevezetést magyarázott az élet szépségeibe, és indultam el keresni másik alakot. Nem tehetek róla, hogy eltévedtem! Tök egyedül voltam, és már kezdett bennem az is felmerülni, hogy irtózatos nagy hülyeség volt nem elrángatni ide Miyokot… akkor legalább visszaadhattam volna némi kegyetlenséget a kislánynak! Mindig engem terrorizált, maikor keresztanyu vagy apu nem figyelt rá… >.> Maga a sátán az a lány, komolyan. >.< Ezen egész jól felbuzdulva húztam le vállamról a nagy, fehér félvállas táskát, és kezdtem el benne turkálni némi apró után. Így esett, hogy sikeresen belegyalogoltam egy srácba, akiről elegánsan popóra is estem. Jól van, remélem, nem kezd el itt helyben acsarogni, mert el fog nyelni a föld… Egyszer megengedhetem magamnak, hogy nem figyelek oda mindenkire, nem?
- Bo-bocsánat… Nem volt szándékos…- motyogtam, miközben a felkelésen fáradoztam. A póttest csodás előnye, hogy nem kezdtek el körülöttem rohangálni visítva az emberek zanpakutuom láttán…
- Meg tudnád mondani nekem, hogy merre lehet itt... kaját venni? - emeltem rá bűnbánatosan csillogó íriszeimet, és reméltem, nem fognak fültövön vágni az előbbi miatt. Tényleg nem volt szándékos...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kazuki Hiro
Quincy
Quincy
Kazuki Hiro

Male
Gemini Rooster
Hozzászólások száma : 38
Age : 26
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Feb. 07.
Hírnév : 2

Karakterinformáció
Rang: Fotós
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
Karakura Town utcái - Page 17 Cl0te4000/12000Karakura Town utcái - Page 17 29y5sib  (4000/12000)

Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 EmptyPént. Szept. 10, 2010 10:21 pm

[Cukrok, bokrok, alakok -> Karakurai ámokfutás]

Elég unalmas minden nap ugyanazt csinálni, a dolgok egy idő után monotonná válnak. Az Espada feltűnése legalább egy kis izgalmat hozott az életemben, azonban sikerült azt is elbaltáznom. Nem igazán értek a párkapcsolatokhoz, mindig is az egyéjszakás kalandok híve voltam. Azóta nem láttam Őt viszont, s véleményem szerint ez már változni se fog. Ezen gondolat által vezérelve kelek ki ágyamból, majd hatalmas ásítások közepette indulok el a fürdőszoba felé. Takarítani nem sokat szoktam amúgy se, így egy elég méretes szemétkupacon kell átmásznom ahhoz, hogy egyáltalán kijuthassak a szobámból. Sportos srácnak tartom magam, de hegymászással kezdeni a reggelt minden, csak nem könnyű torna. Belépve a kiszemelt célállomásra gyorsan ledobálom magamról a ruháimat, aztán zuhanyozni kezdek. Percekig áztatom magam a meleg vízsugár alatt, úgysincs semmi tervem a mai napra. Néha be kéne nézni a suliba is, ám most ehhez nem érzek késztetést magamban. A tisztálkodás végeztével kilépek a szőnyegre, ezt követően egy fehér törölközőt csavarok derekam köré. A tükör elé lépve ellenőrzöm, hogy még mindig elég izmos vagyok-e, majd miután elégedetten megállapítottam eme tényt, vagányan végigsimítok az államon. Borostának még csak nyoma sincs, ez nem igazság! T-T
Sikeresen letörtem minden önbizalmam egyetlen pillanat alatt, azonban a nevemben is benne van a hős szó, ennek köszönhetően úgyis kell viselkednem! Hamar túlteszem magam a pofaszőröm hiányán, aztán gyors öltözés következik, s pár perc múlva már be is vágódom a konyhába, ahol egy gyors szendvics összeállításába kezdek. A mosogatóban gigászi torony mosatlan vár, valamint néhány gyorséttermes bödön is, amiket lusta voltam kidobni. Szegényes reggelimen nyammogva olvasom át gyorsan a napi újság képregény-mellékletén, majd miután kiröhögtem magam a kövér macska bénázásain, úgy döntök, ideje útnak indulni. A napi őrjáratot már csak megszokásból kezdem el, a múltkori alkalommal is így találtam rá Las Noches gyöngyszemére, aki megpróbált kicsinálni akkor. Ábrándozó kifejezés suhan át vonásaimon, mialatt a belváros felé kormányzom lépteimet. Túlságosan nagy a csöndesség, csupán egy szatírral hoz össze a balsors, aki épp néhány diáklányt ijesztget a közeli sikátorban. Nemtörődöm módon idézem meg íjamat és már be is céloztam a csávót, amikor valaki hirtelen nemes egyszerűséggel Nekem gyalogol! A lökés hatására nyilam messze a végtelenbe repül el, kitudja mit fog eltalálni. Koncentrációm megszakításának köszönhetően fegyverem is eltűnik, Én pedig haragosan fordulok támadóm irányába.
Arcomról abban a pillanatban eltűnik eme kifejezés, amint szembetalálom magam a szoknya alul kivillanó bugyival. Ajkaim magabiztos mosolyra húzódnak, miközben úriember módjára segítek felállni a lánynak. Korombeli lehet, bár mellesleg jobban meg lett áldva, mint a többség. A mama biztos a tejiparban dolgozott, ennek köszönhető a méret. Elég csinoska, rózsaszín haja kontyba tűzve pihen kobakja tetején. Miután felsegítettem továbbra sem engedem el kacsóját, hanem íriszeibe mélyedve próbálok kielégítő le… izé… válasszal szolgálni számára.
- Ugyan, az Én hibám volt. – hárítom el a bocsánatkérést, miközben egy apró csókot lehellek a kézfejére. – Kazuki Hiro vagyok, a közelben pedig van egy igen hangulatos kis cukrászda, ahova meghívnám kegyedet, ha nem zavarja a társaságom.
A köszöntést követően elengedem a kezét, mert a túlságos nyomulás is lehet káros. Megnyerő vigyorommal azonban eddig minden lányt sikerült levennem a lábáról, Ő miért lenne kivétel ebben? Némi várakozást követően egy zavaró érzés mászik fel a gerincem vonalán, majd csíp meg úgy, akár egy darázs. Lövésem sincs, eddig miért nem tűnt fel, de a csajból egyértelműen halálisteni lélekenergia áramlik! Húha, na ez lesz az igazi kihívás! A fajtája kiirtotta az Enyémet vagy száz évvel ezelőtt, viszont Én nem haragszom az előttem magát porolgató személyre, valószínűleg még tervbe se volt véve akkor. Habár tudtommal a shinigamik akár több évszázadig is elélhetnek úgy, hogy nem látszik meg Rajtuk az idő. Szerencsés balfékek! Mondjuk, Én igazából legalább két plusz évnek örülnék, mert örökre tizenhétnek maradni elég gáz. Mindenesetre érdekes délelőttnek nézünk elébe, bármi kisülhet még a dologból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




Karakura Town utcái - Page 17 _
TémanyitásTárgy: Re: Karakura Town utcái   Karakura Town utcái - Page 17 Empty

Vissza az elejére Go down
 

Karakura Town utcái

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
16 / 21 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 9 ... 15, 16, 17 ... 21  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Emberek Világa :: Karakura Town-